Magyarország prímása a Könnyező Szűzanya tiszteletére tartott Imakilenced (a kilencnapos ájtatosság új hagyománya) keretében celebrált magyar nyelvű szentmisét a nagyszombati érsekség templomában. A teljesen megtelt templomban - szinte mindegyik, magyarok lakta régióból érkezett több száz hívő előtt - celebrált szentmisén Erdő Péter bíboros a templomban elhelyezett "Nagyszombati Szűz Mária"-kegykép 1708-ban - a kuruc háborúk idején - megfigyelt vérkönnyezésére emlékezve azt mondta: akkor az emberek azért imádkoztak, mert átérezték a közösségüket fenyegető veszélyt, és felfedezték a Szűz anyai gondoskodását.

"Hitünk, tisztességünk, hűségünk megfogyatkozása és a szörnyű történelmi pusztulás után Isten nem akarja végképp elveszni hagyni nemzetünket" - hangoztatta a bíboros. Hozzátette: manapság félelemmel és gyakran szégyenkezve kell felismerni, hogy a magyarság lélekszáma évről évre fogy. "A világban lévő gazdasági és kulturális bajok (...) minket különösen sújtanak" - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: ezért a közösségnek nagy erőfeszítésre lesz szüksége a megmaradáshoz. "A kis népeknek kétszeres erőfeszítést kell tenniük, hogy megőrizzék nyelvük, történelmük és kultúrájuk kincseit" - szögezte le, rámutatva: sokan nem is érzik, milyen nagy felelőséggel tartoznak saját közösségük iránt.

Nagyszombatban éves rendszerességgel kerül megrendezésre az Imakilenced, vagyis a "novena." Az idei novena mottója: "Isten anyja, neked ajánljuk a hit évét." Az imakilenced a hívők számára a lelki megújulásra és a "Nagyszombati Szűz Mária"-kegykép vérkönnyezéseinek felidézésére nyújt lehetőséget.

A "Nagyszombati Könnyező Szűzként" is emlegetett festménymásolatot Forgách Ferenc bíboros 1585-ben - Rómából való hazatérését követően - helyezte el az akkori Szent Miklós bazilikában. A festményen először 1663-ban - a török veszély idején - fedezték fel a vérkönnyezés nyomait. Abban az évben a törökök - bár nagy pusztítást végeztek a város környékén - Nagyszombatot végül mégsem támadták meg.