"Az amerikai külügyminisztériumban az jelezték, (Hillary Clinton) külügyminiszter asszony legutóbbi levele nem előzmények és nem következmények nélkül való, és hogy vannak aggályaik az abban is szereplő folyamatokkal kapcsolatban. Azt látják, hogy ez a helyzet nem változott, és nem volt nagyon pozitív a reakció Magyarország részéről" - mondta az ellenzéki politikus.

Mesterházy szerint megbeszélésein szóba került a médiatörvény, a választójogi törvény, a kormányzati gazdaságpolitika, valamint több európai esemény, egyebek között a görögországi választások eredményének várható hatásai.

Az MSZP elnöke az amerikai külügyminisztériumban Marie Yovanovitch európai ügyekért felelős helyettes államtitkárral, Richard Morningstarral, a tárca eurázsiai energetikai ügyekben illetékes különmegbízottjával, valamint Tomicah Tillemannal, a külügyminiszter tanácsadójával (Tom Lantos unokájával) folytatott megbeszélést a magyar-amerikai viszonyról, az energiabiztonság, egyebek között a Nabucco gázvezeték kérdéseiről, valamint a Tom Lantos Intézet működéséről.

Az ellenzéki politikus hasonló témákban tartott előadást több washingtoni politikatudományi kutatóintézetben, így az Európai Politikai Elemző Központban, az Atlanti Tanácsban, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában, a Progresszív Amerikáért Központban. Járt a The Washington Post szerkesztőségében és találkozott Maximilian Telekivel, az Amerikai Magyar Koalíció elnökével, valamint a Johns Hopkins Egyetem két Magyarországgal is foglalkozó szakértőjével, Charles Gatival és Kurt Volkerrel. A Nemzetközi Valutaalapnál informális beszélgetést folytatott a szervezet magyar alkalmazottjaival. Mesterházy csütörtöktől New Yorkban tárgyal majd a Rágalmazásellenes Liga, a Freedom House és a Columbia Egyetem képviselőivel.

Tárgyalópartnerei Mesterházyt az MSZP-nek az egyes kérdésekben képviselt álláspontjáról kérdezték, valamint arról, hogy hogyan készül az ellenzék a következő választásra. A politikus rámutatott, washingtoni tárgyalópartnerei mindenütt hangsúlyozták, hogy Magyarország az Egyesült Államok partnerországa, és amikor "kritikát fogalmaznak meg vagy aggodalmat, az ebből fakad".

"Segítő szándékot olvastam ki a demokratikus értékekre, a jogállamiságra, a dialógus hiányára vagy a gazdaságpolitikai megoldásokra vonatkozó megfogalmazásokból. Az elemzők körében, úgy látom, egy kissé megütközést keltett, hogy miért nem pozitívan reagál a magyar kormány ezekre, és miért nem érzi ki azt a segítő szándékot, amely ezt a partneri viszonyt az elmúlt időszakban jellemezte" - fogalmazott Mesterházy Attila.

Az ellenzéki politikus szerint az amerikai elemzők úgy észlelik, hogy "bedugultak azok a csatornák" amelyeken hatni lehetne a magyarországi politikai folyamatokra.

Az energiabiztonsággal kapcsolatban Mesterházy azt hangsúlyozta: Magyarország előtt az a kettős cél áll, hogy az egyoldalú függőség csökkentése érdekében mind az elérési útvonalakat, mind a gázbeszerzési forrásokat diverzifikálja. Mint mondta, az amerikai külügyminisztériumban, ahol tisztában voltak a különböző csővezeték-projektek állapotával, nem keltett meglepetést Orbán Viktor miniszterelnöknek a Nabuccóval kapcsolatban tett brüsszeli kijelentése, de egyes kutatóintézetekben azt politikai nyilatkozatnak vették. Elemzők az MSZP elnöke szerint némi meglepetést mutattak a kormány keleti nyitásának ügyében, különösen a Fidesz korábbi politikájának ismeretében.

Mesterházy tárgyalópartnereinek kifejtette, hogy az IMF-fel aláírandó hitelkeret-megállapodás, ha az jó feltételekkel köthető meg, nemzeti érdek, az MSZP azonban semmilyen információval nem rendelkezik a magyar kormány ezzel kapcsolatos szándékairól. Megítélése szerint a miniszterelnök még nem döntötte el, hogy akar-e ilyen megállapodást, vagy sem, és úgy fogalmazott: "úgy látom, hogy nem őszinte a kormány elköteleződése a megállapodás mellett".