„A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel” – elsötétült az M1, leállt a Kossuth rádió
Leállt a Hirado.hu is. A Kossuth rádió frekvenciáján átmenetileg a Bartók rádió műsora hallgatható.
Réz András filmesztéta arra hívta fel a figyelmet: Bacsó Péter kultfilmjének „cenzúrázatlan” verziójával nem olyan egyszerű a helyzet, mint más cenzúrázott filmekkel, és nem véletlen, hogy a rendező sem akarta visszaállítani az „eredeti” verziót a rendszerváltás után.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, kedd délután több órára leállt a közmédia adása, és műsor helyett egy, az eddig hazug közmédia átalakulásáról szóló üzenet fogadta a nézőket, majd szimbolikus 19:56-kor indult újra az adás Bacsó Péter A tanú című filmjével, annak is a „cenzúrázatlannak” nevezett verziójával.
Leállt a Hirado.hu is. A Kossuth rádió frekvenciáján átmenetileg a Bartók rádió műsora hallgatható.
Réz András filmesztéta egy Facebook-posztban mutatott rá, hogy A tanú esetében nem olyan egyszerű a helyzet, hogy „ami cenzúrázott, az nincs rendben. Ami cenzúrázatlan, az rendben van”.
A leginkább szembetűnő különbség a film két verziója között a vége. Meglepő módon ugyanis A tanú cenzúrája nem merült ki húzásokban, új jeleneteket is forgattak hozzá: például a legutolsót is. Az emblematikus jelenet, amelyet a mai nézők éppúgy az előző rendszer szatírájaként néznek, mint a film többi részét, a korabeli cenzorok szerint nagyon is komoly vörös farok volt, amelyről nem feltételezték, hogy mindenki röhögni fog rajta.
Réz ezt így foglalja össze: „Az 1969-es film végén Pelikán József gátőr kiszabadul a börtönből az akasztófa alól, és felbukkan a körúton, ahol egy fiatalembertől kérdezi meg, hogy milyen nap, milyen hónap van, és mi a helyzet a Duna vízállásával. A »cenzúrázatlan« változatban itt a vége, fuss el véle! Csakhogy a »cenzúrázott« változatban Pelikán felszáll a hatos villamosra, amelyre felcsimpaszkodik Virág elvtárs, a politikai rendőrség egykori vezetője, és azt mondja az általa korábban meghurcolt Pelikánnak: »Nem baj, visszasírnak még maguk engem«. »Erre azért nem mernék megesküdni«, feleli a gátőr. A film újraszerkesztői a villamosozást kivágták, és ezzel elég jelentősen megváltoztatták a film jelentését.”
Réz a film „cenzúrázatlanságáról” azt írja: „Helyes volt-e a filmet újravágni? Kérdés. Ha Bacsó Péter (1928–2009) a hatalom 1990-es újraosztása után úgy gondolta volna, hogy ez nem az ő filmje, ha szeretett volna egy »cenzúrázatlan« változatot, módja lett volna elkészíteni a rendezői változatot az úgynevezett rendszerváltást követően. Nem tette. Annyira nem tette, hogy
egy 2006-os interjúban ki is fejtette, hogy az általa megvalósított két változat közül miért a villamosos verziót vallja a magáénak.
A tanú cenzúrázásának történetéről 2019-ben a HVG is cikket közölt, ez itt olvasható:
Ott kurtították meg leginkább A tanút, ahol Bacsó Péter rendező a legközvetlenebbül utalt a Rajk-perre, de a nézőknek így is az ugrott be. Ez derül ki a csonkítatlan változatból, amely most újabb premierként, a film digitális felújításának tavalyi bemutatója után kerül a mozikba.