„Gyors észjárású, ravasz ember, igazi politikus alkat. Egy szervezetbe kerülve hamar felismeri a lehetőségeket, és gyorsan kiépíti a karrierjét segítő kapcsolatait” – jellemezte a földművelési minisztérium parlamenti államtitkári posztjának várományosát a nagyobbik kormánypárt egyik neve elhallgatását kérő vezető politikusa. Hétfőn derült ki, hogy március 1-jével Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kerül Ángyán József megüresedett helyére.

Ángyán január végén mondott le a tisztségről, amit egy hétfőn nyilvánosságra került, az őt támogató zöld szervezetekhez írt levelében azzal indokolt, hogy nem tudta felvenni a harcot „az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózattal”, amely „mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig”. A volt államtitkár szerint ezt lemondása előtt szerette volna elmondani a miniszterelnöknek is, ám Orbán Viktor nem fogadta.

A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok, érdekvédők szerint Ángyánnal, a gödöllői egyetem professzorával szemben a 2010 novemberétől az előző kormányok korrupciógyanús ügyeit vizsgáló Budai nem szaktudása, hanem politikai megbízhatósága miatt került a minisztériumhoz.

A pályája során vele kapcsolatba került források többsége úgy véli, az államtitkárjelöltnek nagy a munkabírása, állja a politikai támadásokat, de nincsenek olyan szigorú szakmai elvei, mint Ángyánnak voltak. Ha a helyzet megkívánja, mindig meghajlik a felsőbb akarat előtt. Budait korábban több poszton is kipróbálta a Fidesz vezetősége: dolgozott már a frakció jogi tanácsadójaként, szervezett gazdatüntetéseket, védte a pártja érdekeit az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottságában, kormánybiztosként kérlelhetetlenül támadta az előző kormányok minisztereit és miniszterelnökeit.

Régi focibarátság

„A miniszterelnök úr mostanság ritkán jár, de sem most, sem amikor még egyetemistaként játszottunk, nem volt gond a passzokkal. Ő a pályán is határozott, nem tűr ellentmondást, és jól fogja össze a csapatot, én pedig szívesen dolgozom alá” – mondta a HVG-nek a 2011 januárjában adott interjújában a kormánybiztos, hogy milyen a focipályán és azon kívül a viszonya a kormányfővel.

Budai Gyula a parlamentben - a hátsó sorból az élvonalba

Túry Gergely

Bár a futballpéldában arra utalt, hogy már a 80-as években – amikor mindketten joghallgatók voltak az ELTE-n – ismerte Orbán Viktort, politikai karrierje sokkal később indult be és egy nagyobb kitérővel lett a nagyobbik kormánypárt meghatározó szereplője. A kormánybiztosi holnapján található életrajza szerint 1997-ben lépett be a Fideszbe, de csak 2010-ben lett országgyűlési képviselő, és akkor sem a pártbeli karrierje, hanem a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) támogatása révén.

A pártbeli hátország hiánya ellenére államtitkári kinevezése nem okozott meglepetést a Fideszben. Forrásaink szerint már 2010 tavaszán erre a feladatra készült, ám Orbán végül mégsem őt nevezte ki államtitkárnak. A többi magoszos vezetővel szemben ő mégsem maradt poszt nélkül: előbb a földügyeket vizsgáló miniszterelnöki megbízottá, majd Papcsák Ferenc távozása után elszámoltatási kormánybiztossá nevezte ki a kormányfő.

Bár Budai mostani kinevezésével Orbán végül egy régi, Magosznak tett ígéretét teljesítette, a Fideszben többen úgy vélik, ez inkább a kormánybiztos személyének, mintsem az gazdaköröknek szól. A kormányfő ugyanis, ellenzéki vezérként már 2006-ban megígérte Jakab Istvánnak, a Magosz elnökének, hogy győzelem esetén neki adja a vidékfejlesztési tárcát. A leendő államtitkárral a Magoszban együttműködő forrásunk szerint Orbán ezt az ígéretét még 2010. március 31-én, egy hajdúböszörményi kampányrendezvényen is megerősítette, mint ahogy azt is, hogy a gazdakörök szövetségi igazgatóját, Budait magával viheti a tárcához.

