Lassan három éve, hogy Edelénynél átszakadt a Bódva gátja, óriási károkat okozva az ott élőknek: 2010-ben egymást követék az árhullámok a Sajón és annak két mellékfolyóján, a Bódván és a Hernádon. Egyszerre 630 kilométer hosszban kellett akkor védeni a borsodi gátakat, de Felsőzsolcát és Edelényt így is elöntötte az ár. Azt követően történtek árvízvédelmi intézkedések a legveszélyeztetettebb területeken, ám néhány akkor megígért beruházás és gátépítés még el sem kezdődött, márpedig a Sajó völgyében például most is rekordnagyságú csapadék gyűlt fel, és a Tisza Polgárig terjedő vízgyűjtőjén az átlagosnál nagyobb a hóban tárolt vízkészlet, amely ezekben a napokban még tovább gyarapodhat.

Az akkor védekezésen dolgozók közül többen elmondták, hogy néhány helyen „lebegett” a gát, ami után szükséges lett volna annak átépítése. Azóta viszont az ominózus szakaszokon nem történt egy kapavágás sem – tudtuk meg Baranyi Ferenctől, a polgármesteri hivatal kabinetvezetőjétől. Ráadásul a védekezésben résztvevőknek az önkormányzat számlák ellenében kifizette munkájuk ellenértékét, aminek jelentős részét a Belügyminisztérium nem ismerte el. Emiatt perre mentek és mostanában várják az értesítést a másodfokú bíróságtól a következő tárgyalás időpontjáról.

Segíts magadon

A Miskolchoz közeli Sajókeresztúron önerőből építettek gátat – tudtuk meg Kollár Miklós polgármestertől. Kiépítették a csatornahálózatot és az onnan kikerülő földet árvízvédelmi célra használták fel. A Szabadság utcában új zsiliprendszer készült. A közelmúltban nyertek 46 millió forintot a 2010-ben károsodott Sajó parti védművek megerősítésére, nyáron kezdik a munkát. Az árvízi előrejelzés miatt homokot és fóliát rendeltek, homokzsákból pedig rendelkeznek jókora saját készlettel, így „nem érheti őket meglepetés”.

Nézze meg galériánkat a 2010-es pusztulásról

Ipolytarnócon tartanak a 2010-es katasztrófa megismétlődésétől

MTI / Komka Péter

Sajópüspökinél lépi át a határt a Sajó, a falut 2010-ben csak homokzsákokkal sikerült megvédeni a víztől. Varga Zoltánné polgármester szerint a gát több szakaszon magassághiányos, de a vízügyesek nem látják indokoltnak a megemelését. Folyamatosan kapja a tájékoztatást a Rozsnyó és Rimaszombat térségében lévő hótömeg állapotáról, ezért váratlan helyzetre nem számít. A védekezéshez szükséges indulókészlet, a zsák, a homok és a szivattyúk a helyi raktárakban rendelkezésre állnak.

Ipolytarnóc fideszes polgármestere 2012. december 31.-ei dátummal mondott le tiltakozásul a „a rendezetlen árvízvédelmi helyzet” miatt. A községben nyolc épület árvízi területen épült, azokat az Ipoly áradásai rendre veszélyeztetik. Szabó Tibor szerint kérésükre 2011. decemberben 50 millió forintot elkülönített a kormány, amiből máshol vásároltak volna házakat az érintett családoknak, és az összeg szerepelt a 2012-es költségvetésben is. A pénz azóta nem érkezett meg, ezért 29 ember nincs biztonságban. 

A hótömeg az átlag duplája

Az Országos Vízjelző Szolgálat számításai alapján, a polgári szelvény feletti részvízgyűjtők közül továbbra is a Sajó-Hernád vízrendszerében a legnagyobb a hóban tárolt vízkészlet eltérése az időszakos átlaghoz viszonyítva. Jelenleg a megszokott érték (0,331 km3) több mint kétszeresét mérik (0,712 km3), mely azonban elmarad az eddigi maximális 1,030 km3-es értéktől. (1 km3= 1 milliárd m3 víz) – tudtuk meg Csont Csaba védelemvezető helyettestől. A kialakuló árhullámok nagyságát a hidrológiai-meteorológiai körülmények szabják meg. A víz egy része beszivárog a talajba, egy része elpárolog, a többit a legyezőszerűen szétterülő mellékvízfolyások a Sajóba és a Hernádba juttatják, míg egy részét a tározókban tartják vissza.

A hatóságok tájékoztatása szerint megtörtént az érintett szakaszok ár-és belvízvédelmi létesítményeinek 2012. évi őszi felülvizsgálata és a teljes védelmi rendszer (árvízvédelmi töltések, műtárgyak, kiépített tározók, és vésztározásra igénybe vehető területek, belvízvédelmi létesítmények és a védelmi eszközök) ismételt felülvizsgálatát és állapotértékelését is elvégezték.

Az észak-magyarországi folyók mellett fekvő falvak egy részét 2010-ben csak nagy mennyiségű homokzsákkal sikerült megvédeni a nagyobb károktól. A magyar jogszabályok és előírások szerint az első rendű árvízvédelmi műveket a 100 éves gyakoriságú árvizek +1 m-es magassági biztonsággal növelt kiépítési szintjére kell kiépíteni. A 2010 évi rendkívüli árvizek gyakorisága jelentősen meghaladta a 100 éves értéket, így alapvetően egy olyan rendszer szenvedte el azt az árvízi terhelést, amelyen az e fölötti magasságot csak ideiglenes védművekkel lehet biztosítani – nyilatkozta Csont Csaba.

Lopások, rongálások is veszélyeztetnek

A védekezést bűncselekmények is nehezítik, hiszen a műszaki berendezésekben keletkezett lopási kár az egész működési területet érinti. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő folyók hossza közel 400 km, ezeket 640 km árvízvédelmi töltés védi, 660 km kisvízfolyással, közel 800 km belvízcsatornával, a Tiszalöki Vízlépcsővel, Hajózási Szolgálattal, több mint 2000 ha véderdővel, valamint számos védelmi objektummal rendelkezik, melyeket nehéz megvédeni a tolvajoktól. Egy árvízvédelmi fővédvonalba épített kettős elzárású zsilipes áteresz - ha teljesen tönkreteszik - újjáépítése több hónapba és 5-20 millió forintba is kerülhet. Nem ritka, hogy ellopják a transzformátorok hűtőolaját, annak pótlása is százezreket emészt fel. Ez a folyamat váratlan helyzeteket teremthet különösen védekezésnél.

A védelmi-műszaki feladatok koordinálása, meghatározása szigorú szabályok szerint az BM Országos Vízügyi Főigazgatóság bázisán működtetett OMIT és a területi vízügyi igazgatóságok Védelmi Központjai között zajlik. A területi irányítás vezetője a vízügyi igazgató, aki minősített helyzetben védelemvezetőként irányítja a védelmi szervezetet, és egyszemélyi felelőse a védekezésnek a rábízott állami védműveken. Emellett műszaki segítséget nyújt az önkormányzati védekezéshez, ha szakember hiány van a településeken.