Meglepően alacsony inflációs adatok érkeztek az elmúlt néhány hónapban, most pedig az előző havi 1,8 százalék után még tovább lassult az áremelkedés üteme.
A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a júniusi adatát, e szerint
a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve ilyenkor.
Egy hónap alatt pedig, májushoz viszonyítva, nem változott az átlagos árszint.
Az infláció februártól áprilisig a 2-4 százalékos jegybanki célsáv alsó határa alatt járt. A legtöbb szakértő azt várta, hogy innen azért valamelyest emelkedni fog, de az elmúlt néhány hónap után már elkezdtek a korábbinál kisebb áremelkedésben bízni.
Részletesen a következőképp állt össze az adat:
- az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt;
- a szolgáltatásoknál 4 százalékos volt az áremelkedés;
- az alkoholos italok és a dohány 3,1 százalékkal drágult;
- a tartós cikkek 1,9 százalékkal kerülnek többe;
- a ruhák 1,4 százalékkal;
- az egyéb termékek nevű csoport – benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel – 1,1 százalékkal drágult;
- a háztartási energia áránál pedig 2,3 százalékos csökkenést mért a KSH.
Júniusban a kormány elengedte a védettnek hívott benzinárat, de mire így tettek, az üzemanyagok már a piaci folyamatok révén is eljutottak a maximalizált árszint alá. Egy éve, amihez a mostani árakat viszonyítjuk, egy liter 95-ös benzin 589, ugyanennyi gázolaj 586 forintba került, ehhez képest most csak 1,6 százalékos volt a drágulás. Itt egy fontos részlet az, hogy a KSH minden hónap 1-je és 20-a között gyűjti be az alapadatokat, amelyekből aztán kiszámolja az inflációt, tehát a hónap végi áresés még nem igazán látszódhat.
Az erős forint is kezd segíteni, de ez csak fokozatosan épül be az árakba. Ugyan egyre több olyan terméket tudnak eladni, amelyeket már jobb árfolyamon vásároltak meg euróért vagy dollárért, de még sok üzletben azok a tartós cikkek kelnek most el, amelyeket a nagy forinterősödés előtt szereztek be a nagykereskedőktől. Ahol igazán fontos a forintárfolyam, a bútorok és a háztartási tartós cikkek 2, a járművek 2,7 százalékkal drágultak, az elektronikai áruk pedig 0,7 százalékkal olcsóbbá váltak az egy évvel korábbihoz képest.
Az élelmiszereknél úgy jött össze mindössze 0,2 százalékos áremelkedés, hogy ha ebből kivesszük a vendéglátási, munkahelyi, iskolai, óvodai étkezéseket, akkor az marad, hogy a bolti élelmiszer-vásárlás 2,4 százalékkal még olcsóbb is lett. Ebben része volt a kormányzati beavatkozásnak is, de még fontosabb az, hogy az egész világpiacon alig volt áremelkedés.
A hústermékek átlagosan 3,8, a tejtermékek 5,5, a zsiradékok 2,7, az édességek és péksütemények 0,8, a zöldségek és gyümölcsök 0,7, a fűszerek pedig 1,1 százalékkal olcsóbbak a tavaly ilyenkorinál.
Az MNB úgy számolt, hogy a tavaszi aszály talán nem fogja igazán megemelni az élelmiszerárakat, mert Nyugat-Európában elég eső esett, úgyhogy az ottani termést fel tudják használni. Az iráni háború miatti műtrágyahiány pedig a jegybank elemzése szerint inkább a 2027-es árakat emelheti meg, mert az idei terméshez szükséges műtrágyát a legtöbben már a háború kitörése előtt beszerezték.
A rezsi kiszámításánál a januári hidegben adott támogatás folyamatosan épül be a statisztikába, a módszertan pedig egyébként is régóta sok vitára ad okot. Most épp 2,3 százalékos áresés jött ki, ezen belül a vezetékes gáz 7,5 százalékkal látszik a statisztikában olcsóbbnak a tavalyinál, miközben valójában az ár nem változott. Az MNB már jelezte, hogy a januári hidegben adott rezsitámogatás összességében még jobban csökkenti az inflációt a következő hónapokban, mint amennyire a nagyobb hideg miatti többletfogyasztás megnövelte.
A szolgáltató szektorban a 4 százalékos áremelkedés ugyan felfelé húzza az inflációs mutatót, de még így is sokkal kisebb, mint 2021 októbere óta bármikor. A járműjavítás 8, a külföldi nyaralás 11,7, a teherszállítás 18,6 százalékkal drágult, a belföldi nyaralás viszont csak 4,2-vel, az egészségügyi szolgáltatások 6,3-mal. Leginkább az húzta le a szolgáltatásinflációt, hogy a „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű sor, ahová a banki díjak is tartoznak, csak 1,1 százalékkal drágult – a nagyobb banki áremelések július 1-jétől jönnek.
Az elmúlt hónapokban az az izgalmas helyzet alakult ki, hogy túl alacsony kezdett lenni az infláció. Az elsőre furcsa állítás, hogy lehet az áremelkedés túl lassú, de valójában logikus, hogy az MNB szeretne legalább 2 százalékosat: ha arra számítanánk, hogy később minden olcsóbb lesz, akkor szinte mindennek a vásárlását elhalasztanánk, aminél csak megtehetjük, a gazdaság hamar köhögni kezdhetne.
A Magyar Nemzeti Bank az alacsony inflációra is hivatkozva júniusban belekezdett egy kisebbnek ígért kamatcsökkentési ciklusba. A jegybank a háromhavonta kiadott Inflációs jelentésében rendszeresen szokta a valósághoz igazítani az előrejelzéseit, ám az kiugrónak számított, hogy a júniusi jelentésben 3,8-ról 1,8 százalékosra vitték le az egész éves várakozást. De az egy hónappal ezelőtti KSH-s adatközlésre reagálva piaci elemzők is lejjebb vitték a 2026-os becslésüket: az Erste 2,6, az ING 2,1 százalékos inflációt látott onnantól kezdve reálisnak.
