szerző:
Zubor Zalán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„A tervezett finanszírozási megállapodás miatt jelenleg Azerbajdzsán sokkal fontosabb Magyarországnak, mint fordítva” – olvasható abban a nol.hu által közölt dokumentumban, amelyben a külügyi tisztségviselőknek nyújtanak útmutatást arra, hogyan kezeljék a Ramil Safarov kiadatása körüli botrányt. A dokumentum azt javasolja a diplomatáknak: „merjenek buták lenni”, az anyagi érdekek helyett hivatkozzanak a magyar külügy inkompetenciájára. A külügyi intézet vezetője szerint "nem szerencsés", hogy a dokumentum kiszivárgott.

Kész tényként kezeli egy szeptember 1-jén kiadott, belső használatra készült külügyi tájékoztató, amelyről elsőként a nol.hu számolt be, hogy a magyar és az azeri vezetés között finanszírozási megállapodásról folynak tárgyalások. A dokumentum ráadásul mindezt összeköti a Safarov-üggyel, tulajdonképpen a nemzetközi botrányt keltett kiadatás helyes kezelésére ad tanácsokat a diplomatáknak, minisztériumi vezetőknek.

A dokumentum „arra az alapfeltételezésre épül, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel Safarov (a tájékoztató konzekvensen Sz-szel írja) kiadatásáról”. Az azeri fél a tárgyaláson azt ígérte, „Safarov (még legalább néhány hónapig-évig) börtönben marad”, a kegyelemben részesítésével viszont „súlyosan megtévesztette Magyarországot”. A dokumentum szerint „a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, Magyarország elhitte, hogy Safarov valóban börtönben marad a kiadatás után is”, az azeriek pedig „limitálni igyekeznek Magyarország külpolitikai és kommunikációs mozgásterét” azzal, hogy nem adják ki Orbán Viktor és Ilham Alijev bakui tárgyalásának jegyzőkönyvét. (Arról nem szól a jegyzőkönyv, hogy a magyar fél kapott-e jegyzőkönyvet a tárgyalásról).

Finanszírozási megállapodás miatt nem lehet kritizálni Alijevet?

Az eligazítás szerint Magyarország egy „kommunikációs problémával” néz szembe, mivel „nemcsak az örmények, de a Nyugat számos országa is meg van róla győződve, hogy Magyarország tudatosan eladta a nyilvánvalóan elmebeteg, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Safarovot Azerbajdzsánnak, 2-3 milliárd euróért”. Azonban „a tervezett finanszírozási megállapodás miatt jelenleg Azerbajdzsán sokkal fontosabb Magyarországnak, mint fordítva. Magyarország így nem mondhatja el azt, ami feltehetően valójában történt, azaz hogy az azeri elnök megtévesztette a magyar miniszterelnököt”. A magyar külügynek hiteles és részletekbe menő választ kell adni a felvetett vádakra, „részben az amerikai nyomás miatt, részben pedig a roppant erős pozíciókkal rendelkező nyugati örmény diaszpóra miatt”.

"Merjünk buták lenni!"

Az Magyar Külügyi Intézet (MKI) ezért azt javasolja, „merjünk buták lenni”, vagyis „Budapest hibáztassa önmagát, tévedésre és hozzá nem értésre hivatkozva”, mivel ez „még mindig kisebb kárt okoz, mintha azt hinné a nemzetközi közvélemény, hogy Baku és Budapest teljes egyetértésével történt, ami történt”. A dokumentum külön útmutatót tartalmaz az álláspont hivatalos csatornákon való kommunikálására, illetve a nem hivatalos, „second track diplomacy” útján történő óvatos kommunikációra. A hivatalos diplomáciának javasolják, beszéljenek elsősorban félreértésről, állítsák, hogy félreértelmezték Azerbajdzsán álláspontját és azt hitték, „hogy az azeri minisztériumtól kapott ígéret elegendő, és nem számítottunk rá, hogy azt egy elnöki rendelet felülírhatja”. „Ehhez kapcsolódóan fel kell vállalni az inkompetencia vádját is” – szól az útmutató, a magyar diplomatáknak azt javasolják, használjanak ilyen és ehhez hasonló fordulatokat: „Azerbajdzsán messze van”, „nincs a térséghez igazi magyar szakértelem”, „nem ismertük az azeri jogrendszer működését”. Emellett a külügyi vezetőknek hangsúlyozniuk kell, hogy a kiadatással nem szegtek meg nemzetközi jogszabályokat, és hogy a magyar diplomácia kezdeti tétlenségére hivatkozzanak, ezzel bizonyítva, hogy váratlan fordulatként érte őket Safarov kiadatása, erre az esetre nem készültek hivatalos magyarázattal.

A hivatalos csatornákon kívül, óvatosan azt kell elhinteni, „hogy Baku nem tartotta be, amit ígért” – írja a dokumentum. Az MKI szerint ezt a verziót az örmények is szívesen elfogadják, valamint az Egyesült Államok számára is megfelelő, mivel „Ilham Alijev hagyományosan 'problémás' tárgyalópartner, és az azeri-amerikai viszony is komoly feszültségekkel terhelt”.

Nem volt más választása az örmény elnöknek

Az örmény-magyar kapcsolatokkal összefüggésben a dokumentum kifejti: hazánk és Örményország között eddig is minimálisak voltak a diplomáciai kapcsolatok, és a „felháborodott hazai közönségnek megfelelni kívánó Szerzs Szargszjan örmény elnök előtt nem is nagyon volt más út, mint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása”, mivel a felszínes kapcsolatok miatt nem is volt más lehetősége egyéb látványos lépésre. A dokumentum baráti gesztusként értékeli azt, hogy a jereváni rendőrség megvédte a magyar tiszteletbeli konzulátust a tüntetőktől, "csupán azt engedte, hogy szimbolikus gesztusokkal (zászló letépése, plakátok kiragasztása) tiltakozzanak". Az MKI szerint ez azt jelzi, hogy „az örmény kormány törekedett rá, hogy a diplomáciai szakítás ne okozzon jelentős anyagi, és különösen személyi veszteséget”. Az örmény-magyar viszony a dokumentum szerint elérte a mélypontot, középtávon innen már csak javulhatnak a kétoldalú kapcsolatok. A viszony javítására az útmutató először "second track csatornák használatát", illetve közös fórumokat, a NATO és az EU Keleti Partnerség programjait javasolja.

A Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint az MKI a Külügyminisztérium háttérintézményeként rendszeresen dolgoz ki nem nyilvánosnak szánt javaslatokat a magyar döntéshozók tájékoztatására, és nem szerencsés, hogy az azeri kiadatással kapcsolatban készített dokumentum kiszivárgott.

Németh Zsolt olvashatta a dokumentumot

Érdekes ugyanakkor, hogy a magyar külügy a kiadatási botrány kapcsán az elmúlt napokban hasonlóan nyilatkozott, mint ahogy a kiszivárgott dokumentum javasolta. Németh Zsolt külügyi államtitkár egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott: „nem volt okunk feltételezni, hogy egy baráti gesztusra egy baráti ország meglehetősen barátságtalanul reagál”. Bár elismerte, hogy a magyar külügy tisztában volt vele, hogy Safarov elnöki kegyelmet kaphat, Németh állította, Magyarországnak „erkölcsi és egy jogi garanciája” volt arra, hogy Safarov leüli a büntetését, mivel a jól fejlődő magyar-azeri viszony miatt számítani lehetett rá, hogy az azeri fél állja a szavát. Magyarország emellett jegyzéket is váltott, amiben az azeriek egyértelművé tették, hogy Ramil Safarov vagy letölti a rá kiszabott 25 évet, vagy egy új eljárást indítanak az ügyben – mondta az államtitkár.

Hasonló módon tájékoztatták a Bruxinfó hírportált magukat megnevezni nem akaró kormányzati források. Közlésük szerint „nem megfelelő információáramlás” vezethetett Safarov kiadatásához: az ügyben döntést hozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „elsősorban jogi alapon vizsgálta meg a kiadatási kérelmet, és úgy látta, hogy jobb, ha az azerbajdzsáni baltás gyilkos a hazájában tölti le a büntetését”, és a döntésről csak későn értesítették a Külügyminisztériumot, amelynek nem volt ideje mérlegelni a lehetséges külpolitikai következményeket.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Németh: tisztában voltunk vele, hogy Safarov kegyelmet kaphat

A kormány tisztában volt azzal, hogy kaphat elnöki kegyelmet az Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov – mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár a köztévében. Szerinte az azeriek azért közölték, hogy nem vesznek magyar állampapírt, mert érzékelték a vádat, miszerint itt valamiféle "hullakereskedelemről" lenne szó.

hvg.hu Gazdaság

Cáfol az azeri olajalap és a Mol is

Nem kíván vásárolni magyar államkötvényeket az Azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) - adta hírül a vállalat a honlapján keresztül. Emellett pedig a Mol-csoport sem tervez azerbajdzsáni befektetéseket. Azerbajdzsánt és az ottani állami olajvállalatot a cég viszont jól ismeri.

MTI/Magyar Nemzet Itthon

Rogán megmondta, szerinte ki hibázott a Safarov-ügyben

A választási eljárásról szóló törvény kihirdetése előtt mindenképpen ki kell kérni az Alkotmánybíróság előzetes véleményét – mondta a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Rogán Antal arról is beszélt, hogy álkonfliktusnak tartja a választói feliratkozásról kibontakozó vitát. Az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügyével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: szerinte az hibázott, aki 2004-ben egy folyosóra szállásolt el egy azeri és egy örmény katonát.

hvg.hu Itthon

Safarov-ügy: egy kávé mellett is születhet titkos alku

Négyszemközt, egy kávé mellett is megszülethet egy alku két ország vezetője között valamilyen ügyben anélkül, hogy a megállapodást írásban rögzítenék, de ha nem akarja az egyik fél, hogy "át legyen verve", érdemes bebiztosítania magát. Az azeri baltás gyilkos ügye kapcsán kérdeztünk szakértőket arról, miként játszódhat le egy titkos megállapodás a színfalak mögött. Annyi látszik, hogy alku nyoma nem látszik.

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

Ráfutásos baleset okozott gigadugót a rakparton

Ráfutásos baleset okozott gigadugót a rakparton

A ferencvárosi parkolócéget is elkaszálta a ÁSZ

A ferencvárosi parkolócéget is elkaszálta a ÁSZ

Törölje le a telefonjáról ezt az alkalmazást, különben pórul járhat

Törölje le a telefonjáról ezt az alkalmazást, különben pórul járhat

Még az idén megérkezhet iPadre a Photoshop, de nem lehet felhőtlen az öröm

Még az idén megérkezhet iPadre a Photoshop, de nem lehet felhőtlen az öröm

Felvette a kollégája pulóverét, aki emiatt leszúrta

Felvette a kollégája pulóverét, aki emiatt leszúrta