szerző:
Kósa András - M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A legtöbb nagy nevű hazai élelmiszer-ipari cég szerepel azon a listán, amelyet Orbán Viktor kérésére készített a földművelési tárca a külföldről beszerzett húst feldolgozó vállalatokról. A piaci szereplők által csak „feketelistának” nevezett jegyzék szerint még a hungarikumokat gyártó Pick és a gyulai kombinát is importál. Ám a cégek szerint a lista félrevezető, hiszen az évente feldolgozott 4,5 millió és a rendelkezésre álló hazai 3 millió sertés közötti lyukat csakis behozatallal lehet betömni. Ellenkező esetben nagy múltú magyar cégeknek vissza kellene vonulniuk az európai piacaikról, gyárakat kéne bezárniuk.

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő. LMP-s politikusok az interjú megjelenése után felszólították a kormányfőt, hozza nyilvánosságra a listát, mire Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke egy hete szerdán azt nyilatkozta, hogy azt Ángyántól kérjék el, mert ő készítette.

A hvg.hu birtokába jutott minisztériumi jegyzék a Külföldről érkező húsok aránya a magyar húsipari cégek készítményeiben címet viseli. A lista megyei bontásban, gyártelep és székhely alapján gyűjti a vállalkozásokat. Külön feltünteti, hogy hány százalék a vállalatok termékeiben az importból származó alapanyag és ezen belül hány százalék a német eredetű behozatal. A listán szereplő, a hvg.hu által megkeresett cégek szerint a jegyzék önmagában a valódi probléma okait nem tárja fel: a vállalati vezetők azt nyilatkozták, bár próbálnak megfelelni a magyarországi közhangulatnak, hogy csak magyar alapanyagokból dolgozzanak, de ha ezt megtennék, akkor vissza kéne fogniuk a termelésüket. A hazai állattenyésztés ugyanis szerintük képtelen kielégíteni a jelentős exportot bonyolító feldolgozóipar igényeit.

„Le kell ülni az urakkal”

„Valószínűleg azért nem került még ez a lista nyilvánosságra, mert az nem egy jó tárgyalási pozíció, ha előre kiterítek minden kártyát. Vagyis tárgyalni kell, hogy ez megváltozzon” – mondta Ángyán, miért nem tette közzé eddig a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a jegyzéket. A volt államtitkár – aki januárban azért mondott le, mert helytelenítette az állami földekre kiírt pályázatok elbírálását, amiket szerinte „oligarchák”, „egy maffiahálózat” nyert el – szerint Orbán Viktor a lista megtekintése után azt javasolta: „le kell ülni az urakkal, és erre a helyzetre megoldást kell találni, ezt a problémát közösen kell megoldani”.

Csányi Sándor az érdekeltségébe tartozó Pick-üzemben
©

Szerettük volna megtudni, hogy milyen módszerekkel, ki készítette és milyen céllal a Vidékfejlesztési Minisztériumban a listát, ahogy azt is, eddig miért nem hozták nyilvánosságra. A VM válaszlevelében viszont mindössze annyit közölt, hogy „a tárca és a háttérintézményei számtalan háttéranyagot készítenek. A tanulmányok a kormány-előterjesztésekhez nyújtanak segítséget, a kormánydöntéseket készítik elő”. A tárca nem cáfolta a jegyzék meglétét, de arról nem adott tájékoztatást, hogy pontosan ki készítette. Ángyán a hvg.hu-s interjújában Kardeván Endre élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkárságát jelölte meg készítőként. Viszont a miniszterelnök sajtófőnöke azt mondta, Ángyán állította össze, tőle lehet elkérni, „a kormány nem tart vissza semmit”. A januárban lemondott államtitkár szerint viszont épphogy a miniszterelnök kérte a VM-et – és ezen belül Kardevánt –, „állítsa össze a listát, hogy lássuk: miből is dolgoznak ezek a cégek”. A minisztérium arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a vizsgálatnak lettek-e következményei.

