„Nagyon nem örülök, hogy egy ilyen bugyuta versengés kezdődött el Bajnai Gordon és Mesterházy Attila között. Ez minden, csak nem az a kép, amit sugallni szeretnénk a választóink felé, akik már így is egyre türelmetlenebbek azzal kapcsolatban, hogy akkor együtt indulunk-e, esetleg külön, ki lesz a kormányfőjelölt, és hasonlók” – dohogott a hvg.hu-nak az MSZP egyik ismert politikusa az után, hogy pénteken érdekes közleményváltás zajlott a két politikus között. Előbb Bajnai Gordon írt Mesterházy Attilának, hogy a korábban tervezett menetrend az egyeztetésekről egy lehetséges együttműködésről nem tartható, ezért előrébb kell hozni a döntés idejét; majd Mesterházy Attila válaszolt, hogy ő akár a következő hétfőn is hajlandó találkozni Bajnai Gordonnal, de erre az E2014 vezetője mondott nemet.

Az MSZP korábban azt javasolta, 2013 végére, 2014 elejére hozzanak tető alá egy megállapodást, addig egyeztessenek a programokról, az esetleges közös listáról, és az indulás egyéb kérdéseiről. Bajnai Gordon most szimbolikus dátumot, június 16-át (ez Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének napja) jelölte meg, mint a közvetlen tárgyalások megkezdésének dátumát, mert szerinte így egy újabb szimbolikus dátumig, október 23-ig meg lehetne egyezni minden lényeges kérdésben.

Az Együtt 2014 ebből a szempontból nyitott kapukat dönget az MSZP-ben: mint április elején megírtuk, a szocialistáknál is úgy látják, nem érdemes őszig várni, májusig meg kell hozni több döntést is, különben az lesz a választók benyomása, hogy a demokratikus ellenzék magával van elfoglalva a választók helyett. „A miniszterelnök-jelölést is minél hamarabb le kell zárni” – mondta a szocialista párt egyik, neve elhallgatását kérő befolyásos vezetője, aki az év elején indult kampány „töredezettségével” magyarázta, miért nem sikerült az elrugaszkodás. Az MSZP-ben ugyanis meglepetést okozott a Tárki március 27-én publikált felmérése, mely szerint az MSZP támogatottsága évtizedes mélypontra jutott - igaz, az ugyanebben az időszakban megjelent Medián felmérés nem ezt mutatta, a Szonda pedig némi (3 százalékos) erősödést is mért.

Nem találják az ellenszert

Információink szerint mára a pártban általánossá vált a vélemény, hogy – mint azt már a cikk elején idézett forrásunk is megállapította – „a Fidesz a rezsicsökkentéssel sokkal hatékonyabban fogta meg az alsó középosztályt, mint azt gondoltuk, márpedig mi is nyilvánvalóan ezeknek a társadalmi csoportoknak a támogatására építünk alapvetően”. Mint arról korábban a hvg.hu beszámolt, az MSZP-ben a közvélemény-kutatások kiértékelése után arra jutottak, hogy a válság hatására lecsúszó, alsó középosztályban rosszul áll a párt, ezért ebben a szegmensben erősíteniük kell.

Egyelőre úgy tűnik, a rezsicsökkentést a legkevésbé sem képes ellensúlyozni a párt aláírásgyűjtési akciója az élelmiszer áfájának csökkentésére, pedig a szocialista aláírásgyűjtő standok sok helyen a fideszesek mellett állnak az utcákon - igaz, a párt egyik vezető politikusa szerint nem is lehet a kettőt párba állítani, az áfacsökkentésért folytatott aláírásgyűjtés önmagában sikeres. Az MSZP emiatt április utolsó szombatján, választmányi ülésen vitatja meg a kampány tartalmi kérdéseit, azt, hogy mit lehet szembeállítani a rezsicsökkentéssel az üzenetek tartalmaként. A párt már idézett ismert politikusa szerint „olyan témákat kell a középpontba állítani, amiken a kormány már semmiképpen nem fog tudni javulást elérni a hátralévő egy évben, mint az államosított iskolák működési zavarai, vagy az egészségügyben tapasztalható gondok.

Együtt? Külön? Nagy dilemmában az ellenzéki erők

Túry Gergely

A legégetőbb kérdés ugyanakkor mégis csak a választási megállapodásé, és a közös(?) kormányfőjelöltté. Már csak azért is, mert mára az MSZP-ben is úgy látják: a párt a jelenlegi helyzetben nagyjából lehetőségei végére ért a választók számának maximalizálásában, egyedül nagyjából 1,2-1,5 millió szavazót tudnak uránhoz vinni. Az Együtt 2014 jelenleg mintegy félmillió választóval számolhat a felmérések szerint. (Bár Bajnai Gordon mozgalmában információink szerint optimistábban látják a jövőt: „a kormányváltáshoz minimum 2,5 millió szavazat kell, vagyis az MSZP-é mellé még bő egymillió, ezt csak mi tudjuk hozni az ellenzéki oldalon” – fogalmazott a párt egyik vezetője.)