Fedett nagybirtokos lobbi

Két, neve elhallgatását kérő magoszos forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy 2010-ben a kormánylista közzétételekor kellett megtudniuk, mégis a karcagi polgármester, Fazekas Sándor lett a befutó. Az egyik gazdakörös szerint azóta sem kaptak semmilyen magyarázatot Orbán Viktortól a döntésre, és igazából máig nem ismerik az ügy hátterét. A döbbenet még nagyobb lett, amikor kiderült, Ángyán József lesz az államtitkár Budai helyett, a Szent István Egyetem tanára ugyanis más nézeteket képvisel agrárügyekben, mint a Magosz.

Bár Ángyán nagy tiszteletnek örvend a Magoszban – a szervezet kérésére került be a parlamentbe –, nem tagja a gazdakörök vezetőségének. „Ángyán egy idealista, szórakozott professzor, akinek kinevezéséig még mobiltelefonja sem volt” – mondta az egyik frakciótársa a volt államtitkárról. „Jóska inkább egy filozófus, mint agrárközgazdász, aki szerint az agráriumnak nem a GDP-ről, nem a profitról, hanem a vidéki életminőségről, a megmaradásról, a demográfiáról, a környezetvédelemről kell szólnia” – jellemezte Ángyánt egy volt kisgazda, most fideszes politikus, aki szerint a Magosz mégiscsak a földművelésből élő, nagyobb haszonra vágyó kis- és középbirtokosokat képviseli, ezért az ágazat profittermelő képességét növelő politikát szorgalmaz.

Ángyán József harca Budaira maradt

MTI Fotó: Kovács Tamás

Több fideszes parlamenti képviselő szerint legfeljebb a Magoszban lepődtek meg azon, hogy nem a vezetői kapták meg 2010-ben a minisztériumot. „A Fidesz utoljára talán a kilencvenes évek végén gondolta komolyan a családi kisgazdaságok előnyben részesítését, a főleg állattenyésztő nagybirtokosoknak ők sem tudnak nemet mondani” – magyarázza egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő agrárvállalkozó, aki 2000-es évek elején a fölművelési tárcánál dolgozott. A fordulat szerinte 2001-2002-ben következetett be, amikor az első Orbán-kormány pályázat nélkül privatizált 12 állami tulajdonú nagygazdaságot, lehetővé téve, hogy ötven évig alacsony áron bérelhessék az általuk használt állami földeket.

Az agrárszakember szerint a szakmában köztudott, hogy a privatizációnak a Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozók és az OTP elnök-vezérigazgatója is haszonélvezője volt. Nem sokkal az értékesítés után a dalmandi agrártársaság meghatározó tulajdonrésze felett meg is szerezte az ellenőrzést Csányi Sándor. (A kormányváltás után az MSZP szorgalmazta ugyan a privatizáció kivizsgálását, de az ügy hamar lezárult, sőt a kabinet újabb 10 állami gazdaságot értékesített.) Bár a kormánypárt – illetve a Magosz - képviselői gyakran beszélnek arról, hogy a rendszerváltás előtti téesz-vezetők az MSZP segítségével mentették át a hatalmukat (őket nevezik "zöldbáróknak"), Ángyán egyik államtitkár kollégája, az agrárgazdaságért felelős Czerván György is a tápiószentmártoni szövetkezet éléről érkezett a politikába az 1990-es évek közepén.

Kényeztetett kivétel

„Viktor mindig versenyeztet” – mondta az egyik kormánypárti képviselő arra utalva, hogy a Fidesz frakciójában is több agrárcsoport van, nemcsak a Magosz. A gazdakörök mellett mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik az első Orbán-kormányban környezetvédelmi miniszterként dolgozó Turi-Kovács Béla szervezte Kisgazda Polgári Egyesület és a Font Sándor körüli agrárlobbicsoport is (az egykori MDF-es a pálinkafőzők országos szövetségének elnöke). Forrásaink elismerték, hogy a jól szervezett, a kampányokban a Fidesznek besegítő magoszosok befolyása nagyobb, mint az 1998 és 2002 közötti ügyeik miatt sokat bírált, a tíz évvel ezelőtti vereségért is felelőssé tett kisgazdák, ennek ellenére szerintük Orbán 2010-ben mégsem akarta az agrárpolitikát teljesen felforgatni akaró érdekvédő csoportra bízni a minisztériumot.

Minden jóval elkényeztették

Túry Gergely

„Gyuszi helyzete más, ő nem egy a magoszos gazdák közül, akik be akarják vinni az érdekeiket a kormány politikájába. Ő egy karrierpolitikus, aki éppen a Magoszban csinált karriert, de nem a szövetség embere” – mondta egy, Budait az 1990-es évek óta ismerő fideszes politikus. Szerinte ez lehet a magyarázata annak, hogy Jakabbal szemben Budai mégis kapott pozíciót a kormányalakításkor.