Mivel a parlamentben ellenszavazat nélkül áprilisban elfogadott hungarikumtörvény csak július 1-jén lép hatályba – ráadásul a védendő magyar értékek listáját csak azt követően állítják össze –, jelenleg egy 2008-as országgyűlési határozat foglalkozik a hungarikumok védelmével. A határozat a Hagyományok – Ízek – Régiók (HÍR) program keretében még az első Orbán-kormány idején összegyűjtött 309-es listát tekinti a hungarikumok jegyzékének, ebből 11 termék élvez nemzeti oltalmat. Ezek közé tartozik a szegedi téliszalámi, a gyulai és a csabai kolbász – az előállítóik kérhetnek HÍR-védjegyet a termékeikre. Mind a három termékfajtát Magyarország földrajzi árujelzői oltalom alá helyezte az Európai Bizottság DOOR-programjában: ezeket a speciális termékeket csak azok gyárthatják, akik betartják a szigorú előállítási szabályokat.

A birtokunkba került listán többek között szerepel öt üzemegységével a Pick Zrt., illetve a Gyulai Húskombinát Zrt. is. A jegyzék szerint a Pick-szalámit is gyártó szegedi gyár 52 százalékban importál húst, 40 százaléknyit Németországból többek között vágott, illetve hűtött formában is. A gyulai kombinát 32 százaléknyi alapanyagot hoz be, aminek 43 százaléka származott 2011 elején Németországból. Többek között ez a két cég gyártott, illetve gyárt európai és nemzeti oltalom alatt álló szalámit, kolbászt.

„Verték az asztalt”

A dioxinbotrány 2011 januárjában robbant ki, amikor kiderült, egy schleswig-holsteini tápkeverő üzemben hónapokon át ipari célra szánt, dioxint tartalmazó zsiradék került állati takarmányokba, amelyből több ezer németországi állattenyésztő telepre szállított a cég. A magyar főállatorvos januárban február 28-ig korlátozást rendelt el a Németországból származó sertéshúsra és húskészítményekre. Bár a birtokunkban jutott listán nem szerepel dátum, a jegyzék a moratórium időszakában keletkezhetett. „Meglepő módon nem a németek, hanem az egyik legnagyobb magyar húsos érdekeltség verte az asztalt a minisztériumban, hogy függesszük ezt fel” – beszélt a listakészítés előzményeiről Ángyán.

A moratórium alatt egyetlen magyar cégről sem bizonyosodott be, hogy dioxinos alapanyagot importált volna, ezért a korlátozást hamar feloldották. A kérdésünkre, hogyan ellenőrzi a minisztérium, illetve az állami szervek az alapanyag-feldolgozást, hogyan garantálják a minőségbiztosítást – többek között azt, hogy a cégek megfelelnek-e a HÍD-védjegy előírásainak –, a tárca válaszlevelében csak ennyit írt: „a magyar élelmiszergyártó cégeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a jogszabályi előírások alapján ellenőrzi”.

„Rászorulunk az importra”

„Igen, kerülhet egyes Pick Szeged Zrt. által előállított hentesáru-termékekbe import-, illetve német hús. Mert mindent felvásárolunk Magyarországról, amit csak lehet, mégsem elég, azt pedig senki sem várhatja, hogy a Pick leépítse a kapacitásait, veszítsen piacot és kevesebbet termeljen csak azért, mert itthon nem található megfelelő mennyiségű alapanyag” – mondta a hvg.hu-nak Éder Tamás, a szegedi céget is magába foglaló Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója.

Érlelik a Pick-szalámit - a recept titkos
©

Éder szerint a cégcsoport igyekszik a termelést az alapanyag-előállítástól a gyártásig összefogni, így a Bonafarm-csoport saját telepein és több mint 100 kis- és közepes méretű tenyésztő partnere segítségével évente 350 ezer sertést állít elő, amihez jön még 50-100 ezer hazai piacról vett nagy súlyú sertés, de még így is importra szorulnak. Éder szerint a Bonafarm-csoport folyamatosan növeli az általa koordinált gazdasági integráció tenyésztési kapacitásait, de még így sem tudja biztonságosan fedezni a Pick alapanyag-szükségletét. A Pick 2011-es beszámolója szerint a vállalat tavaly 6,2 milliárd forintnyi anyagot importált Németországból, 1,3 milliárdot Spanyolországból, 1,1 milliárdot Lengyelországból. 2010-hez képest mindhárom országból nőtt a cég importja (a beszámolókból nem derül ki, hogy az anyagbeszerzésen belül mennyi a hús- és sertésbehozatal).

