Az 1866 óta működő budapesti intézményben egyáltalán nem drámai a helyzet - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Az itt élő, egyébként hűvösebb időjárást kedvelő állatok, mint például a jegesmedvék vagy pingvinek is már Európában születtek, így többnyire alkalmazkodtak a forrósághoz.

Bizonyos rendkívüli intézkedésre azonban természetesen így is szükség van: az egyébként a dél-afrikai partokon élő pápaszemes pingvineket elsősorban a territóriumukon lévő medence vize hűsíti, de a kánikulában vízködöt permetező szórófejeket is bevetnek.

Hasonló módon védekezhet a jegesmedve is. Mély medencéjének vize a forró napokon megfelelő mértékben hűsít, a sziklákon elhelyezett egyszerű kerti locsolóból érkező víz pedig tovább javítja a sarkvidéki ragadozó közérzetét. 

Természetesen az összes állat férőhelyét úgy alakították ki, hogy legyenek árnyat adó sarkai, kényelmes zugai, ahova elbújhatnak a kínzó napsugarak elől. Emellett időnként több állatot, például a nagytestű elefántokat, sőt a kengurukat is megfürdetik vagy locsolóberendezést helyeznek el területükön - mondta Hanga Zoltán.

A budapesti állatkertben nemcsak a lakókra, hanem a látogatókra is gondoltak: a vendégek ködkapuk segítségével nyerhetnek enyhülést a melegben.

A Szegedi Vadaspark szerencsés helyzetben van, miután nagy része fás terület, így mikroklímája kissé kellemesebb és néhány fokkal hűvösebb van a parkban, mint a környezetében. Ennek ellenére a mostani melegben már fokozottan figyelnek az állatok megfelelő hűtésére - mondta el a gyűjteményi részlegvezető.

Endrédi Lajos szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban az árnyékos helyek meglétét figyelik és folyamatosan biztosítják az állatoknak a friss, hűsítő vizet. Azok a fajok, melyek szeretnek fürödni, ideiglenes medencét kapnak vagy slaggal "tusolhatnak". A hidegebb éghajlatról érkezettek rosszabbul tűrik a meleget, így például a rozsomák, a hópárduc vagy a szibériai tigris ilyenkor kissé lelassul, de rájuk is nagyon odafigyelnek gondozóik. 

Ha elhúzódna a meleg, "fagyit" is kaphatnának az állatok, ez a húsevőknél fagyasztott véres vizet, míg a növényevőknél gyümölcsös vizet jelent. Ezzel azonban ugyanúgy vigyázni kell, mint a gyerekeknél, az állatok megfázhatnak - hívta fel a figyelmet a szakember, hozzátéve: Szegeden idén még nem volt szükség erre a finomságra.

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban is folyamatosan gondoskodnak az állatok vízellátásáról - mondta Szabó Petra, az állatkert munkatársa. 

Míg az állatkert Afrika Szavanna részében kialakított iszapos tócsákban az orrszarvúak dagonyázva hűtik le magukat, addig a dromedárokat és a medvéket vízsugárral locsolják gondozóik. A hirtelen jött hőség még a meleghez szokott állatokat is megviseli: a zsiráfot délben félórás pihenőre bevitték az éjjeli hálóhelyéül szolgáló Afrika-házba, ahol hűsölhetett és friss vizet fogyasztott. Hozzátette, a mézesheteit töltő kispandapárnak a hőség ellen párásítják a levegőt a kifutóban.

A Nyíregyházi Állatparkban is fokozott figyelmet fordítanak a gondozók a nagy meleg miatt az állatokra. Mivel a park egy harminc hektáros tölgyerdőben fekszik, így árnyékot minden állat találhat magának - mondta Révészné Petró Zsuzsa szóvivő. Mivel a sóstógyógyfürdői látványosság kontinensenként mutatja be az állatokat, ezért a sarkvidék panoráma lakóira kell fokozottabb figyelmet fordítaniuk a szakembereknek.

A jegesmedvék feszített víztükrös medencéje mellett hideg párásító-porlasztó berendezés és klimatizált barlang van, a patásoknál önitatók vannak, a borjúfókáknak pedig jégbe fagyasztott halat adnak. A majmok úgynevezett majomfagyit kapnak: egy vödörbe vizet és gyümölcsöket raknak, majd az egyveleget egy nap mélyhűtés után kapják meg.

Az indiai orrszarvúk és az elefántok számára a sárban dagonyázás jelenthet felfrissülést, amely amellett, hogy megvédi az állatokat az élősködők ellen, naptejként is funkcionál. Emellett a gondozók naponta többször ellenőrzik az állatok kifutóját, szükség esetén pedig gondoskodnak a víz utánpótlásáról - tette hozzá a szóvivő.