Nem a magyarokat, csak a kormányt hibáztatják Örményországban Ramil Safarov kiadatásáért, a háttérben pedig a legtöbben üzleti alkut sejtenek. A zászlóégetés csak az első felindulás eredménye volt, és már az első jereváni tüntetésen is voltak, akik azt mondták, nem a magyar zászlót, hanem Orbán Viktor és a magyar kormány képét kéne elégetni – mondta a hvg.hu-nak Dajbukat László Jerevánban élő, erdélyi örmény származású műfordító. Örményországban a napokban óriási felháborodást váltott ki Ramil Safarov azerbajdzsáni katonatiszt kiadatása hazájának; Safarov 2004-ben baltával megölte örmény hallgatótársát. Tettéért életfogytig tartó börtönt kapott, pénteken azonban Magyarország kiadta hazájának a katonatisztet, ahol azonnal elnöki kegyelemben részesült és őrnaggyá léptették elő. Az eset miatt Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

"Az első reakció mindig az általánosítás"

„Az első reakcióm nekem is az volt, hogy a fene a magyarokba” – mesélte a hegyi-karabahi Shushi városában élő Cristina Manian Rakedjian. „Megnyugodva aztán belegondoltam, hogy a magyarok többsége nem érthet egyet a kormány döntésével” - tette hozzá. Az erdélyi örmény származású Cristina Szamosújvárról vándorolt Hegyi-Karabahba az azeri-örmény háború után. „Most már túlzottnak érzem az örmény kormány reakcióját is, a Magyarországgal szakítás helyett Azerbajdzsánnak kellett volna üzenni, például Hegyi-Karabah Köztársaság elismerésével.” Mint mondta, bár az örmény hadsereg a háború óta Karabahban állomásozik, és a területet lényegében Jerevánból irányítják, hivatalosan Örményország sem ismeri el a szakadár államot. Hegyi-Karabahot csupán három, nemzetközileg szintén el nem ismert állam, Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság tartja független államnak.

Karabahban óvatosabbak, a diaszpórában indulatosabbak

Cristina úgy tapasztalta, a magyar kormány döntése mögött a többség ugyanazt az állítólagos kötvényvásárlási ígéretet látja, amiről korábban is felröppentek hírek. Terjednek azonban az összeesküvés-elméletek is: egyesek azt állítják, Azerbajdzsánban magyar turistákat ejtettek túszul, akikért cserébe adták ki Safarovot. Mások szerint Azerbajdzsán már évek óta készül valamilyen egyezség megkötésére Magyarországgal, és már a Budapesti azeri konzulátust is azért nyitották meg 2006-ban, hogy Safarov kiadásáról tárgyalhassanak.

„Magyarországról a gyilkosságtól függetlenül is elég tájékozottak az emberek Örményországban” – mondta Cristina. Sokak ingerküszöbét átlépte például a Jobbik határozati javaslata „a hegyi-karabahi örmény agresszió elítélésére”, de eleve sokakat érdeknek olyan országok, ahol jelentősebb örmény kisebbség él, mint Magyarország, Románia vagy Franciaország. A mostani üggyel kapcsolatban Cristina szerint pont a különösen érintett Karabahban érvelnek visszafogottabban az emberek. „A karabahiak többsége békét szeretne, és itt többször lehet Örményországgal szemben is kritikus hangokat hallani, még az örmény-azeri háború kapcsán is. Az interneten most sokan támadják a magyarokat, a való életben viszont visszafogottabbak az emberek. Az internetező fiatalok általában felületesen tájékozódnak és elhamarkodottan ítélnek. Leginkább a nacionalista Örmény Forradalmi Szövetség támogatói, valamint az örmény diaszpóra tagjai azok, akik indulatosabbak és általánosítanak.”

Lagzi Lajcsi és A Tenkes kapitánya

Cristina szerint főként az idősebbeknek vannak magyarokkal kapcsolatos emlékeik még a szocializmus idejéből, a fiatalabbak inkább csak az internetről, magyar turisták révén, és a rádióban játszott „Dáridó, Lagzi Lajcsi-stílusú” magyar zenékből vannak magyar vonatkozás élményeik. Safarov elengedésén ő nem csodálkozik: „kezdettől fogva lehetett tudni, hogy kegyelmet kap majd, mert az azeri kormány mindig is következetesen örményellenes politikát folytatott. A magyarokat pedig főleg azért kritizálják, mert hittek az azerieknek.”

„Örményországban inkább ismerik Magyarországot, mint amennyire a magyarok ismerik Örményországot.” – mondta a hvg.hu-nak Dajbukat László. „Ma mindenki nyugatra figyel és Örményországhoz képest Magyarország már nyugatnak számít. De mindenki ismeri például A Tenkes kapitányát, amit nagy sikerrel sugároztak, illetve az 1956-os forradalmat. Sokan ismerik és szeretik Magyarországot, és ezen nem változtat a politikai helyzet” – fogalmazott. A szintén szamosújvári születésű Dajbukat László három éve vándorolt ki Örményországba, azóta a jereváni Ókori Kéziratok Tárában dolgozik, a kiadatási botrány óta pedig a témában íródott, a magyar sajtóban megjelent cikkeket fordított örmény nyelvre.

