szerző:
hvg.hu

Lassabb tempót, több konzultációt, az ellenzéki szempontok figyelembe vételét ígérik a Fidesz és a kormány képviselői a parlament hétfőn induló tavaszi ülésszaka előtt, de a megoldandó feladatokat és a már most is sok esetben látható komoly törésvonalakat látva az álláspontok között, kérdés, hogy miben lesz más a "konszolidált működés", mint az őszi rohamtempó.

„Alacsonyabb fordulatszámon pörög majd a törvényhozás a tavaszi ülésszakon, mint tavaly” – mondta  még szerdán a kormány féléves terveiről újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára. A KIM-et vezető Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes még december 15-én nyújtotta be a parlament elnökének, Kövér Lászlónak a kabinet tavaszi törvényalkotási programját, amiben 43 tervbe vett törvény szerepelt, melyet 42 ülésnap alatt vitatnak meg és fogadhatnak el a képviselők. Ez a program csak a kormány által beterjesztett javaslatokat tartalmazza, az önálló képviselői indítványokat nem, ráadásul több sarkalatos jogszabály vitája áthúzódott a 2011-es szezonból.

Nemcsak a közigazgatási és igazságügyi tárca ígér lassítást. Az utóbbi napokban mind a miniszterelnök-pártelnök, mind a nagyobbik kormánypárti frakció vezetője konszolidációt ígért. Orbán Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott bécsi tárgyalásai után január 20-án azt nyilatkozta, az átmeneti időszak a végéhez közeledik, Magyarország már a konszolidáció időszakába lépett. Lázár pedig a Népszabadságnak adott, hétfőn megjelent interjújában úgy fogalmazott, a „külső és belső megszilárdítás időszaka következik”.

Fékeznének, de szorít az idő

Az igazságügyi tárca államtitkára szerint idén már nem várható olyan rohamtempó, ami tavaly tavasszal és ősszel jellemezte az Országgyűlés munkáját. Decemberben a vita idejének drasztikus lerövidítésével még a házszabályt is módosította a Fidesz és a KDNP részben azért, hogy a feltorlódott kétharmados törvényeket a maradék időben keresztül lehessen vinni az új alkotmány januári hatálybalépése előtt.

Orbán és Navracsics a Parlamentben - az igazságügyi miniszter fékezne
©

Rétvári azt mondta, az őszi szezonban 99 törvényt fogadtak el, amiből a nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat leszámítva 88 érdemi jogszabályt szavazott meg a parlament. Ebből 44 volt teljesen új törvény – a többi a régiek módosítása –, a kormány által most tervezett 43 viszont az újakat és a módosítókat is tartalmazza.

Viszont ebben a csomagban nem szerepelnek a képviselők által kezdeményezett jogszabályok: az őszi szezonban 57-et a kormány, 29-et egyénileg a képviselők terjesztettek elő. Továbbá 7 kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvény is áthúzódott idénre, ráadásul az Országgyűlés több olyan jogszabály módosítására is rákényszerülhet, amelyeket még decemberben fogadtak el – ha az ország el akarja kerülni az Európai Bizottság (EB) által még január 17-én indított kötelezettségszegési eljárások szankcióit vagy hitelhez kíván jutni az IMF-EU-tandemtől. (A kormány módosítási szándékairól, az EB-vel folytatott tárgyalásairól itt olvashat részletesebben.)

Az MTA megmakacsolta magát

A jövő hétfőn induló parlamenti szezont az egyházügyi törvény módosításával indítják a képviselők. Erről már a háromnapos egri fideszes és KDNP-s frakcióülésen is vita alakult ki. A december 30-án újra a régi tartalommal elfogadott törvény – az AB a júliusban megszavazott változatot formai okok miatt december közepén megsemmisítette, igaz, a Fidesz-frakció pár órával a testület döntése előtt hatályon kívül helyezte – 14 vallási közösséget ismer el egyházként (a keresztény „történelmieket”, három zsidó közösséget és a Hit Gyülekezetét). A többieknek ezt a jogállást a parlamenttől kell kérniük – ezért kell minden új egyház felvételekor módosítani a törvényt. A parlament január 9-én kikérte a Magyar Tudományos Akadémia eseti bizottságának állásfoglalását az ügyben, ám – mint szerdán a hvg.hu megírta – a tudományos testület inkompetensnek nyilvánította magát az ügyben.

