A BKK vezetője arra reagálva nyilatkozott erről, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös közleményben tiltakozott a költségtérítési kötelezettség bevezetése ellen.

Vitézy Dávid azt mondta, a mostani rendszerben az autóval való bejárást részesítik előnyben az adójogszabályok, miközben kiemelt várospolitikai és környezetvédelmi célkitűzés a tömegközlekedés részarányának növelése. A javaslat elfogadása e téren szerinte jelentős előrelépést hozhat.

Hangsúlyozta, hogy a munkáltatói bérlettérítés a helyközi közlekedésben ma is működik, az mégsem okozza a munkáltatók csődjét vagy a bérletárak drasztikus emelkedését, ezért az ezzel kapcsolatos aggályok megalapozatlanok.

A BKK vezérigazgatója közölte, a javaslat annyiban segíthet a tömegközlekedés finanszírozásában, hogy növelheti a bérletvásárló utasok számát, így a közlekedési társaságok bevételeit.

Fülöp Máté

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a közleményben úgy fogalmazott: a javaslat a jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik - tette hozzá.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és annak a helyi közlekedésre való kiterjesztésére, amely például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint 2012. július 1-jétől a munkáltatóknak kötelező a munkába járásra utazási költségtérítést fizetniük minden munkavállalónak, a helyi és helyközi utazásra egyaránt. A kormány a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálását a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítésével magyarázza az előterjesztés indoklásában.