Az MSZP vezetői közül többen úgy látják: bár külön-külön mindkét párt elérte a korlátait, egy összefogás azonban újabb választói csoportokat mobilizálhatna a ma még pártot választani nem tudók közül, így meglehet a kormányváltáshoz szükséges szavazatmennyiség. Igaz, a Republikon Intézet múlt héten közölt elemzése éppen azt mutatta (és ezt támasztotta alá egy az MSZP számára néhány hete készített nagymintás közvélemény-kutatás is), hogy az Együtt 2014 inkább az MSZP hátországából merít szavazókat. Ebből a szempontból is fontos az időtényező: az MSZP választókerületi elnökei ugyanis már most komoly szervezőmunkát végeznek, nyilvánvalóan abban a reményben (is), hogy ezt a pártvezetés egyéni képviselő-jelölti helyekkel honorálja majd. (Mint korábban megírtuk, a pártban úgy számolnak, a jelenlegi kerületi vezetők közül 80-90-et elindítanak jövőre.)

Nem jöttek be a számítások

Politikailag a legérzékenyebb kérdés nyilván a közös miniszterelnök-jelölt személye, bár ebben egyelőre senki nem akar állást foglalni, még háttérbeszélgetésekben sem. Ugyanakkor, ha őszre ebben is meg akarnak egyezni a felek, már nem is maradt olyan sok idejük. Főleg akkor, ha az eddigi szórványos nyilatkozatokból indulunk ki, melyek mind arról szólnak, hogy „az legyen Orbán Viktor kihívója, akinek esélye van legyőzni”, és ezt esetleg valamilyen előválasztással döntsék el. „Nekem igazából mindegy, hogyan, csak hozzanak róla egy döntést. Felőlem lehet ez előválasztás, lehet egy célzott közvélemény-kutatás is” – mondta forrásunk. Igaz, a Republikon elemzése szerint az utóbbi módszerrel nem lennének sokkal okosabbak a döntéshozók: egy „reális választási helyzetet vizsgálva”, ahol Orbán Viktorral és Vona Gáborral szemben indul Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon, támogatottságuk gyakorlatilag megegyezik: a Republikon szerint Mesterházy 29-34 arányban maradna alul Orbánnal szemben, míg Bajnai 28 százalékot kapna Orbán 35 százalékával szemben. (Bár ezt a jelentést az Együtt 2014 egyik vezetője úgy kommentálta, hogy „látszik, hogy a Republikon az MSZP-nek dolgozik”, mire viszont a már idézett szocialista vezető úgy replikázott, hogy az Együtt 2014 szerinte a Mediánnal ápol szoros kapcsolatot.)

Bajnait sokan alkalmasabbnak tartják a személyes kvalitásai alapján, de amíg az Együtt 2014 támogatottsága töredéke a szocialistákénak (erre mondta Mesterházy Attila legutóbb a Népszabadságnak, hogy ő egy olyan stabil autóbuszt vezet, amin elfér 1,5 millió ember, míg Bajnai Gordon egy olyan autóban ül, amelyikben többen is kapkodnak a kormányért), nyilván nehéz olyan megegyezést kötni, amit Mesterházy Attila nem személyes veszteségként él meg. Erre mondta azt a hvg.hu-nak az Együtt 2014 egyik vezetője, hogy „Attilának találni kell majd egy olyan posztot, amin nem érzi megalázva magát”. A már idézett szocialista vezető erre úgy reagált, "az MSZP is el tudna képzelni olyan pozíciót Bajnai Gordonnak, ahol nem érzi megalázva magát: remek uniós biztos lenne belőle például Andor László után".

A már többször idézett ismert szocialista politikus szerint ugyanakkor ebben is hasonló helyzetben van a két párt. „Valljuk be, nem jött be egyikünk számítása sem. Mi azért nem erőltettünk eddig egy együttműködést, mert bíztunk benne, hogy az Együtt 2014 teljesen kipukkad, és nem nagyon kell számolni velük, ők pedig abban, hogy úgy megerősödnek az őszre, hogy nem is lesz kérdés, hogy Bajnai vezeti majd a listát. Hát egyik sem következett be, így most mindkettőnknek újra kell terveznünk a stratégiát.”