Információink szerint az egri frakcióülésen a képviselők az MTA-t, illetve annak elnökét bírálták, mondván, az akadémia áthárította a felelősséget. Végül úgy döntöttek, nem vállalják a konfrontációt, a bizottsági állásfoglalás nélkül döntenek a lista kibővítéséről. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága pénteken tárgyalta a törvénymódosító indítványt, és végül egyedül kormánypárti szavazatokkal, az ellenzék tilatakozása mellett 17 egyház támogatását szavazta meg.

Szintén az első héten dönthetnek a parlamentnél tartott december 23-i demonstrációban részt vett képviselőknek amnesztiát biztosító törvényt is (az LMP-s politikusok a Házszabály módosítása ellen tiltakozva odaláncolták magukat az Országgyűlés parkolójának bejáratához, a tüntetést feloszlató rendőrök pedig bevitték őket a csatlakozó MSZP-s és DK-s képviselőkkel együtt).

A fizetésükből egy fityinget sem engednek

Tavasszal zárják le a november 18-án benyújtott, de a viták miatt még el nem fogadott törvényt a képviselői javadalmazásról – amely a tervek szerint idén szeptemberben már életbe is lépne.

LMP-s tüntető december 23-án - nem kérnek az amnesztiából
©

A kormánypárti képviselők több módosító indítványt nyújtottak be a Lázár János által kidolgozott tervezethez, mert elégedetlenek voltak a költségtérítések új rendszerével. A fideszes frakcióvezető tervezete szerint megemelnék a képviselők alapilletményét 231 ezer forintról 750 ezerre – azaz a helyettes államtitkárok fizetésével megegyező összeget kapnának –, viszont ezen felül semmilyen más pénzbeli pótlék nem járna. Az utazási költségeik ellentételezésére benzinkártyát kapnának, amit a Budapest és a választókerületi központ távolsága alapján sávosan kiszámított összeggel töltene fel az Országgyűlés hivatala.

A javaslat szeptemberi bemutatása óta a kormánypárti képviselők számos engedményt harcoltak már ki, így elérték, hogy a hotelszámlák kiegyenlítése is bekerüljön, illetve a minimálbér 30 százalékáig térítsék meg a képviselők mobilszámláját (ami havi 27 ezer forintot jelenthet), illetve ismét járjon fizetés-kiegészítés a bizottsági tagság után – bár Lázár eredetileg úgy vélekedett, a testületekben való részvétel az alapvető képviselői feladatkör része. A Fidesz-KDNP-s többségű alkotmányügyi bizottság még egy olyan módosítót is beterjesztett, mely szerint a benzinkártyára feltöltött összegnél figyelembe kellene venni azt is, hogy az adott képviselő mekkora kiterjedésű kerületet képvisel, illetve azt is, hány település tartozik ehhez a területhez. Ez az indítvány a fővárostól távolabb lévő, nagyobb választókerületek esetén akár 50 százalékos benzinpénz-növekedést is eredményezhetne.

Gyurcsányék sorsáról is döntenek

Heves vita várható az új büntető törvénykönyvről is, melyet szerdán hozott nyilvánosságra a KIM. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) még aznap bírálta a javaslatot. A jogvédő szervezet drogpolitikai munkacsoportja szerint „eszetlen szigorítás” jöhet, ha a parlament elfogadja a Btk.-t. A TASZ álláspontja szerint több százezer fiatalt kriminalizálna a módosítás, mivel az eddigi maximum 2 év helyett 2-8 év börtön fenyegeti a fogyasztót, amennyiben drogot ad át. Szintén tavasszal várható az új polgári törvénykönyv beterjesztése is, melynek szakértői változatát már átvette a KIM, végleges kidolgozása Rétvári szerint folyamatban van.

A kétharmadosak közül szintén áthúzódott az Országgyűlés működését szabályozó törvény, amit a házelnök, Kövér László stábja dolgozott ki. Ez fogja tartalmazni a frakcióalakítás szabályait, ami azért kényes kérdés, mert ősszel nem járult hozzá a parlament, hogy az MSZP-frakcióból kivált Demokratikus Koalíció tíz tagja önálló képviselőcsoportot alakítson. Időközben a bíróság is bejegyezte az új pártot, bár az is igaz, a frakcióalakítás kérdésében ez semmire sem kötelezi a parlamentet.