Nem lesz kötvényvásárlás az örmények szerint

„Én elsősorban örmény vagyok, a mostani botrány után pláne” – fogalmazott Dajbukat. „De tudom, hogy elsősorban nem magyarok hibája a kialakult helyzet, hanem pár korrupt politikusé, akik képesek eladni a saját és a népük lelkét. Safarov kiadatása után nagyon meghatott, hogy magyarországi ismerőseim még aznap megkerestek, kérdezték, hogy vagyok. Ugyanígy, itteni ismerőseim is felhívtak, kérték, hogy magyar anyanyelvűként nehogy emiatt rosszul érezzem magam, mert nem a magyar nép bűne, ami történt.” Szerinte Örményországban a történtek nem változtattak a magyarok megítélésén, a többség különbséget tesz a nép és a kormánya között, emellett a magyar sajtó alapján úgy látják, a legtöbb magyar elítéli Safarov kiadatását. Az örmény médiában is sok szó esik állítólagos kötvényvásárlási üzletről, ami sokak szerint nem fog megvalósulni, mert ha az azeriek hazudhattak Safarov büntetéséről, akkor a többi ígéretüket is megszeghetik.

Dajbukat azt mondta: olyanok is vannak, akik szerint Örményországnak hasznára is válhat a nemzetközi botrány. Szerintük az eset felhívja a világ figyelmét a karabahi kérdésre, és az örmény fél álláspontját erősíti, „hogy egy olyan országhoz nem tartozhat az örmény többségű Karabah, ahol hősként ünnepelnek valakit csak azért, mert álmában megölt egy örményt.”

Ismerik a magyarországi véleményeket

„Az örmények jól tudják, hogy az államvezetés hibás” – fogalmazott Melikjan Ilona, aki tolmácsként Safarov perében is részt vett. „Sokan korrupciót és üzleti érdekeket emlegetnek, és azt, hogy a magyarokat egyszerűen becsapták, mert ők nem ismerik az azerieket, akik sosem tartják meg az adott a szavukat” – mondta. Bár sokan meglepődtek, hogy a kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, a közvélemény általában jogosnak tartotta ezt a lépést. „Az örmény média nem úgy tálalta az eseményt, mintha az a magyar nép döntése lett volna, amiben nagy szerepe volt a magyar származású örményeknek. A magyar anyanyelvű, vagy magyarul is tudó újságírók számos magyar publicisztikát közöltek a témába és keresték az egyszerű emberek véleményét” ­ – mondta.

A hvg.hu által megkérdezettek egyike sem tud róla, hogy magyar turistákat, vagy magyar származású helyieket bármilyen inzultus ért volna. Az Örményországba és Grúzia körutazást szervező 1000 Út utazási iroda közleményben nyugtatta meg a kiutazásra készülő turistákat: Örményország nem lett veszélyesebb magyar turisták számára. „Véleményünk szerint a Magyarország és Örményország közötti hivatalos viszony megromlása nem veszélyezteti az általunk szervezett Örményország-Grúzia körutazást. (…) Egyértelmű, hogy haragszanak a magyar kormányra, de a magyar emberekkel senkinek semmi baja nincs” – szól az utazási iroda közleménye, amihez a tiszteletbeli konzul, Blurtsjan Artashes és a telepített idegenvezető véleményét is kikérték.

Az 1000 Út kiutazássokkal foglalkozó irodavezetője, Jaroszlav Gorszki kérdésünkre elmondta: vannak, akik gondolkodnak az út lemondásán, de a legtöbben tudomásul veszik a közleményt. „Úgy éreztük, a hétköznapi életben nem jelentkezik a politikai feszültség. Tudják, hogy a politika az politika, a turista pedig ugyanolyan ember, mint ők. Örményországnak egyébként is fontos bevételi forrása a turizmus, nem állna érdekükben tehát a turisták elriasztása.”

Nem rendkívüli a lövöldözés a határon

A kiadatási botrány után a magyar sajtóban is megjelentek az arról szóló hírek, hogy lövöldözés tört ki az azeri-örmény határon. Kérdésünkre, hogy nőtt-e a feszültsége a két ország között, illetve kockázatossá vált-e Örményország a turizmus szempontjából, Gorszki azt válaszolta: „szórványos lövöldözések mindig előfordulnak, emiatt a határ közelébe eddig sem terveztünk utakat. Amennyire mi meg tudjuk ítélni a konzul elmondása alapján, az országban nincs az eddiginél nagyobb veszély.”