Schmitt Pál méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, amelyek szerinte nemcsak a személye, hanem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is aláássák. "Hiszen akárhogy is, az ország megválasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működésért, az alkotmányosság őrzéséért felel" - fűzte hozzá. Kiemelte, nem szabad elfelejteni, a plágiumügy abból indult ki, hogy "egy blogger" bejelentette: a kisdoktorija körül "valami nem volt rendben". "Én meg úgy gondoltam, hogy rendben volt" - mondta.

Arra is kitért: méltatlannak tartja, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és "az ország rossz hírét keltik", noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. "Anélkül, hogy az ártatlanság vélelmét megkaptam volna, mindennek kikiáltottak" - mondta.

A Semmelweis Egyetem szenátusának a kisdoktori cím visszavonásáról szóló döntését úgy értékelte: "gyakorlatilag a tudomány saját magát korrigálta". "Ha húsz évvel ezelőtt tévedett a tudomány, mert nem hívta fel a figyelmemet bizonyos hiányosságokra, azt most a szenátus kijavította. Hogy úgy mondjam, önmaguk között 1:1 a meccs, csak sajnálom, hogy ennek én voltam a szenvedő alanya, hogy rólam szólt, az én becsületemről, az én eljárásomról a dolog" - fogalmazott.

Egy ügyvédben bízik

Schmitt Pál azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. "Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot" - mondta. "Milyen alapon vették át (Réthelyi Miklós) miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni" az ügyet? - tette fel a kérdést, jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel. (A Semmelweis Egyetem többször hangsúlyozta, hogy az ügyben Réthelyi Miklósnak kell döntenie, de miután a nemzetierőforrás-miniszter visszaküldte a Schmitt-jelentést, az egyetem saját szabályzata szerint járt el - a szerk.)

Arra a kérdésre, kinek akar bizonyítani azzal, hogy hetvenévesen PhD-dolgozat írásába kezd, úgy válaszolt: önmagának és azoknak is tartozik ezzel, akik idáig bíztak benne. Mint mondta, nem fogadja el, hogy csorba esett a húsz évvel ezelőtt megírt dolgozatán, ezért ír "egy másikat".

A riporter felvetésére arról is beszélt: lehet, hogy jobb lett volna, ha korábban lemond kisdoktori címéről. "Visszaadni vagy felfüggeszteni, mindenféle megoldás lett volna, mert az e körüli vita megosztotta a magyar társadalmat (...), holott a feladatom az egységen való fáradozás" - magyarázta, hozzátéve, azért nem adta vissza címét, mert bízott az igazában, abban, hogy megerősíti az egyetem tényfeltáró bizottsága. Kitért arra is, fair play-díjas olimpiai bajnok vívóként nem szokott hozzá az "oldalról és hátulról jövő" támadásokhoz, de kiáll az igazáért.

Az uszodában is nekimennek

Azzal kapcsolatban, hogy lemondásra szólították fel, úgy fogalmazott: nincs oka lemondani, s ebben szerinte a tényfeltáró bizottság jelentése is megerősítette. Az egyetem mégis "valamilyen szakmai-etikai hivatkozással a Semmelweis (Egyetem) szerintem helytelenül, elvette a fokozatomat" - tette hozzá, azzal együtt, hogy a szenátus csak a Testnevelési Egyetem húsz évvel ezelőtti hibáját javította ki.

Arra a kérdésre, most, a döntése után megkönnyebbült-e, nemmel válaszolt. Elmondta, úgy látja, elvadultak a személyét érő támadások, például ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le, ám szerinte nem tudják megindokolni, hol követett el komoly hibát. "Nincs érvanyaguk. Ha ebbe kapaszkodnak (...) a kisdoktori dolgozatba, az kevés, most már ők is tudják" - jelentette ki.

Becsületbeli ügy

Zárásként azt mondta, nem hagyja, hogy miután egész életében feddhetetlenségre törekedett, úgy emlékezzenek rá az emberek, mint akit egyszer csaláson kaptak. "Be fogom bizonyítani, hogy egyetlenegyszer sem, ez becsületbeli ügy" - jelentette ki. Hozzátette, politikai támadások érték, de nem mutat gyengeséget és nem roppan bele a rá nehezedő nyomásba.

Schmitt Pált csütörtökön külföldi útja alatt a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta az 1992-ben a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címétől. Az egyetem rektora a döntést azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezés - mivel nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul - nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Az egyetem tényfeltáró bizottságának a disszertációval kapcsolatos jelentését a Semmelweis Egyetem rektora kedden elküldte a nemzetierőforrás-miniszternek tájékoztatásul, valamint állásfoglalás céljából, Réthelyi Miklós viszont illetékesség hiányára hivatkozva olvasatlanul visszaküldte. Ezután foglalt állást az egyetem doktori tanácsa, majd döntött az intézmény szenátusa az államfő doktori címének visszavonásáról.

Így robbant az ügy

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók.