Nem fogadjuk el, hogy valamilyen "kifinomult módszerrel" idegenek kormányozzanak bennünket - tette hozzá. Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de kettős mércét nem – hangsúlyozta Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédében a budapesti Kossuth téren.

Az október 23-i állami ünnepségen a miniszterelnököt hatalmas taps fogadta a Kossuth téri színpadnál, a tömeg azt skandálta, "Viktor, Viktor!". A Kossuth tér már Orbán beszéde előtt megtelt, az ünnepségre megérkezett a Békemenet is, amelyben a Belügyminisztérium becslése szerint több mint 150 ezren vonultak, a téren és a környékén pedig közel 400 ezren lehettek. A Békemenet órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a tömeg jelentős része már a téren táborozott, amikor a vége elérte a Margit hidat.

"Egy iskolás is tudja"

Orbán szent ünnepnek nevezte október 23-át, majd az 1956-os retorziókkal kapcsolatban felidézte a 2006-os eseményeket is. Szerinte az európai élet "tengelytörést" szenvedett, Magyarország pedig nem fogadja el, hogy idegenek kormányozzák, kettős mércét alkalmazzanak vele szemben, és hogy az Európai Unió bármelyik intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal.

Megérkezett a Békemenet a Kossuth térre - százezrek egy miatt

Stiller Ákos

A miniszterelnök egyszerre bírálta az Európai Uniót és elismerte, hogy a „mindenkire érvényes szabályait” kész elfogadni Magyarország. Európa Orbán szerint még nem tudja, hová álljon, balra vagy jobbra fordítsák-e a kormánykereket.

"Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll" - mondta a kormányfő már a 2008-as válság kezdetéről. "Ma már egy iskolás is tudja, mi a különbség a szocializmus és a pénz világa között" - tette hozzá. Brüsszelben Orbán szerint szép számmal vannak, akik a pénz- és bankkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsok világát akarják feltámasztani, és az emberekre hagyni a terheket.

"És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is" - fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak, hogy "el lehet innen menni", hanem hogy "haza lehet ide jönni". "Mindenkit visszavárunk" - jelentette ki.

Választási mozgalom élén tér vissza Bajnai

„Tudom, egyszer azt mondtam, nem vagyok politikus. Akkor így is gondoltam. De most politizálnom kell nekem is” – mondta Bajnai Gordon a Milla rendezvényén, aki az ünnepen a második leghallgatottabb szónok volt Orbán után.

A Bajnaira váró tömeg a Milla tüntetésén - tízezrek egy miatt

Túry Gergely

Korábban Juhász Péter, a Milla elnöke és Kónya Péter, a Szolidaritás vezetője elmondta, hogy a Bajnai féle Haza és Haladás alapítvánnyal összefognak és Együtt 2014 címmel választási mozgalmat szerveznek. A mozgalomnak a tüntetés végén már saját honlapja és Facebook-oldala is volt.

Ahogy Orbán, úgy Bajnai is szót ejtett az országot elhagyó fiatalokról. Szerinte 2014-ben nemcsak választások lesznek, az „az év sorforduló lesz”. Már csak azért is, mert az ő nemzedéke számára a következő 25 év az aktív kor része lesz, a gyerekeinknek pedig a nagybetűs élet kezdődik. Mint mondta, olyan hazát akarunk, ahonnan nincs miért elmenni. Ki kell mondanunk, ennek a kormánynak mennie kell – jelentette ki Bajnai, hozzátéve, a kormányváltás nem elég, hanem rezsimváltás kell, egy új politikai korszak.

„Nagyon szépen kérlek, Viktor, menj el! Semmi bajom nincs, csak menj el” - így kezdte beszédét Tamás Gáspár Miklós a Milla rendezvényén. „Ha nem állítjuk vissza a nép hatalmát, akkor nem lesz demokrácia, nem lesz itt semmi” – fejtegette a filozófus, aki szerint a kormány engedelmesen végrehajtja az IMF által megkövetelt megszorító intézkedéseket, majd ezen intézkedések ellen tüntetéseket szervez.

"Orbán elárulta önmagát"

Szintén sorsfordító évként értékelte Gyurcsány Ferenc 2014-et, ám Bajnainál sokkal keményebben fogalmazott. A volt miniszterelnök, egykori MSZP-elnök szerint két év múlva nem elég legyőzni a választásokon a Fideszt, hanem „szét kell zúzni”, különben a DK elnöke szerint Orbán továbbra is erős marad. A Demokratikus Koalíció az Egyetem téren ünnepelt, külön a Millától.

Gyurcsány hívei

Pataky Zs.

Gyurcsány szerint az ellenzéknek össze kell fognia, mert „nem sértődős tinédzserekre, hanem bátor államférfiakra van szükség”. „Hagyjuk már a veszekedést, a sértődést, meg kell állapodni az 1989-es alkotmányosság alapvetéseiben és 'francba a részletekkel'” – mondta, majd Bajnai Gordont jelölte meg közös miniszterelnök-jelöltként.

Új jelképet talált a baloldalnak Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke pártja Büszkeség és tisztelet című rendezvényén arra szólította fel "a köztársaság híveit", hogy "az új magyar köztársaság megteremtésének napjáig" hordják a Kossuth-címert kitűzőként, "legyen ez a demokraták összetartozásának jelképe". Szerinte Orbán Viktor "elárulta 1956 emlékét", a magyarok által akkor és 1989-ben megfogalmazott vágyakat, a köztársaságot, a szabadságot, a demokráciát, a nemzet érdekét és korábbi önmagát is.

Bajnai, Orbán: egy akol

Közös nevezőre vonta Orbán Viktort és Bajnai Gordont Vona Gábor, aki szerint mindkét politikus „egy akolból származik”, és ezt – a Jobbik-elnök megfogalmazása szerint – „az 1989-es nemzedéket” el kell takarítani. Vona – aki magát a 2006-os generáció tagjának nevezte – hosszan értekezett a parlament előtt lévő földtörvényről, ami szerinte lehetővé teszi, hogy izraeliek tegyék rá a kezüket a magyar földekre, de a pártelnök szerint ezt a Jobbik meg fogja akadályozni.

Jobbikosok vonulnak fáklyákkal

Fülöp Máté

Morvai Krisztina a Jobbik rendezvényén „a cigány maffiózóra” fegyvert szegező férfit idealizálta, a párt egyik parlamenti képviselője – aki részt vett az 1956-os forradalomban – pedig arról beszélt, hogy „jó kommunistát lőni”.

A Milla demonstrációja alatt jobbikos tüntetők jelentek meg a tömeg oldalában és szidalmazni kezdték a kormányellenes demonstrálókat. A rendőrség erősítést kellett hívjon és sorfalat vont a két tömeg között – egy embert elő is állítottak. A Jobbik-tüntetés után a Deák térről fáklyás felvonuláson átvonultak a Magyar Rádió közelben lévő épületéhez, a helyszíni tudósítónk szerint a tömegben számos futballhuligán tűnt fel.

„A pénzvilág mohóságával kell megküzdenünk”

A KDNP galgagyörki rendezvényén szintén az idegen érdekek ellen hirdetett harcot Harrach Péter. A térség országgyűlési képviselőjeként mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy ennek a küzdelemnek is ugyanaz a célja, mint ami az 1956-os harcoké volt: friss levegőhöz juttatni a Magyarország jövője szempontjából egyformán fontos nagyvárosokat és a vidéket.

Az LMP megemlékezésén a párt frakcióvezetője arról beszélt, hogy „az emberellenes politikát meg kell szüntetni”. Szerinte ahhoz, hogy a bajból kilábaljunk, mindenekelőtt fel kell ismerni, hogy "ez az ország a miénk", nemet kell mondani arra, hogy a politika végletesen szembeállítsa az embereket egymással, s "a centrális erőtérben testet öltő új egypártrendszert és az általa folytatott emberellenes politikát meg kell szüntetni, mégpedig minél hamarabb".

Az LMP testületileg nem vett részt a Milla tüntetésén, de több politikusa és helyi szervezete is arra szólította fel a párt szavazóit, menjenek el a megmozdulásra.

A mai napról a percről percre tudósításunkat itt olvashatja, a kommentár nélküli videóinkat itt nézheti meg.