Darák Péter a lap szombati számában közölt interjúban arra a kérdésre, a Kúria elnöki tisztségének elvállalása azt is jelenti-e, hogy egyetért az új igazságügyi rendszerrel, azt válaszolta: egy közjogi tisztség betöltéséhez sem egyetértés, sem egyet nem értés nem szükséges. A Kúria elnöki tisztségének ellátása szempontjából a szakmai és az igazgatási vezetői posztok elválasztását rendkívül hasznosnak tartja.
Az elnök szerint lényegesen megváltozott az eddigi Legfelsőbb Bíróság munkája. Korábban a jogorvoslati funkción volt a hangsúly, most a Kúria valódi ítélkezési-irányítási tevékenységet végez. Az elmúlt fél évben az egyik legkomolyabb feladat az volt, hogy a kollégiumvezetők javaslatára tavasszal kiírt pályázatokat elbírálják. A kiírt 19 bírói helyből 13-at betöltenek szeptember elsejével.
A Kúria elnöke szerint kivételes helyzetről van szó, ilyen nagy számban ugyanis nem kellett pótolni bírókat az elmúlt évtizedekben. Hangsúlyozta: a Kúria arculatát hosszú távra meghatározza, hogy most milyen bírákat neveznek ki, ezért nagyon körültekintően szeretne eljárni. Szólt arról is, hogy az eddigi intézkedéseket további lépések fogják követni. "A Kúria belső struktúrája át fog alakulni, hogy gyorsabban, kiszámíthatóbban reagáljunk az ítélkezés változásaira és a jogkereső állampolgárok minél előbb jussanak hozzá a döntéshez" - ismertette.
Az önkormányzati normakontrollról szólva elmondta: gondolkoznak az indítványozói kör kibővítésén, szeretnék elérni, hogy az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhesse a Kúria eljárását, sok olyan ügy lehet ugyanis, ahol az egyéni panaszok mögött egy-egy önkormányzati rendelet magasabb jogszabállyal való ütközése áll.
