szerző:
Kósa András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Úgy kellene felállnia januártól a járási rendszernek, hogy a parlament még a törvényt sem hozta meg, emiatt káosz várható, hiszen kevés az idő a felkészülésre – mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, aki szerint a járások könnyen politikai irányítás alá kerülhetnek. Gödöllő polgármestere attól tart, zavarokat okozhat az oktatásban szeptembertől, hogy sok helyen azt sem tudják, ki, hogyan működteti az iskolákat.

hvg.hu: Még nem szavazott a parlament a járásokról szóló törvényről, pedig január elsejével elvileg fel kellene állnia az új rendszernek. Ön szerint elég lesz az év második fele erre?

Gémesi György: Ha az állam egységes szervezetbe akarja szervezni a közigazgatást, ahhoz joga van, még ha nem is ez a legfontosabb tennivaló pillanatnyilag. De ahhoz, hogy a járások jól működjenek, idő kell; ehhez képest már amikor a célról határoztak, akkor késésben voltunk. Dániában egy ilyen reformhoz hét év kellett, de akkor mindenki tudta a végén, hogy hol, mi lesz a feladata. Ehhez képest nálunk még törvény sincs, a parlamenti szavazást is elhalasztották. Így még senki nem tudja, mire készüljön.

hvg.hu: A végrehajtásról sem tudni semmit szinte.

G. Gy.: "Csak" azt nem tudjuk, hol lesznek a járási hivatalok, milyen informatikai háttérrel működnek majd, mi lesz a munkatársakkal. A humánerőforrás ugyanis elvileg átkerül, de a kormányhivatal vezetője megvétózhatja egyes munkatársak átvételét. Elvileg az állam ingyen megkapja azokat az épületeket, ahol ezek a hivatalok működnek, de mi van akkor, ha egy munkatárs feladatainak egy része átkerül a járáshoz, a másik marad helyben? Vele mi lesz? A helyiségeket, az épületeket majd feldaraboljuk? Ki építi ki az informatikát?

hvg.hu: Hallani olyan spekulációkat, hogy a járásokba többek között a 2014-ben a parlamentből kieső fideszes káderek kerülnek majd. Erről önök tudnak közelebbit?

G. Gy.: Még arról sem tudunk semmit, hogy politikus vagy szakember irányítja-e majd a járási hivatalokat. Amikor Szabó Erika államtitkárnak egy televízióban feltették a kérdést: fennáll-e a veszélye annak, hogy a parlamentből kiesett képviselők lesznek vezetők, az államtitkár csak annyit mondott, hogy sok jó szakember van a parlamentben is. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége világosan állást foglalt, hogy a járási hivatalok vezetői szakemberek legyenek. Azt is szeretnénk, hogy a járási hivatalok vezetőinek kinevezéséhez a területükön működő polgármesterek többségének hozzájárulása kelljen. A polgármesterek gyakorolják ugyanis a társadalmi kontrollt: minket megválasztottak, hozzánk jönnek panaszkodni, a területi közigazgatás színvonalától nagyban függ az ott lakók elégedettsége. Van példa egyébként arra, hogy egy rendőrkapitány kinevezéséhez a térség települései is véleményt fűzhetnek.

hvg.hu: A kormányhivataloknál világos volt a tendencia, ott egyértelműen a politikai kinevezettek domináltak. Ezek alapján mire számít?

G. Gy.: A kormányhivatalokat politikusok vezetik, amivel én nem értek egyet. A kormányhivatal nem a kormány kinyújtott karja, szakember kellene, hogy vezesse. Ha nem dolgozik jól, le kellene váltani, a kettőt nem kellene összemosni. Ráadásul ez a vétójog a járási hivatalok munkatársainál igenis a politikai befolyásolás gyanúját erősíti.

