A rektor döntése indoklásakent elmondta: Schmitt Pál plágiumügyének kezelése során a SE-t fenntartó Nefmi részéről bizalmatlanságot észlelt a személye iránt, ezért hétfőn Rethelyi Miklós miniszternek levélben jelenti be döntését.

A személyével szembeni bizalmatlanságról Tulassay Tivadar azt mondta: Réthelyi Miklóssal már az egyetem tényfeltáró bizottságának működése során közölte, hogy a bizottság jelentését állásfoglalást kérve meg fogja küldeni neki, a miniszter ennek ellenére felbontatlanul küldte vissza a jelentést a rektori hivatalba.

A Nefmi az ügy során végig magára hagyta az egyetemet, amit Tulassay a személye és az intézmény iránt megnyilvánuló bizalmatlanságként értékelt, ezért hétfőn távozik posztjáról, az intézményt pedig a Schmitt doktori címének visszavonásáról is döntő szenátusi ülésen július elsejei hatállyal rektorrá választott Szél Ágoston eddigi rektorhelyettes fogja vezetni.

Egyedül, mint az ujjam

Az egyetem ennek az ügynek a kezelésében egyedül volt, mint az ujjam – mondta újságírók előtt a rektor vasárnap délután.

Az egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését Tulassay Tivadar hétfőn ismerte meg, és kedden reggel Réthelyi Miklóst is tájékoztatni kívánta a jelentés elkészültéről, a miniszter titkárságán azonban Réthelyi Miklós elfoglaltsága miatt nem járt sikerrel.

Amikor a jelentést Réthelyi felbontatlanul visszaküldte, azt mérlegelte, hogy zuhan-e tovább az egyetem – Schmitt Pál plágiumügye miatt amúgy is megtépázott – presztízse. Emlékeztetett arra, hogy az Economist úgy írt Schmitt csalásáról és a tényfeltáró bizottság munkájáról, hogy az egyetem „egy egér bátorságával” nyúl a kérdéshez.

Tulassay szerint az egyetem doktori tanácsa és a szenátus az egyetlen helyes döntést hozta, nem csupán etikai, de gyakorlati szempontból is. Az intézménynek évi 7 milliárd forint bevétele van fizetős külföldi hallgatókból, az ő bizalmuk megtartása stratégiai kérdés az egyetem számára. „Így is óriási a renoméveszteség, de a doktori tanács és a szenátus legalább kármentést tudott végezni” – szögezte le a rektor, egyértelművé téve: a maga részéről mindkét döntéssel azonosul.

A döntési folyamat során azonban Réthelyi Miklós miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár részéről a személyével kapcsolatban olyan „gyökeres bizalomvesztést” érzékelt Tulassay, ami szerinte a továbbiakban kárt okoz az általa kilenc éve vezetett egyetemnek. Ezért célszerűnek tartja hétfőn átadni az egyetem vezetését Szél Ágostonnak, a csütörtöki szenátusi ülésen július elsejei hatállyal megválasztott rektornak.

Előzmények

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók.