Vastapsot egyetlen egyszer kapott az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) képviselőitől évértékelő beszédje alatt szerdán reggel, méghozzá amikor Ursula von der Leyen a nők jogainak védelméről beszélt. Mindezt annak ellenére, hogy évértékelőjében számos közös ügyet kínált a képviselőknek: biztonságosabb energiaellátást, erősebb európai ipart, felkészülést a hőhullámokra, saját európai mesterségesintelligencia-képességeket és jóval szorosabb együttműködést Kanadával.
Az európai önállóság programját hallgatva még könnyű volt azonosítani a közös célokat. Von der Leyen beszéde után a frakcióvezetők felszólalásaiból viszont hamar kiderült, mennyire eltérő politikát várnak a képviselők ezek megvalósításához. A vita egyik legélesebb szócsatája ráadásul a bizottsági elnököt támogató néppártiak és szociáldemokraták között bontakozott ki.
Weber lazítana, García megvédené a zöldmegállapodást
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a megélhetési gondokkal küzdő választók felől közelített. Szerinte az embereket meg kell hallgatni, és olyan klímapolitikát kell folytatni, amelyhez meg lehet nyerni őket. Nehéz támogatást kérni azoktól, akik drágulást vagy munkahelyvesztést tapasztalnak – érvelt. A néppártiak ezért a belső égésű motorokra vonatkozó tilalom visszafordításáért és a vállalkozásokat érintő kibocsátási szabályok lazításáért fognak dolgozni.
Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakcióvezetője közvetlenül vitába szállt Weberrel. Tiszta és biztonságos energia nélkül szerinte versenyképesség sincs, ezért meg kell őrizni a zöldmegállapodást és a klímasemlegességi célt. Az egyszerűsítés nem szolgálhat a szabályok kerülő úton történő leépítésére – figyelmeztetett a szocialista vezető.
A nézetkülönbség Von der Leyen gazdasági programjának esszenciáját érinti. A bizottsági elnök szerint Európa maga gyengíti az saját erejét azzal, hogy széttagolja tőkepiacait, hálózatait és vásárlóerejét. Gyorsabb engedélyezést sürgetett, és fellépést a nemzeti végrehajtás során az uniós előírásokra rakódó többletkövetelmények, az úgynevezett “goldplating” ellen.
Az energiaellátásban ugyanakkor a villamosításra, a megújulókra és a hálózatok fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A közel-keleti háborúk következményei ismét megmutatták, milyen kiszolgáltatottságot jelent az importált fosszilis energiahordozóktól való függés – melyet erős érként hozott az uniós klímacélok megőrzése mellett.
https://hvg.hu/eurologus/20260916_ursula-von-der-leyen-soteu-europai-parlament-ep2026
A Renew támogatást ígér, de végrehajtást követel
Valérie Hayer, a liberális Renew Europe pártcsoport elnöke arra emlékeztette Von der Leyent, hogy az ambiciózus európai programhoz az őt hivatalba juttató centrista többségre van szükség. Határozottabb Európa-párti politikát sürgetett, és az EB elnök érveit erősítve a zöldmegállapodás visszabontásának leállítását, valamint a migrációs paktum teljes végrehajtását követelve.
Hayer támogatása azonban számonkéréssel párosult. Az önállóbb Európához nagyobb beruházásokat és hatékonyabb intézményeket szeretne, de szerinte a Bizottság a meglévő szabályok alkalmazásával is adós. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a kritikus nyersanyagok és a jogállamiság ügyét emelte ki azok között a területek között, ahol következetesebb végrehajtást várnak a liberálisok.
A Patrióták a szabályok árát kérték számon, az ECR az ígéretek hitelességét támadta
Jordan Bardella, a Patrióták Európáért frakcióvezetője a mindennapi kiadásokat állította szembe az elnöki beszéd optimizmusával. Érvelése szerint két Európa létezik: az egyik megalkotja a szabályokat, a másik megfizeti azok árát. A kibocsátáskereskedelem terheit a munkába naponta több tíz kilométert autózó dolgozó, valamint a fűtésre és élelmiszerre egyre többet költő háztartások nézőpontjából erős szavakkal bírálta. A ceutai válságot pedig a határok feletti ellenőrzés és a szuverenitás kudarcaként értékelte.
Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) társelnöke, az elnöki poszton eltöltött évekre emlékeztette von der Leyent. Felszólalásának visszatérő gondolata az volt, hogy a szavaknál többet érnek a tettek, és újabb intézmények, illetve stratégiák helyett már eredményeket kellene felmutatni.
Jaki a Covid utáni helyreállítási alap (RRF) átláthatóságát is bírálta. A migráció ügyében pedig következetlenséggel vádolta az elnököt: felidézte, hogy 2020-ban még Európa történelmét és kultúráját gazdagító jelenségként beszélt a bevándorlásról, most viszont annak korlátozását igyekezett kiemelni felszólalásában. Jaki szavainak hátterében von der Leyen új migrációs vészhelyzeti keretre vonatkozó bejelentése állt. A Bizottság elnöke olyan esetekre helyezett kilátásba rendkívüli fellépést, amikor a tömeges migrációt tudatosan szervezik vagy nyomásgyakorlásra használják harmadik országok.
A zöldek pénzt kértek a tervek mellé
Terry Reintke, a zöldek frakcióvezetője a nyári hőhullámok idején elmaradt közös európai válságkezelést kérte számon. Nem állt fel rendkívüli munkacsoport, nem voltak soron kívüli tanácsi ülések, és azonnali cselekvési terv sem született – sorolta. Az EU-szerte a nyáron 35 ezer halálos áldozatot követelő hőséget és a német gazdákat ért mezőgazdasági károkat felidézve, elégtelennek nevezte az EB fellépését.
Von der Leyen beszédében az alkalmazkodás több kézzelfogható példája szerepelt: aszálytűrő növények, energiahatékony hűtés, korai előrejelző rendszerek, európai hőhullámterv, vízbiztonság és erősebb tűzoltási kapacitások. Reintke azonban határidőket és finanszírozást is követelt.
A zöld frakcióvezető a fosszilis energiahordozók kivezetéséhez világos menetrendet sürgetett, az alkalmazkodási intézkedésekhez pedig forrásokat a következő hosszú távú uniós költségvetésben. Extraprofitadóval terhelné a szennyezőket, hogy a költségeket ne a fogyasztók viseljék.
A Baloldal a megélhetést és a felhatalmazást hiányolta
Manon Aubry, a Baloldal frakció társelnöke azt kérte számon a bizottsági elnökön, hogy nem adott megfelelő választ a megélhetési válságra. Miközben az európai intézmények új stratégiákról beszélnek, a polgárok egyre nehezebben tankolják meg az autójukat és fizetik ki a közüzemi számláikat – hangsúlyozta. Von der Leyen beszélt a munkahelyek minőségét javító jogszabályról, a szociális jogok európai pilléréről és az idősödő társadalmak gondozási szükségleteiről. Aubry szerint azonban a Bizottság politikája továbbra sem a választók legsürgetőbb gondjaira összpontosít.
Mark Carney kanadai miniszterelnök hallgatja Ursula von der Leyen évértékelő beszédét az Európai Parlament strasbourgi ülésén
Jean-Christophe VERHAEGEN / AFP
Az ír elnökség nyitott a kanadai közeledésre
Mark Carney kanadai miniszterelnök jelenléte különös súlyt adott a külső partnerségekről szóló résznek. Von der Leyen a védelem, a nyersanyagok és az északi-sarkvidéki együttműködés mellett azt is felvetette első ízben, hogy Kanada az EU első társult tagjává válhatna.
Az ír tanácsi elnökséget képviselő Thomas Byrne európai ügyekért felelős miniszter nyitottan reagált. Az Unió bővítését teljes jogú, esetleg társult tagokkal Európa stratégiai érdekének nevezte.
A Tisza elismerésként fogadta a magyarországi változások méltatását
Von der Leyen az április 12-i magyar választást és az azt követő munkát a demokratikus megújulás példájaként emelte be a beszédbe, hozzátéve, hogy még sok feladat áll Magyarország előtt.
Lakos Eszter, a Tisza néppárti magyar delegációjának vezetője reakciójában a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni fellépést, az alapvető jogokat és az akadémiai szabadságot hangsúlyozta. „Egy nehéz időszakban Európának szüksége van a reményre, és ma Magyarország mutatja meg, hogy a demokratikus megújulás igenis lehetséges” – fogalmazott. Az uniós források felszabadítását a Tisza egyik legfontosabb választási vállalásának teljesítéseként értékelte.