Az európai DOOR-lista termékleírása a szegedi szaláminál kiköti, hogy az alapanyagnak kizárólag Magyarországról kell származnia, sőt öt alföldi megyét jelöl meg származási helyként (azt is kikötve, hogy a disznóknak nemcsak itt kell felnőniük, de ezekben a megyékben kell megszületniük is). Csak az a cég állíthat elő „szegedi szalámi” elnevezésű terméket, aki ezt az előírást betartja. A gyulai és a csabai kolbásznál megengedőbb a leírás, ezeknél a termékeknél már nem kikötés a hazai alapanyag, csak az előállítás módját és technológiáját szabályozzák. „A Pick által előállított, hungarikum kategóriájába sorolt téliszalámihoz megfelelő mennyiségű magyar alapanyag van, így ezt a terméket magyar koca és nehézsúlyú sertés húsából készítjük” – állította Éder Tamás.

„A cégünk által termelt hunkarikumokba kizárólag visszakövethető származású magyar koca kerül. De nemcsak csabait és gyulait gyártunk, hanem felvágottat, májast is” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója. Ruck János szerint a vállalatuk évente 4 ezer tonna májast állít elő, amihez „fizikailag nem áll rendelkezésre elég sertésmáj Magyarországon”. A vezérigazgató azt mondta, az egyre növekvő élelmiszer-kereslet miatt az egész világon általános hiány van a húsalapanyagokból, a növekvő keresletnek pedig a hazai ipari termelés igyekszik megfelelni, de akkor importálnia kell a nyersanyagot. Ruck szerint amennyiben a kombinát mindent felvásárol, amit a hazai piacon elér, akkor is csak az igényeik 70-80 százalékát tudják kielégíteni.

Éder Tamás - aki Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is egyben - azt mondta, ha a magyarországi élelmiszeripar kizárólag magyar disznóhúsból dolgozna, akkor képtelen lenne a hazai és a külföldi keresletet kielégíteni, le kéne építenie, üzemeket, gyárakat kellene bezárnia. „Évente 4-4,5 millió sertést vág az ipar, aminek 10-20 százaléka származik importból. A magyar húsipar még megőrzött piacai ugyanakkor ennél is több alapanyagot igényelnek. Összességében úgy becsüljük, hogy a magyar húsipar meglévő piacainak kielégítéséhez szükséges alapanyagnak közel harmadát importból kell beszerezni, mert itthon nincs elég sertés. Rászorulunk az importra” – mondta Éder. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011 végén Magyarországon 3 millió disznó volt, amiből mindössze 873 ezret tartottak a kabinet által a kormányprogramban névlegesen favorizált egyéni gazdaságok, tehát a gazdaságból hiányzik 1,5 millió sertés.

Ezt a vidékfejlesztési miniszter is elismerte tavaly. Az egyik fideszes képviselő Mit tud tenni a szaktárca a hazai sertéstartók védelme érdekében? címmel intézet kérdést 2011 februárjában a parlamentben Fazekas Sándorhoz, mire a tárcavezető kijelentette, a legfőbb probléma, hogy „jelenleg a hazai árualap-kínálat nem fedezi a feldolgozói igényeket”.

Mitől magyar a hús?

„Mi az, hogy magyar? Vállalom: jelentős az importunk, mert nem tudok mást tenni. Azért megyek ki külföldre alapanyagért, mert jó minőségű, nagy tételben jutok hozzá jó áron. A recept, a gyár, a munkások viszont magyarok” – mondta Tóth János Tibor Surjányi Hús Kft. igazgató-tulajdonosa. A cégvezető arra a kérdésünkre reagált, hogy miért forgalmazza Magyar termék feliratú csomagolásban a vállalkozása a termékeit, ha jelentős tételben importál. A VM listáján ugyanis Surjányi Hús Kft. 77 százalékos behozatallal szerepel, a jegyzéken szintén feltűnő, a kolbászokat, felvágottakat előállító Alföldi-Hús Zrt. (75 százalékos behozatallal) pedig szintén Tóth érdekeltségébe tartozik. A cégvezető vitatta a listán szereplő számokat, és azt mondta, jelentős ugyan a cégeinél az import aránya, de biztosan nem 75-77 százalék.

