Komoly információhiányban szenvednek azok az iskolaigazgatók és önkormányzati vezetők is, akiknek intézményei a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) kezelésébe kerülnek jövőre. A KIK elvileg szeptember 1-gyel már megalakul, de szinte még semmit nem lehet tudni a működéséről. A hvg.hu-nak egy Pest megyei gimnázium vezetője is arról panaszkodott, hogy kollégáival együtt „folyosói pletykákból”, egymástól, vagy – személyes  kapcsolataikat bevetve – informális utakon, a minisztériumból próbálnak tájékozódni az őket érintő változásokról. A megkérdezettek szerint kétséges, ez a hatalmas szervezet jövő évre hogyan lesz működőképes.

„A tanévnyitó konferenciákon és az ősz folyamán megyei tájékoztatókat tervez a minisztérium” – közölte a hvg.hu-val a fenntartóváltás koordinálásával megbízott miniszteri biztos, Marekné dr. Pintér Aranka, arra a kérdésre, hogy hogyan tervezik a jövőben az igazgatók informálását. Idén egy komoly változás már történt a közoktatásban fenntartói szempontból a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) januári megalakulásával. Jövőre ezekből, valamint a települési önkormányzatok oktatással foglalkozó – de nem pedagógus – állományából alakul meg a KIK, körülbelül 2300 fővel − mondta el a miniszteri biztos a hvg.hu-nak.

"Egyenként kell megvizsgálni"

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint „a közoktatási feladat-ellátással foglalkozók” kerülnek át majd az önkormányzatoktól az új szervezetbe, de Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének Elnöke lapunknak azt mondta, hogy nem kapnak információkat az őket érintő változásokról. A MIK-ek dolgozói esetében azonban nem zárhatóak ki elbocsátások, mert nem automatikusan kerülnek át a munkatársak az új szervezetbe. Mint az oktatási államtitkárság lapunknak fogalmazott, „az új struktúra feladatellátásához illeszkedően kell egyenként megvizsgálni a MIK-ből átadottak foglalkoztathatóságát”.

Az érintettek egyelőre nem túl boldogok az őket érintő változások miatt

Stiller Ákos

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeken keresztül fogja ellátni feladatait, amelyek területe egybeesik a járásokéval. A tankerületi igazgatói posztokra szeptember 1-gyel indul a pályáztatás. Ezután év végéig épül ki az országos hálózat, mely a januári önkormányzati intézmény-fenntartói feladatok és annak munkatársi státuszainak átvételével válik teljessé – közölte a hvg.hu-val az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A minisztérium szerint az átvétel az iskoláknak nem okoz majd többletfeladatokat, és mivel az oktatási intézmények fenntartói feladatai csak jövő januárban kerülnek át az államhoz, ezért az iskolák a nyári és a tanévkezdéssel kapcsolatos feladataikat a szokásos módon tudják végezni. Az eddig lezajlott fenntartóváltás tapasztalatai alapján azonban ez nem nyugtatott meg mindenkit. Idén januárban a megyei konszolidációs törvény alapján ugyanis már kerültek át iskolák állami fenntartásba. „Az idei fenntartóváltásnál is mindenféle adatközléseket kértek az intézményektől, volt, hogy egyórás határidővel, ami nagyon megterhelő, pláne, hogy mellette az iskoláknak az alapvető feladataikat is el kell látniuk. Jó lenne, ha az iskolák standard működését a mostani változtatások nem érintenék károsan” – mondta lapunknak a már említett Pest megyei igazgató.

Egy másik intézményvezető nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, bár az időzítés őt is zavarja. „Jobb lenne, ha nyáron történne meg a fenntartóváltás, de igazából mindenkinek közös érdeke, hogy a változások a lehető leggyorsabban menjenek végbe. Hosszú távon egy ilyen lépés szükségszerű, nyilván az iskolák számára adminisztrációs pluszfeladatokat jelent, de általános működésüket nem fogja befolyásolni. A megyei intézményfenntartó központok alá tartozó intézmények számára ez nem fog akkora terhet jelenteni, azt viszont nem lehet tudni, hogy a most még önkormányzatokhoz tartozó iskoláknál mennyire lesz gördülékeny a folyamat” – tájékoztatta hvg.hu-t Imre Zsolt, a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója.

Hány tanár maradhat a pályán?

A közelgő fenntartóváltás miatt ismét aktuálissá válik a kérdés, hogy pedagógus-elbocsátásokra sor kerül-e majd, az érdekképviseletek ugyanis többezres leépítéstől tartanak. Kérdésünkre, hogy az átszervezés miatt előreláthatólag hány iskolai dolgozó állása fog megszűnni, az Emmi csak annyit közölt, hogy a „létszám év közben a tervek szerint változik”, de „a tantárgyfelosztás szerinti tervezés januárban nem változtatható, ezért az átvétel időpontjában nem változik a létszám”.

Stiller Ákos

A spekulációk azonban akár 10 ezer feletti elbocsátásról is szólnak. „A jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását” – jelentette ki Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke július 12-én egy sajtótájékoztatón, és ezt a számot részben a fenntartóváltással magyarázta.

A KIK célja alapvetően az oktatás költséghatékony működése − mondta el most a hvg.hu-nak Galló Istvánné. A szakszervezet szerint a nagyarányú pedagógus-elbocsátást több tényező fogja eredményezni. Egyrészt a tankerületek januártól júniusig áttekintik majd intézményhálózatukat, felmérik az alájuk tartozó gyereklétszámot, illetve iskolai férőhelyeket, és ha költségvetési szempontból úgy látják megfelelőnek, összevonásokról, bezárásokról döntenek majd, ami szükségszerűen vonja maga után a pedagógus-elbocsátásokat. A szakképzésben szintén nagy arányú intézménybezárástól tart a PSZ, mert jövőre a KIK elnöke maga dönthet szakképző iskolák megszüntetéséről. Harmadrészt (ez már független az intézményfenntartótól) a jövő szeptemberben bevezetendő pedagógus-életpályamodell előzményeként „rengeteg tanárnak fognak felmondani, hogy a megmaradóknak biztosíthassák a magasabb béreket”. (Az egészségügyi dolgozók béremelését idén szintén abból biztosították, hogy a szükséges pénzt levonták a kórházak fenntartására szánt támogatásból.)

A köznevelési törvényhez tartozó „titkos” háttéranyag szerint a kormányzati tervek is nagyjából 10 ezer pedagógus elbocsátásáról szólnak 2015-ig – derül ki az FN24.hu tavaly októberi cikkéből, a megvágások pedig elsősorban a felső tagozatok összevonásával, a szakképzés átalakításával és a tankötelezettség leszállításával függnek össze.