Bárkinek lehet rádiója, aki talált frekvenciát, saját költségén megterveztette és a hírközlési hatóság elfogadta a tervet. A korábbi médiatörvény legalábbis lehetőséget adott erre, s ilyen esetekben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) mérlegelés nélkül pályázatot írt ki, a megtaláló kívánságától függően, kereskedelmi vagy közösségi műsorszolgáltatásra. Az eredeti igénylőnek a kereskedelmi jogosultságért folyó versenyben elővételi joga volt, és ha megajánlotta a felhívásban szereplő díjat, automatikusan nyert. A közösségi rádiók viszont nem fizetnek díjat, így az elbírálás fő szempontja esetükben a műsor tartalma volt.
Nem meglepő, hogy az átmeneti időszakban lebonyolított 35 pályázat – azaz amelyeket az ORTT írt ki, de már a kormányváltás után létrehozott Médiatanács bírált el – többsége 25 talált frekvenciára szólt, s mindössze 10 felhívást tettek közzé „hivatalból”. Emiatt azt gondolhatnánk, a versengés során is a papírforma érvényesült, ám ennek épp az ellenkezője igaz. A Mérték Médiaelemző Műhely által készített elemzés szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a pályázatoknak volt néhány preferált szereplőjük. A harmincöt frekvenciára 109 ajánlat érkezett, ám a jogosultságokból tizenötöt három pályázó nyert el, a katolikus Mária Rádió hetet, a Lánchíd Rádió ötöt, a református Európa Rádió pedig hármat. Két frekvenciát a Magyar Katolikus Rádió is megszerzett, így összességében minden harmadik újonnan kiosztott hullámhosszon vallási tematikájú adó szólhat.
Az elemzést teljes egészében itt olvashatja, a szöveget az alul lévő gombok közül a legelsővel tudja kinagyítani
A Médiatanács frekvencia pályáztatási gyakorlata
A talált frekvenciákhoz kapcsolódó elővételi jog magyarázatul szolgálhatna az arányok torzulására, ám épp az inkriminált esetekben – közösségi médiaszolgáltatásról lévén szó – nem volt díjverseny, egyedül a Médiatanács pontozásos értékelése döntött. Az elbírálás indoklásában egyértelműen kiemelt szempontként jelent meg a helyi tartalom mennyisége; ahol több érvényes pályázat közül pontozással kellett választani, mindig a helyi műsorok magas aránya döntötte el a versenyt. Másik fontos jellemző, hogy a nyertesek nagy többsége önálló jogosultságként szerezte meg a frekvenciát, csak két esetben kapott a pályázó vételkörzet-bővítésre engedélyt. Mi több, a Médiatanács a hálózatos működésre aspirálókat alacsonyabb pontszámmal értékelte a pályázat szubjektív elemei közt – azaz a műsorterv minősítésekor –, mint az önálló engedélyért folyamodókat. Ennek egyebek közt a tulajdoni korlátok miatt van jelentősége, a médiatörvény szerint ugyanis az analóg rádiós piacon egy szereplőnek legfeljebb egy országos vagy két körzeti és négy helyi, illetve 12 helyi jogosultsága lehet.
A pályázatok három kiemelt kedvezményezettje gazdasági értelemben nem piaci szereplő. Korlátozott mértékben részesednek ugyan a reklámtortából, de nem kell műsor-szolgáltatási díjat fizetniük, sőt közösségi szolgáltatóként jogosultak a műsoralap (MTVA) pénzügyi támogatására. A Fidesz-közeli Infocenter Zrt. tulajdonában álló Lánchíd Rádiónak a szóban forgó pályázatok indulásakor egy budapesti körzeti frekvenciája volt, s a meghirdetett jogosultságok egyharmadát megpályázta. Ahol elindult, ott nyert is, ahol nem nyert, ott sem alulmaradt, hanem vagy visszavonta a pályázatát, vagy a Médiatanács utasította el azért, mert túllépte volna a tulajdoni korlátokat. A győzelem indoklása minden esetben a maximális pontszámmal jutalmazott helyi jellegű műsorterv volt.
