A jelek szerint még a Fővárosi Törvényszék sem tudja, mikor, hogyan végezhet egy cég legálisan felszámolásokat Magyarországon – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy eltérő válaszokat kaptunk a törvényszék sajtóosztályától ugyanabban az ügyben. Igaz, egyszer általánosságban kérdeztünk rá a hatályos jogszabályokra, később pedig kifejezetten a kilencvenes évek egyik nagy pénzügyi vállalkozásával, a Co-Nexus Rt.-vel kapcsolatban tettük fel a kérdéseket. A bíróság bizonytalansága mellett más hatóságok részéről se látszanak túl kompetensnek az ügyben.

A Co-Nexus azért érdekes, mert a cég a 90-es években rendkívül kiterjedt pénzügyi tevékenységet folytatott, vezetésében korábbi kormánytisztviselők, az MSZP–SZDSZ-kormányhoz köthető személyek is voltak. (Például Soós Károly Attila volt politikai államtitkár, vagy Misetit Sándor, Bokros Lajos kabinetfőnöke.) Emiatt a cég ügyei többször szóba kerültek a parlamentben is. „A Co-Nexus Rt., mely székhelyének nevéhez illően – Budapest, Roham u. 1. – huszáros rohammal rávetette magát az 1991-ben rábízott 4 milliárdos állami vagyonra, s ma már biztosnak tűnik, hogy 1996. december 31-ig sem vagyont nem fog visszaadni, sem a 4 milliárd forintot nem tudja visszafizetni, mert mindent megtettek annak érdekében – értékesítés, felszámolás és különböző manipulációk –, hogy az állami vagyonból egyetlen fillér se maradjon. Ki a felelős ezért?” – tette fel a kérdést például 1996-ban Varga István, akkor még MDF-es országgyűlési képviselőként. A politikus szerint az Állami Számvevőszék hiába mutatott rá több alkalommal is a Co-Nexus működésének törvénytelenségeire, "nem történt semmi".

Megalakult, majd tönkrement

A Co-Nexus Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Rt. a rendszerváltást követően, 1991-ben alakult, többek között felszámolások bonyolítására, hitel-, kereskedelmi banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás, illetve tőzsdeügynöki tevékenység nyújtására. Öt évvel később azonban már végelszámolás indult a céggel szemben, 1997 novemberétől pedig már felszámolás alatt állt, amit a Duna Libra Közgazdász Rt. végzett.

Az akkori jogszabályok – 167/1993. Kormányrendelet – alapján a Co-Nexust törölni kellett volna a felszámolók névjegyzékéből. (A listát egyébként a Pénzügyminisztérium – ma Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti.) A végelszámolás, majd felszámolás megindulását a a Co-Nexus Rt.-nek jeleznie kellett volna bíróság felé, kérve, hogy a nála folyamatban lévő felszámolási eljárások elvégzésére másik szervezetet jelöljenek ki. A Co-Nexus esetében azonban nem ez történt. A cég folytatta többek között a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat (Gelka), ruházati és textilkereskedelemmel foglalkozó FER Kereskedelmi Vállalat vagy a Nagyatádi Konzervgyár felszámolását is.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályán a hvg.hu-t arról tájékoztatták, hogy ezzel minden rendben volt, mivel a Co-Nexust csak 2003. október 10-én törölték a cégjegyzékből. A bíróság – úgy tűnik – nem értesült arról, hogy a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben 1996. február 13-án megjelent, a Co-Nexust törölték a felszámolók névjegyzékéből. (Idén márciustól nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, vagy felszámolót, amely megfelelt ugyan a feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt kikerült a felszámolók névjegyzékéből – a szerk.)

Az 165/1991-es kormányrendelet alapján a cég tehát a továbbiakban egyetlen felszámolást sem végezhetett volna, a folyamatban lévő felszámolási ügyeikre a bíróságnak új felszámolót kellett volna kijelölnie, ami a – a cégnyilvántartás adatai alapján – sem a Gelka, sem pedig a Nagyatádi Konzervgyár esetében nem történt meg. A FER Kereskedelmi Vállalat esetében a bíróság közlése szerint nem a Co-Nexus, hanem egy másik felszámoló vállalkozás, a Likvid-B Kft. járt el, ennek ugyanakkor a számunkra elérhető cégadatbázisokban nincs nyoma, azokban a Co-Nexus szerepel.

A legérdekesebb, hogy ha nem konkrét esetről van szó, a bíróság másképp értelmezi a jogszabályokat. Általánosságban feltett kérdéseinkre ugyanis azt írták, végelszámolás vagy felszámolás alá került felszámoló cég nem folytathat ilyen tevékenységet, a bíróság pedig maga menti fel hivatalból a felszámolót, ezt senkinek nem kell indítványoznia. Miután a vállalkozást a felszámolók névjegyzékéből törölték, a nyilvántartó szerv – tehát régen a Pénzügyminisztérium, ma a Nemzetgazdasági Minisztérium – „elektronikus úton haladéktalanul értesítést küld mind az ítélőtáblának, mind a törvényszéknek". A törölt cég által vitt felszámolásokra pedig a bíróság maga jelöl ki új társaságot. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya által adott utóbbi válaszokkal megegyező tájékoztatást adott a hvg.hu-nak az NGM helyett válaszoló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya is a végelszámolás vagy felszámolás alá került felszámoló szervezetekkel kapcsolatos eljárásokról.

A Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) a Co-Nexus felszámolásával kapcsolatban Minda Zoltán magánszemély kereste meg, mivel egy ilyen eljárásnak számos adójogi vonzata is van. Vele is csak annyit közöltek, hogy "a jogszabályok által megszabott eljárási és abból adódóan intézkedési kötelezettség ezekben az esetekben nem terhelte" őket.

„Az adóhatóság – hatáskör hiányában – nem jogosult az érintett szervek, illetve szervezet helyett eljárni és azok törvényen alapuló kötelezettségeit pótolni. Mindezekre tekintettel tehát az adóhatóság nem tehető felelőssé azért, ha a cégnyilvántartásban szereplő adatokat figyelembe véve, azok valós tartalmában jóhiszeműen bízva jár el a képviselet vizsgálatakor” – írta a NAV.

Törvénytelen működés?

Hadnagy József gazdasági ügyekre is szakosodott ügyvéd szerint azonban, ha a NAV tudomást szerez arról, hogy egy cég jogszerűtlenül végez felszámolásokat, jelezheti ezt az illetékes szerveknek. „Érdekes az adóhatóság hozzáállása” – jegyezte meg Hadnagy József. „Amennyiben a NAV elvárja a magyar vállalkozásoktól, hogy jogszerűen működjenek, akkor egy jogszerűtlenül felszámolásokat végző cég esetében neki semmit sem kell tennie?” Az ügyvéd szerint miután a felszámolás alá került felszámoló szervezetet törölték a névjegyzékből, nem rendelkezhet más vállalkozások vagyona felett. „Milyen alapon von le például költségeket magának, mert gondolom, ezt megtette?”

Az ügyvéd úgy látja, az ügyben óriásit hibázott a bíróság és a Pénzügyminisztérium. Szerinte a törvénytelenül elvégzett felszámolásokkal kapcsolatban "nagyon sok kérdés merül fel, már csak azért is, mert a Co-Nexus által végzett felszámolási eljárások, amelyről a bíróság végzést hozott, hatálytalanok". Az ügyvéd szerint akár a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerülhet, mégpedig sikkasztás vagy hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Megkerestük a Co-Nexus Rt. felszámolását végző Duna Libra Közgazdász Rt. akkori felszámolóbiztosát, Waffenschmidt Jánost is. Szerinte a felszámolási üzletágat a Co-Nexus cégcsoport egy másik tagja, a Co-Nexus Holding vitte. Amikor jeleztük, hogy például az említett cégek esetében egyértelműen a Co-Nexus Rt. szerepel a cégnyilvántartásban, azt felelte, "elképzelhető, hogy valami adminisztrációs hiba történt a bíróságon". A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának adatai alapján a holdingot még 2001-ben törölték a cégnyilvántartásból. Két évvel korábban, mint a Co-Nexus Rt.-t.