Szintén ez a sarkalatos törvény tartalmazza majd a vizsgálóbizottságok jogosítványait is. Rétvári szerdán azt mondta, erre vonatkozóan két tervet is kidolgozott a házelnök: vagy teljesen kihagyják a szabályozásból, és nem lesznek ilyen testületek vagy rendkívül erős, szigorú jogosítványokat kapnak, és mindenki köteles lesz majd megjeleni előttük, akit behívnak (korábban sokan arra hivatkozva utasították vissza a meghívást, hogy ők nem képviselők, rájuk nem vonatkoznak a parlament belső szabályai).

Gyurcsány a Parlamentben - heteken belül eldől a sorsuk
©

Az országgyűlési törvény teszi majd lehetővé azt is, hogy a parlamentben dolgozó biztonsági osztály kiváljon a Köztársasági Őrezredből és a parlament önálló őregységévé alakuljon át, amely a házelnök irányítása alá kerülne. Ezzel az Őrezred lényegében meg is szűnne, hiszen már korábban beolvasztották a rendőrségbe, és több egységét leválasztották.

Nagy viták várhatók a választási eljárás szabályait tartalmazó kétharmados törvényről is. A Fidesz és a KDNP az ellenzék álláspontját figyelmen kívül hagyva fogadta el tavaly a választási rendszerről szóló törvényt, amely új választókerületeket alakított ki, csaknem megfelezte a képviselők számát, és eltörölte a második fordulót. A jobbikos, LMP-s és MSZP-s politikusok szerint ez a törvény csakis a Fidesznek kedvez, és szövetségkötésre kényszeríti az egymástól távol álló ellenzéki pártokat.

Beinduló vidéki lobbi

Szintén a tavaszi szezonban folytatódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről és a népszavazásról szóló törvény vitája, áprilisban kerül a Ház elé a nemzetbiztonsági törvény és a pártok gazdálkodását szabályozó sarkalatos törvény.

Ezen felül a kormány tervei szerint júniusig lezárják több ágazati jogszabály vitáját is: így lesz új törvény a postáról, a turizmusról, a hungarikumokról, az építőipart megbénító lánctartozások elleni fellépésről, illetve a legkisebb közigazgatási egységek, a járások kialakításáról. Ez utóbbi a Fideszen belül is éles ellentéteket szül, ugyanis az egyéniben megválasztott képviselők nagy része azért lobbizik, hogy választókerületének központja legyen az új járás központja, ami több esetben is ütközik a kabinet álláspontjával.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Dezső András Itthon

Szupertitkos akadémiai anyag hever a parlament előtt

Egyelőre titokban tartják annak az állásfoglalásnak a tartalmát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke még a múlt héten küldött el az Országgyűlés vallásügyi bizottságának az egyházi státusért folyamodó vallási közösségek ügyében. A hvg.hu akadémiai körökből ugyanakkor úgy értesült, hogy az MTA bizottsága az ominózus szakvéleményben magát inkompetensnek nyilvánította.

MTI Itthon

Ismét beengedik az Indexet a Parlamentbe

Az Index újságírói az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris ülésnapjától kezdődően, vagyis február 13-ától ismét részt vehetnek a Ház nyilvános eseményein - erről szerdán tájékoztatta az Index szerkesztőségét az Országgyűlés sajtófőnöke.

A show-nak mennie kell: Elton John tüdőgyulladása ellenére is folytatja új-zélandi turnéját

A show-nak mennie kell: Elton John tüdőgyulladása ellenére is folytatja új-zélandi turnéját

TGM: Homály

TGM: Homály

1000 gyönyörű háttérképet tett közzé a Google, itt mindet letöltheti ingyen

1000 gyönyörű háttérképet tett közzé a Google, itt mindet letöltheti ingyen

Gordon Ramsay nővé változott egy ételkóstolóért

Gordon Ramsay nővé változott egy ételkóstolóért

Holttestet találtak egy győri munkásszállón

Holttestet találtak egy győri munkásszállón

Angyalt reptettek a velencei karneválon – fotók

Angyalt reptettek a velencei karneválon – fotók