Gémesi György szerint nőhet az önkormányzati elvonás
©

hvg.hu: A több ezer jegyzői feladatból mintegy húsz kerül át a kormányhivatalokhoz. Ennek így van értelme? Nem csak párhuzamos intézményrendszert teremt a kormány?

G. Gy.: Nem, hiszen a feladatokat azért különválasztják, más kérdés, hogy mely forrásokat vonnak el a járások finanszírozására, és mit hagynak meg az önkormányzatoknál, milyen feltételekkel tudunk továbbdolgozni. Egyetértek azzal, hogy az anyakönyvezés, a gyámhatósági feladatok az önkormányzatoknál maradnak, az építéshatóság is, hiszen utóbbinál is fontos például a társadalmi kontroll. Hogy a korábbi jegyzői feladatok nagy része marad, szintén nem lényeges, a fő kérdés, hogy az új rendszer milyen létszámmal, milyen háttérrel, milyen forrásokkal indulhat el, itt vannak komoly kételyeim.

hvg.hu: Ha el is fogadják a tavaszi ülésszakban a törvényt, épp a nyári szünetben kellene elkezdeni a rendszert megszervezni. Ez nem okoz majd gondot?

G. Gy.: Ez önmagában nem, legfeljebb a szabadságolásokat másképp kell majd ütemezni. Még egyszer mondom, a baj azzal van, hogy nem tudni, mikor, mennyiből állhat fel a rendszer, honnan lesz rá többletforrás, így nehéz lesz jól működtetni.

hvg.hu: Arra van becslésük, hogy mennyibe kerülhet az új rendszer?

G. Gy.: Nem tudom, de az biztos, hogy az önkormányzatoknál nincs többletforrás, így a plusz pénzt máshonnan kell elvenni. Fórumon elhangzott már 20 milliárd forint uniós pénz, de ez csak az infrastruktúra kiépítésére megy gondolom.

hvg.hu: Egyeztettek önökkel a törvény kidolgozásakor?

G. Gy.: Az túlzás, volt néhány tájékoztató, érdemi vita, egyeztetés nem volt.

hvg.hu: Nagyon sok településen nem tudják még a szülők, hogy szeptember 1-től hova, milyen fenntartású iskolába írathatják be a gyerekeiket. Teljes a tisztázatlanság a fenntartók körül. Mi lesz ősztől?

G. Gy.: Valóban sok helyen semmit nem lehet erről tudni, nem tudjuk, milyen kondíciókkal, milyen formában történik a fenntartó állam belépése a rendszerbe. Nem lehet tudni, ez mit jelent a finanszírozásban, mit a pedagógusok életében, és ez a működésben is fennakadásokat eredményezhet. Azt lehet tudni, hogy az iskolák működtetését átveszi az állam, az épületek fenntartását meghagyja az önkormányzatnak. Még nem látjuk át pontosan, ez hogy történik, itt is a legfontosabb kérdés is nyitott még, hogy honnan, milyen forrás áll majd rendelkezésre. Az önkormányzatok innentől majd meszeléssel, a vécék takarításával, fűnyírással foglalkoznak majd, és kifizethetik a villanyt, a gázt és a vizet.

hvg.hu: Az szja és a gépjárműadó elvétele mekkora kiesést jelent összességében az önkormányzatoknak?

G. Gy.: Az biztos, hogy kevés ahhoz, hogy az állam az iskolákat működtetni tudja, vagyis valahonnan még forrást kell találni, ehhez többletpénz kell a költségvetésből.

hvg.hu: Valószínűsíthető, hogy jövőre arányaiban is csökkenni fog az önkormányzatok finanszírozása?

G. Gy.: A megmaradt feladatokra is kevesebb maradhat. Bár ezt még biztosan nem tudjuk, Esztergom példája azt mutatja, hogy az elvitt feladatok finanszírozásánál több pénzt von el az állam.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Járások helyett kerületi hivatalok lesznek Budapesten

A közigazgatási tárca által tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló módosító indítványt.