Örülök, hogy nincs kettős mérce Magyarországon - kezdte Schmitt Pál. Az elnök a negyedórás interjújában nem kért bocsánatot, és nem mondott le államfői tisztségéről. Mint mondta, nem fog azért perelni, mert a Semmelweis Egyetem szenátusa elvette a doktori címét, ugyanakkor méltánytalannak tartja, hogy a testület nem várta őt meg, és nem hallgatta meg a véleményét.

"Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik" - válaszolt Schmitt Pál arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról.

PhD-fokozatot akar szerezni

20 éve írtam ezt a dolgozatot, mert édesanyám erre kért - mondta Schmitt Pál. A Testnevelési Egyetem biztatott arra, hogy írjam meg ezt a dolgozatot. Az államfő szerint ugyanis az előopponensi véleményben sem szerepelt, hogy "ácsi, írd át a dolgozatot". Szerinte korábban azt nyilatkozta, hogy a Tényfeltáró Bizottság véleményét tiszteletben tartja, és ez a bizottság azt állapította meg, hogy az egyetem hibázott. Az opponens szerint ugyanakkor előopponensi vélemény nem is volt.

Schmitt szerint azzal, hogy feltüntette többek közt Dmitrij Georgeiv művét a felhasznált irodalom listájában, "úgy éreztem, hogy eleget tettem a kötelességemnek". Hozzátette: ráadásul az első helyen szerepelt a neve, "hiszen a legtöbbet tőlem idéztem".

Nem mondom, hogy új értékeket állítottam elő, de amit összeállítottam, az a társadalom számára hasznos – mondta Schmitt Pál, majd bejelentette, hogy 70 évesen is megvédi magát, azaz leteszi a sokkal szigorúbb PhD-t a mai követelményeknek megfelelően. Ennek a témája az olimpiai mozgalom és a zöld szemlélet lesz, legalábbis Schmitt erről beszélt hosszan.

Magyar Televízió

Nem esett jól, hogy míg én Szöülban képviseltem az országot, addig elvették a doktori címet - mondta Schmitt, aki "elvárt volna annyit, hogy a szenátus megvárja és meghallgassa őt".

"A köztársasági elnököt nem lehet perelni, akkor én sem perelek, ez így fair" - felelte Obersovszky Péter kérdésére. Schmitt az üggyel nem kíván többet foglalkozni.

Tüntettek a fővárosban

Schmitt Pál nyilatkozatát a Sándor-palota előtt mintegy 100-150 tüntető követte, akik kinevették a köztársasági elnököt. Az interjú után a többség hazament, de a Szolidaritás mozgalom képviselői megjelent a helyszínen, és azt mondták, hogy egész hétvégén maradnak.

A Jobbik ifjúsági tagozata a Lánchídnál demonstráltak, a rendőrség 10-15 tagjukat őrizetbe vette. A Halgatói Hálózat és az LMP-közeli Kettős Mérce a Szabadság hídhnál követelte Schmitt Pál lemondását.

A fideszesek is megdöbbentek

"Döbbenetes volt, nem is tudok mit mondani" - kommentálta a Schmitt Pállal készített "interjút" egy Fidesz képviselő. Szerinte a frakció nagy része ugyanígy érez, ettől függetlenül nem számít arra, hogy hétfőn bármi balhé, vagy vita legyen a képviselőcsoport ülésén. Hivatalosan természetesen nem napirendi pont Schmitt Pál ügye, és nem is nagyon fogják szóba hozni szerinte.

http://hvg.hu/nagyitas/20120330_tuntetok_a_sandor_palotanal_nagyitas

Stiller Ákos

Tury-Kovács Béla a hvg.hu-nak azt mondta, " a meglepetés erejével ért a beszélgetés, végig kell gondolni, mi következik ebből". Mint mondta, "meg kell próbálni a kormánypártoknak megadni a segítséget, hogy a köztársasái elnök tekintélye ne csorbuljon véglegesen. Schmitt Pálnak kell végiggondolnia, mi a hasznos, ami elfogadható az emberek számára". Kérdésünkre még annyit mondott, hogy a beszélgetés jellege volt számára meglepetés, de az elnök nyilván direkt választotta ezt a formát.

Szalma Botond, a budapesti KDNP vezetője az ATV-nek azt mondta, Schmitt Pálnak nyugdíjba kellett volna vonulnia.

Az ellenzék szerint ez szégyen

Az LMP véleménye szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken nem mondott le - jelentette ki a párt Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján Heltai László, a párt szóvivője. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ez a történet már nem Schmitt Pálról szól, hanem Orbán Viktorról "aki őt hivatalába helyezte és ott tartja minden határon túl".

Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését. Így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani őt a székéből, hiszen ő volt az is, aki oda ültette. Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált" - közölte az MSZP.

Az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba Schmitt Pál mai magyarázkodásával - írta közleményében Vona Gábor. A Jobbik szerint Orbán Viktor kiengedte Schmitt Pál szellemét a palackból, amellyel már láthatóan nem tud mit kezdeni. "Az elnök hivatalban maradása egyértelműen Orbán Viktor szégyene". A Jobbik álláspontja szerint Schmitt Pálnak le kell mondania államfői tisztségéről, utódját pedig közvetlenül a népnek kell megválasztania!

Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről - kattintson a képre

Túry Gergely

Január 11-én robbant a hír

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.