A kormányzati és fideszes forrásaink úgy vélik, a kormánybiztosnak azóta is „különleges elbánásban” van része, hiszen a miniszterelnök rajta nem kéri számon a 2010 júniusában meghatározott 2 milliós fizetési plafont, és nem terjesztették ki rá azt a Szijjártó Péter által tavaly tavasszal kidolgozott törvényt sem, amely az egyes kormányzati posztot is betöltő parlamenti képviselők legfeljebb az alapdíjat kaphatják (a felsorolásból ugyanis kihagyták a kormánybiztost és a miniszterelnöki megbízottat). Így Budai a kormánytól 997 ezret kap, képviselőként pedig 498 ezres tiszteletdíjban, továbbá 626 ezer forintnyi költségtérítésben és 115 ezer lakhatási támogatásban részesül.

„Kisajátítják a szervezetet”

„Ha rá lennék kényszerítve, bizonyára a földből is képes lennék megélni. A metszéssel például nem tudnának zavarba hozni, és az értékesítésben is vannak tapasztalataim: a nagyszüleim telkén termett barackot a Fény utcai piacra hordtuk, és az alkudozásban sem voltam rossz” – mondta a HVG-nek tavaly januárban a kormánybiztos. Budai Gyula nem a gazdák közül kiemelkedve vagy szaktudásának köszönhetően lett a Magosz meghatározó szereplője, karrierjét szervezőképességének és jogi végzettségének köszönheti. Az államtitkári poszt várományosa soha nem gazdálkodott, vagyonnyilatkozata szerint most sincsenek földjei, és az általa 2009-ben kitalált szociális bolthálózat mára bedőlt.

Egy magoszos forrásunk szerint Kiskunlacházán élő fideszes politikus 2004 elején ajánlkozott fel és nyújtott jogi segítséget a kormányellenes tüntetéseket szervező helyi gazdáknak. Tartotta a kapcsolatot a rendőrséggel, bejelentette a tüntetéseket, folyamatosan elérhető volt. Elégedettek voltak a munkájával, így 2005-ben már az országos központban intézte a jogi ügyeket.

A demonstrációs bizottság tagjaként márciusban ő volt a fővárosi traktoros gazdatüntetés egyik főszervezője, amikor a gazdák az uniós támogatások csúszása miatt tiltakoztak. „Pillanatok alatt átlátta a helyzetet, nemhiába volt katonai ügyész a kilencvenes évek elején” – mondta róla a Magosz egyik neve elhallgatását kérő vezetőségi tagja. 2006-ban részt vett a szövetség választási felkészítésében, végül májusban a Magosz igazgatójává választották a gazdák.

A véletlennek és a szerencsének köszönheti a szabolcsi karrierjét is. A Békéscsabán született  Budai jelenleg Nagykálló parlamenti képviselője, pedig a választókerületétől 250 kilométerre lévő Pest megyei városban él a családjával. A térséghez mindössze az a pár év köti, amikor a katonatiszt édesapját Nyíregyházára helyezték és a városi gimnáziumban érettségizett. Szabolcsba 2005-ben tért vissza: a balkányi állami földek eladása ellen tiltakozó Rácz Imre – aki maga is pályázott, de nem nyert – jogi segítséget kért Jakab Istvántól, aki Budait ajánlotta. Az államtitkári poszt várományosa a 2007-es fagykárok idején állami segítséget kérő gazdák tüntetéseit, illetve az alacsony alma-felvásárlási árak ellen demonstráló gazdákat is szervezte, tanácsokkal látta el. Ekkor épült ki a kapcsolatrendszere, amely segítségére volt a 2010-es kampányban.

Mivel a korábbi nagykállói fideszes képviselő, Tóth András magánéleti okokra hivatkozva még 2007-ben kilépett a parlamenti képviselőcsoportból, a ciklus végén pedig a politikától is visszavonult, Budai előtt szabad volt az út. Ám mégsem úszta meg a konfliktusokat a kampányban: ekkor került nyilvánosságra egy 2009. novemberi levél, amit több magoszos megyei – köztük a szabolcsi – elnök írt Orbán Viktornak, és amiben arra panaszkodtak, hogy Jakab és Budai kisajátítják a szervezetet, visszaélnek a hatalmukkal – a Fővárosi Ítélőtábla 2009-ben valóban elmarasztalta a szervezetet, mert a 2007-es tisztújításkor nem szabályszerűen ellenőrizték a megyei küldöttállítást. A levelet egy  szórólapon terjesztették a kampány idején, de az akciótól a szabolcsi Magosz-elnök elhatárolódott, igaz, a levélben megfogalmazott állításokat nem vonta vissza.

Rácz Imréhez ma is szoros kapcsolat fűzi: a balkányi gazda Budai egyik legfőbb támogatója a megyében, a kormánybiztos pedig támogatta az agrárgazdálkodó lányának – aki korábban a titkárnője volt – kinevezését a vidékfejlesztési célok megvalósítására elindított szabolcsi LEADER-program élére, miután az előző vezetőt botrányos körülmények között, visszaéléssekkel vádolva váltottak le.

Kereszttűzbe kerül

„Gyusziban egy megbízható embert lát a miniszterelnök, ugyanakkor jelezni akar az Ángyán mellett kiálló zöld szervezeteknek és a kisbirtokos érdekvédőknek is” – mondta a kormány egyik tagja a hvg.hu-nak arra utalva, hogy Budai korábban többször fellépett a gyanús földértékesítésekkel szemben. Még parlamenten kívüli politikusként folyamatosan támadta a bábolnai gazdaság körüli ügyleteket, ő tett büntetőfeljelentést 2009 decemberében a volt földművelési államtitkárral, Benedek Fülöppel szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt. Budai szerint Benedek egy valótlan tartalmú okirattal próbált jogokat szerezni egy Békés megyei vadásztársaság alakuló ülésén, és folyamatosan támadta az egykori államtitkárt egy 2006-os pákozdi állami föld értékesítése miatt. Benedeket a bíróság el is ítélte felfüggesztett szabadságvesztésre.

Már 2009-ben is az egyik legfőbb támadója volt a sukorói kaszinóügynek, azzal vádolva a volt kormányfőt, Gyurcsány Ferencet, hogy ő adott utasítást a telekcsere lebonyolítására, ami az Állami Számvevőszék és a nyomozó hatóságok szerint is komoly veszteséget okozott volna az államnak.

Budai a bíróságon - döcögös elszámoltatás

MTI Fotó: Kollányi Péter

A hvg.hu által megkeresett agrárszakemberek és környezetvédők szerint viszont, ahogy Ángyán, úgy a zavaros földügyleteket átlátó Budai sem tudja majd megállítani a nagybirtokos lobbit. Az állami földek bérbeadásáról szóló pályázatokat már kiírták, a feltételeket pedig a nagy állattartó gazdaságokra szabták. Fazekas Sándor miniszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy 65 ezer hektár állami termőföld hasznosítására írnak ki pályázatot. Eredetileg azt tervezték, hogy egy gazdálkodó legfeljebb 300 hektárt bérelhet, de az értékhatárt végül 1200 hektárra emelték, sőt az állattenyésztést is feltételül szabták. Ezt több civil szervezet bírálta azt állítva, hogy a családi gazdálkodókat megfosztják a részvétel lehetőségétől.

„Budai kétségtelenül sokat tett a gyanús földügyletek felderítéséért, de arról semmit nem tudunk, hogy mit gondol a vidékfejlesztésről, a birtokpolitikáról, hogyan képzeli el a magyar mezőgazdaság jövőjét” – mondta róla az egyik képviselőtársa. Az agrárkérdésekkel foglalkozó szakpolitikus szerint a kormány előtt álló legnagyobb kihívás az új földtörvény megalkotása lesz, hiszen 2014. április 30-án lejár az EU-tól kapott, 2010 decemberében egyszer már meghosszabbított földmoratórium, amely egyelőre kizárja a külföldiek és a cégek tulajdonszerzését. „A törvény kidolgozásakor fog kiderülni, hogy mire képes Budai, ellen tud-e állni a nagybirtokos és a külföldi lobbinak” – mondta a neve elhallgatását kérő fideszes képviselő. Ezen a téren már el is indult a versengés a kormánypárton belüli agrárcsoportok között, a kisgazdák március 10-re tüntetést szerveznek a „magyar föld védelmében”.

Budai eddig 8 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, 8 indítvány nyújtott be, de ezek közül egy sem volt vidékfejlesztési vagy mezőgazdasági témájú.