A Lánchíd Rádió épülő stúdiója 2007-ben. Belakták
Marton Szilvia
Ehhez képest igencsak különös, hogy a Médiatanács az eredményhirdetést követő néhány hónap múlva hozzájárult a Lánchíd újonnan elnyert balatonfüredi, székesfehérvári, zalaegerszegi és keszthelyi frekvenciáira szóló műsor-szolgáltatási szerződések módosításához. Mégpedig úgy, hogy az a budapesti vételkörzet bővítését eredményezte, következésképp Nyugat-Magyarország nagy részén nem a pályázatokban vállalt helyi tartalom, hanem a budapesti központi program szól. Bár a hatóság a módosítások indoklását nem tette közzé, annyi tudható, hogy például a zalaegerszegi szerződés előzetes tervezete kifejezetten kizárta két éven belül a hálózatba kapcsolódást és a vételkörzet-bővítést. Hogy a Lánchíd ezt mégis megtehette, azt jelenti, hogy jelenleg egy körzeti és egy helyi engedélye van, azaz formálisan három helyi jogosultsággal kevesebb, mint a pályázatok megnyerése után. Így azután a későbbiekben további frekvenciákat szerezhet, kiüresítve a tulajdoni korlátokra vonatkozó szabályokat.
A Mária Rádió működésének bázisa a budapesti 94.2 megaherzes hullámhossz, amelyhez vételkörzet-bővítéssel további 10 frekvencia kapcsolódik. E jogosultságokat az FM-4 Kft. birtokolja, s az elemzésben vizsgált esetekben ez a cég terveztetett meg számos talált frekvenciát is. A pályázatokon azonban – a tulajdoni korlátok miatt – az FM-4-gyel azonos veszprémi címen bejegyzett Mária Rádió Kft. és a Magyarországi Mária Rádió Alapítvány indult el, és nyert is: az előbbi Celldömölkön, Sárváron, Pápán és Móron, az alapítvány Ajkán és Várpalotán, az FM-4 pedig Veszprémben. Utóbbi cég budapesti körzetéhez a agglomerációs városokon kívül például Komárom, Esztergom, Vác és Komló is kapcsolódik. A környező falvakkal együtt több száz településen és több millió ember által elérhető adás az unortodox médiamatematikában egy körzeti és hét helyi jogosultságnak számít.
A református egyházhoz kötődő Európa Rádió miskolci és nyíregyházi frekvenciája mellé a vizsgált pályázatokon Debrecenben, Győrben és Szegeden szerzett további jogosultságokat. Mindhárom tenderen a korábbi médiatörvény speciális, a nonprofit szolgáltatókat előnyben részesítő szabálya alapján győzött, mely szerint automatikusan a nem nyereségérdekelt szolgáltató a nyertes, ha a vételkörzet lakosainak 80 százaléka számára már legalább két kereskedelmi műsorszolgáltató elérhető. Ez a rendelkezés egyébként az új médiatörvényben már nem szerepel.
Az eredmények alapján a kárvallottak listája is előállítható. A legnagyobb vesztesek között a Rádió1, a Klubrádió és a Juventus szerepel, melyek jellemzően nem önálló jogosultságként, hanem hálózatos működésre adtak be pályázatot, s maradtak alul. A Klubrádióval tervezett hálózatba kapcsolódásra hét ajánlat érkezett és egyik sem nyert. Győrben, Szolnokon, Székesfehérváron és Szegeden például a Lokomotív Rádió pályázott azzal a céllal, hogy közműsor-szolgáltatóként kapcsolódik a Klubrádióhoz. A Médiatanács érvénytelennek nyilvánította azonban a kérelmeket, arra hivatkozva, hogy közösségi szolgáltató csak másik közösségi szolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba. A Klubrádió viszont az – időközben már elvesztett – 95.3 frekvencián kereskedelmi rádióként működik, csak az ORTT-től még 2010-ben elnyert 92.9 frekvencián vált volna közműsor-szolgáltatóvá, arra viszont a Médiatanács nem kötötte meg vele a műsor-szolgáltatási szerződést. A Lokomotív Rádió kizárása után az érintett frekvenciák közül kettőt a református Európa Rádió, egyet a Katolikus Rádió, egyet pedig egy vadonatúj próbálkozó nyert el.
