A magyar kormány igyekszik minél versenyképesebbé tenni az országot, mindeközben azonban egy nagy adóssághegy alól is ki kell magát ásnia - mondta Magyarország helyzetét értékelve a miniszterelnök.
Hozzátette, a kabinet tudja, hogy nem minden lépése hibátlan, de "az egész ország érzi, egy olyan nagy munkában vagyunk, amelyet, ha már belevágtunk, mindenképpen érdemes végigcsinálnunk". Szerinte ezért fontos, hogy Magyarországon ma nincsenek nagy kormányellenes megmozdulások és nagy sztrájkok.
Szólt arról is, hogy Magyarország termelési központtá akar válni, iparpolitikájának alapelve ezért úgy szól: olcsóbban termelni és rugalmasabbnak lenni.
Az egynapos szlovéniai látogatáson tartózkodó magyar kormányfő megerősítette egyúttal azt az álláspontját, amely szerint értelmetlenek és kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyeket ma Európában azért folytatnak, hogy megvédjék a válság előtt felépített gazdasági-társadalmi rendszert.
A baj ugyanis sokkal nagyobb annál, mint azt gondolni szokás - vélekedett, jelezve, hogy Magyarországon ezért nem is strukturális reform, hanem - egy bizonyos vízió szerint és politikai kompromisszumok nélkül - teljes megújulás és átszervezés zajlik.
A szlovén-magyar kapcsolatokat konfliktusmentesnek, a szlovén gazdaságot pedig - még ha Magyarországgal és az egész európai gazdasággal együtt nehéz időket is él át - sikertörténetnek nevezte a kormányfő.
Kitért arra is, hogy bepótolnak egy évekkel ezelőtti, ám késedelmet szenvedett megállapodást, amely két, szlovénok lakta magyarországi település közötti útszakasz megépítéséről szól. Éppen hétfőn hirdetnek eredményt az építkezést érintő közbeszerzési eljárásban, az út pedig 2013-ban megépül - tájékoztatott. Hozzátette azt is, hogy a szlovén és magyar határ menti települések között is szeretnének több, közúti kapcsolatot biztosító átkelőt létesíteni.
A kisebbségek kérdéséről Orbán Viktor közölte, Magyarország büszke tizenhárom nyilvántartott kisebbségére, ez ugyanis színesebbé teszi az életet, növeli Magyarország értékét, a kormány pedig minden segítséget megad a nemzetiségek kultúrájának, nyelvének megőrzésére.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök a sajtótájékoztatón gyümölcsözőnek nevezte a szlovén-magyar kapcsolatokat, külön kiemelve a Szlovéniában élő magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbségek helyzetét mint a hétfői tárgyalások egyik fő témáját, majd úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy a nemzetiségek megőrizzék identitásukat. Üdvözölte egyúttal, hogy megépül az említett, szlovénok lakta két magyarországi települést összekötő út, az ugyanis hozzájárulhat az életkörülmények javításához.
A politikus szólt arról is, hogy Magyarország fontos gazdasági partnere Szlovéniának, e kapcsolat fokozása pedig kölcsönös érdek. Janez Jansa elmondta továbbá, hogy Magyarországhoz hasonlóan Szlovénia is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját.
A sajtótájékoztató előtt a miniszterelnökök aláírták az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keretmegállapodást, a két ország innovációs hivatala a technológiai és innovációs területen való együttműködésről szóló dokumentumot írt alá, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára pedig a szlovén féllel a magyar-szlovén, szlovén-magyar tudományos szótár elkészítéséről rendelkező nyilatkozatot szignált.
Orbán arról is beszélt, rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón.
Az EU lassacskán eltolódik a transzferunió irányba, holott az elején nem erről volt szó, hanem arról, hogy egy olyan politika valósul meg, amely összességében mindenki javára válik - fogalmazott a Janez Jansa szlovén kormányfővel közös tájékoztatón Orbán Viktor, aki szerint Európának a költségvetési vitában el kell döntenie, üzleti transzferunióvá alakul, vagy fenntartja, hogy elvei vannak, gazdaságpolitikai filozófiája van, például a fejletlen régiók felzárkóztatásáról.
Azzal kapcsolatban, hogy egy múlt heti kormányhatározat szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter uniós főtárgyalóként felel a 2014–2020-as programozási időszak előkészítéséért, a kormányfő jelezte: a tárcavezetőnek az intézményrendszer átalakítása a feladata. Mint fogalmazott, a pénzről a miniszterelnökök tárgyalnak, a gazdasági miniszter pedig az intézményrendszerrel kapcsolatban tartozik felelősséggel.