A jegyzék szerint 80 százalékos importú, egymilliárdos árbevételű Jumbó-Hús Kft. szintén piros-fehér-zöldbe csomagolja a termékeit. „Egyetlen termékre sincs ráírva, hogy kizárólag magyar alapanyagokból készül, ráadásul az import nem törvénytelen, a minőséget sem rontja” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozás ügyvezető-tulajdonosa, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ilyen csomagolásban árusítják a termékeiket, ha az alapanyagot importálják. Hajdics Attila vitatja a listán szereplő 80 százalékot, szerinte ez legfeljebb 70 százalék. Szerinte nincs ma Magyarországon olyan daraboló üzem, ahol jó minőségű, jó árú alapanyagot lehet venni.

A SáGa Foods kommunikációját ellátó PR-ügynökség a hvg.hu-hoz eljutatott levelében azt írta, a SáGa hoz be az országba pulykacsibét, de a szárnyasokat Magyarországon nevelik magyar gabonával. A cég szerint a Magyarországra kerülő termékeik 10-15 százalékában van import, a többi behozatalt a feldolgozás után újra ki is viszik. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a cég szerint a külföldi megrendelő sokszor megszabja, hogy milyen forrásból származó alapanyagból kell előállítani az adott terméket. (A vállalat egy Hollandiában bejegyzett angol társaság tuajdonában van.)

A listán 33 százalékos importtal szereplő Kometa 99 Kft. marketingigazgatója, Bódi Krisztina a hvg.hu-val azt közölte, a cég arra törekszik, hogy termékeit 100 százalékosan magyar alapanyagokból állítsa elő, de „vannak olyan pillanatok, amikor ezt importból pótolni kell, mert nincs elég hús a piacon”. A kaposvári vállalkozás ezért a helyi egyetemmel idén elindította a Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot a partnereinek, hogy jó genetikai állományú – dán fajtájú – sertéseket tenyésszenek, és garantálja, hogy a végén átveszi a disznókat.

Cikkünk megjelenése után az OSI Food levélben fordult a hvg.hu-hoz melyben cáfolta a minisztérium listáján szereplő adatot, mely szerint a cég 2011 elején 100 százalékos importból fedezte a nyeranyagszükségleteit. A cég azt írta: 2011-ben vásárolt csirkehús 55,4 százalékát belföldről származó alapanyag, 44,6 százalékát import tette ki. A cég szerint az import jelentős része olyan speciális, kalibrált (súlyában, méretében pontos előírást követő) nyersanyag volt, amely Magyarországon az elvárt mennyiségben nem szerezhető be. Levelükben az szerepel, ha „ezt a speciális import nyersanyagot nem vesszük figyelembe, akkor a belföldi arány a beszerzésben 94 százalék”.

Nincs elég disznó, nincs elég hazai vásárló

„Még ha többet is fizetnének a vállalatok a magyar sertésért – ami tovább növelné a boltokba kerülő hazai áru árát és rontaná a magyar húsipari termékek versenyképességét –, akkor sem tudnák az igényeiket rövid távon itthonról kielégíteni” – mondta a Hússzövetség elnöke. (Egyébként a Magyar Húsiparosok Szövetségének több tagja szerepel a listán.) A külföldi sertéshús lényegesen nem olcsóbb a hazainál. A minisztérium háttérszervezete, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) júniusi tanulmánya szerint a hazai termelésből származó sertés ára nagyjából azonos a frankfurti árutőzsde áraival.

Ebből kéne még 1,5 millió
©

A hazai tenyésztők maguk sem törekednek arra, hogy kizárólag magyarországi feldolgozóknak adják el az árujukat. Az AKI egy, az év elején született jelentése szerint 2011-ben 12 százalékkal nőtt az előző évhez képest az élő sertés exportja, a hűtött alapanyagból pedig 158 ezer tonna került külföldre – a tenyésztők követték a piaci keresletet: Románia és Szlovákia volt a célország. Bár élő sertésből továbbra is nettó importőrök vagyunk (többet hozunk be, mint amennyit kiviszünk), félig feldolgozott húsból, illetve a kivitt termékek árértékét tekintve kolbászból és téliszalámiból nettó exportőrök vagyunk. (Az AKI szerint élősertés-importunk Hollandiából, Németországból, Csehországból és Lengyelországból érkezett.)

Tavaly szalámiból, kolbászból 13 millió euróval többet exportáltunk, mint amennyit behoztunk. Ruck János szerint ha a magyar sertésállományhoz igazítanák a termelési kapacitásaikat, akkor az export jelentősen visszaesne: a magyar élelmiszeriparnak piacokról kéne lemondania. A gyulai kombinát vezetője szerint a válság begyűrűzése óta 20 százalékkal estek vissza az eladások Magyarországon, a fogyasztók az olcsóbb – gyakran importból származó – termékek felé fordultak. Viszont a gyulait, a csabait, illetve a téliszalámit a szigorú előállítási szabályok, a 29 százalékos nyersanyagár-emelkedés miatt Ruck szerint nem lehet olcsóbban adni, így a legnagyobb cégek esetében marad az export. A Kometa marketingigazgatója, Bódi Krisztina szerint az általuk tapasztalt 25-30 százalékos alapanyagár-emelkedést legfeljebb 10 százalékos termékáremeléssel tudták ellensúlyozni, mert szerinte többet nem bír el a hazai piac.

A nagyobb – a listán is szereplő – cégek tavaly így is veszteségesek voltak. A Pick Szeged Zrt. a 2010-es 82 milliós nyereség után az igazságügyi tárca elektronikus cégnyilvántartása szerint tavaly 2,7 milliárdnyi vesztességet halmozott fel. A Gyulai Húskombinát Zrt. évek óta veszteséges – ezért négy éven belül másodszor folyamodott állami mentőövért –, 2010-ben 486 millió, 2011-ben 309 millió mínusszal zárt. Szintén nincs jó helyzetben a SáGa Foods sem: 2010-ben 25 milliárdos árbevétel mellett 903, idén 387 milliós mínusszal zárta az évet. (A Gyulai Húskombinát Zrt. ügyében kirobbant politikai botrányról, Lázár János lobbiszerepéről itt olvashat részletesebben.)

Beköszönt az EU

A hvg.hu által megkeresett cégvezetők egybehangzóan az uniós csatlakozást nevezték meg mint vízválasztót a hazai termelésben. A határok és a vámok végleges eltűnése nagy lökést adott a piacnak és az exportnak, ugyanakkor a magyar sertéstenyésztők nem voltak felkészülve az átállásra, drasztikusan visszaesett a tenyésztés.

Éder szerint – aki 2001 és 2002 között előbb helyettes, majd közigazgatási államtitkárként dolgozott a minisztériumban – a rendszerváltáskor a hazai húsipar kapacitása 8-10 millió sertés fogadására volt ráállva, ami később nem csökkent olyan ütemben, mint amilyen gyors volt az állatállomány leépülése. A KSH szerint 1995 és 2003 között még évente 4,8-5 millió disznó volt az országban (ennek fele még az egyéni gazdaságokban), de az állomány rögtön a csatlakozás idején csökkenésnek indult, 2008-ban már csak 3,3 millió hazai sertés volt Magyarországon.

Vágás a gyulai kombinátban - kivéreztetik
©

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta, a 2004-es csatlakozáskor derült ki, hogy a sertéstenyésztés súlyos versenyképességi problémákkal küzd. Az EU-s előírásoknak megfelelően hirtelen leépültek a korábbi állami, (így az export-) támogatások, megszűnt az árszabályozás, és a vámok eltűnése után megjelentek az olcsóbb külföldi áruk, tenyésztők. Magyarországnál a cseh és a lengyel tenyésztők is versenyképesebbek: húsimportunk egy jelentős része a KSH adatai szerint tőlük származik.

Ugyanakkor az uniós támogatási rendszer inkább a növénytermesztésnek kedvez, sok termelő, gazdálkodó inkább erre koncentrált és az állattenyésztést visszafogta. Az AKI 2012-es jelentése szerint a tavalyi 18 százalékos mezőgazdasági export-növekedést elsősorban a gabonafélék kivitelének köszönhetjük.

Egy koca, egy porta

„Hazánk az elmúlt hónapokban az EU különböző fórumian támogatta, valamint további javaslatokat fogalmazott meg az export-visszatérítések alkalmazásával kapcsolatban a friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsok esetében is. Az Európai Bizottság eddig minden esetben elutasította az export-visszatérítések alkalmazására tett javaslatokat. Indoklásában a Bizottság kifejtette, hogy az export jelenleg is megfelelő szintű, és a sertéshús EU-s átlagára, valamint a világpiaci árak között nincs akkor különbség, ami az exporttámogatás újraindítását alátámasztaná” – magyarázta tavaly a parlamentben a földművelési miniszter, miért nem tudja érvényesíteni az érdekeit az EU-ban Magyarország.

A 2010-es kormányváltás után sem sikerült megállítani a sertésállomány csökkenését: 2010-ről 2011-re 130 ezerrel csökkent az állomány, az előrejelzések szerint idén 3 millió alá fog esni. A minisztérium tavaly összeállított egy intézkedési tervet a sertéságazat helyzetének javítására, amely azt célozza, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. A terv az „Egy koca, egy porta” nevet kapta, amit az agárszakemberek azóta többször is kritikával illettek, azt hangsúlyozva, hogy az egyéni gazdaságok nem tudnak olyan állománynövekedést elérni, mint a falvak külterületén létesítendő, legalább több száz sertés egyidejű tartására alkalmas telepek.

Éder szerint egy 50 százalékos vágóállat-növekedést is fel tudna szívni a magyar húságazat, amennyiben az versenyképes áron kerül a piacra.

A húsipari szervezet elnöke úgy látja, a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés is sokat segítene az ágazaton, mert még mindig gyakoriak a számla nélküli feketevágások, ami követhetetlenné teszi a hús származását, rendkívüli módon zavarja a piacot és olyan előnyöket ad az áfakerüléssel visszaélő piaci szereplőknek, amivel a szabályosan eljáró feldolgozók nem tudnak versenyezni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Fidesz-frakció: senki sem akarja elmozdítani Ángyán Józsefet

Ángyán József jelen pillanatban is a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának tagja, és egyetlen olyan indítvány sem érkezett, amely ezt megkérdőjelezné - közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya csütörtökön Tállai András nyilatkozatával kapcsolatban. A belügyi államtitkár azt mondta: nagy hibának tartja, hogy a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára a Fidesz frakciójában foglal helyet.

Kósa András Itthon

Ángyán: Orbán is látta a listát a trükköző agrárvállalatokról

Létezik az a lista, amit a Vidékfejlesztési Minisztériumban állítottak össze azokról a nagy élelmiszer-ipari cégekről, melyek nem, vagy nem csak magyar alapanyagokból állítanak elő hungarikumnak nevezett termékeket, és amelyen olyan cégek szerepelnek, mint például a Pick – mondta a hvg.hu-nak Ángyán József. A földoligarcha-ügyek miatt lemondott államtitkár arról is beszélt a hvg.hu-nak, hogy a Fideszben nem volt foganatja a pályázati anomáliákról szóló jelentéseinek, ezért fordult a nyilvánossághoz.

hvg.hu/MTI Itthon

Orbánék szerint Ángyánnál van a "százas lista"

A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint Ángyán József volt államtitkárnál van az a lista, amely a nem teljesen magyar alapanyagból hungarikumokat előállító nagy húsipari cégeket sorolja fel.

Döntött az MNB: egyelőre nem lehet kereskedni a lélegeztetőgép-beszerzés egyik szereplőjének részvényeivel

Döntött az MNB: egyelőre nem lehet kereskedni a lélegeztetőgép-beszerzés egyik szereplőjének részvényeivel

Biden: A Moszkvával szembeni szankciók súlyosabbak is lehettek volna

Biden: A Moszkvával szembeni szankciók súlyosabbak is lehettek volna

Tekintetmágnes: eladó egy alig használt Alfa Romeo SZ

Tekintetmágnes: eladó egy alig használt Alfa Romeo SZ