„Luxus két gyereket vállalni, mert elszegényedsz. Legutóbb arról beszélgettünk anyukákkal, hogy még a fogorvost is meg kell gondolnunk” – beszélt tapasztalatairól a kétgyermekes Johanna, aki második gyereke születése után már nem várta meg a kétéves gyed-időszak végét, hanem visszatért dolgozni. Mint mondta, döntésében az is szerepet játszott, hogy devizahitelük törlesztőrészlete durván megszaladt, így a családnak szüksége volt arra a 80 ezer forintra, amivel most többet keres a gyerekgondozási díjnál (gyed).

A 32 éves anyuka nincs egyedül a problémájával. Bár 2010-ben fordulat történt a gyerekvállalási trendben – ez volt az első olyan év, amikor a babát vállaló nők között a diplomával rendelkezők lettek többen –, a főiskolát, egyetemet végzett pároknak továbbra is rendkívül nehéz a család és a karrier összeegyeztetése. A baba érkezése, esetleg több gyerek vállalása rendszerint az életszínvonal esésével, illetve a nők esetében a karrier megtörésével jár együtt. Különösen azoknak a nőknek nehéz ezzel szembenézniük, akik két-három évvel később is több időt szeretnének a gyerekükkel tölteni, ám ezt sem a bölcsőde, óvoda, sem a munkaadójuk nem tolerálja.

A problémát a politika is érzékelte. Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egy március végi konferencián jelentette be, hogy a fiatalok gyerekvállalását ösztönző intézkedésekre készül a kormányzat, a „komoly szociálpolitikai akcióban” a diplomás nők gyermek- és munkavállalását kívánják segíteni. Bár a tervezett stratégiáról – arra hivatkozva, hogy a kormány még nem döntött – Balog nem árult el részleteket, a kabinetnek nem kell nulláról kezdenie a tervezést. Közel egy éve a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán fekszik a kormány munkáját segítő Népesedési Kerekasztal diplomás nőkre vonatkozó javaslatcsomagja, amit a tárca tavaly májusban be is emelt az „Új baby boom. A középosztály gyerekvállalási forradalma” címet viselő kiadványába.

Ketyeg a biológiai óra

„A 2006-os év fordulatot hozott a karrieremben. Egy kereskedelmi banknál dolgoztam, ahol jelezték, hogy feljebb léphetek, de akkor 5 évig ne legyen gyerek. Nem akartunk ilyen sokat várni, így inkább vállaltuk a babát” – mondta Adrienn, aki párjával nem egészen két év elteltével újabb gyereket vállalt. A második gyerek után visszament 6 órában dolgozni, de egy idő után jelezték, hogy a cég számára ez hosszú távon nem megoldás – ekkor érkezett a harmadik baba.

Egy anyukára 1,3 baba jut

Túry Gergely

Adrienn egy szempontból mindenképpen a kivételek közé tartózik. A közgazdasági egyetemet végzett lány három év munka után, 26 évesen döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti a karrierépítést. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) által kiadott 2012-es Demográfiai Portré szerint a magyarországi nők átlagosan 30 éves korukban vállalnak gyereket. Ez a demográfusok szerint összefügg azzal, hogy a rendszerváltást követően egyre többen mentek egyetemre, majd a 20-as éveik közepén nekikezdtek a karrierjük építésének, és csak a „biológiai óra” jelzésére, a 30-as éveik elején vállalnak gyereket. A 2011-es teljes lakosságot felölelő népszámlálás szerint tíz év alatt 8 százalékkal nőtt a nők körében a diplomások aránya (a férfiaknál fele ekkora a növekedés).

Márpedig a „biológiai óra” valódi kockázatot jelent. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) tudományos titkára egy 2010-es tanulmányában megemlíti, a gyerekvállalásra képtelen párok aránya 35 éves korig csaknem megduplázódik; 30 év felett a nők 25 százaléka hiába próbálkozik, egy év alatt nem esik teherbe. 2011-ben a 30-as éveiben járó, de még gyermektelen nők száma 213 ezer volt a Demográfiai Portré szerint. A 35 év feletti nőknél ráadásul a terhesség és a szülés is több kockázattal jár (például magas vérnyomás, cukorbetegség).

A gyerekkorúak (0-14 évesek) számának alakulása – rossz előjelek

KSH - 2011-es népszámlálás

„Az 1975-ös korosztály az egyik legnagyobb nemzedék, akik már 37-38 évesek. Gyors lépésekre lenne szükség” – magyarázta a Balog Zoltán által emlegetett stratégia kidolgozását koordináló Révész Máriusz, miért van szükség a programra. A fideszes parlamenti képviselő arra utalt, hogy az abortusz 1950-es évekbeli betiltásakor született – az akkori miniszter után elnevezett – széles Ratkó-nemzedék 1970-es években született gyerekei lennének képesek arra, hogy lélekszámukból adódóan most, akár egy-két gyereket vállalva kisebb bébibummot váltsanak ki. De a gyerekvállalási időszak kicsúszása miatt erre már kisebb az esély.

„Minden társadalmi csoportban átlagosan legalább két gyermeket szeretnének, ám a diplomások magatartása az ország termékenységén egyre inkább nyomot hagy, hiszen részarányuk a termékeny korban lévő nők között folyamatosan növekszik – mondta a hvg.hu-nak Spéder Zsolt. Az NKI igazgatója szerint, nekik „marad legkevesebb idejük” a gyermekvállalási tervek valóra váltására, hiszen végzés után, még néhány évet dolgozni szeretnének, hogy tanulmányi erőfeszítéseik megtérülése megkezdődjön, így a tervezett gyermekek vállalására kevesebb idejük marad. A demográfus szerint őket fenyegeti legjobban a „biológiai óra”.

Karriertörés

„Ahogy betöltöttem a 30-at azonnal a gyerekvállalás mellett döntöttünk a párommal. Bár most léptettek elő a cégnél, a gyerek mindennél fontosabb. Még akkor is, ha a jelenlegi munkakörömbe később nem térhetnék vissza” – magyarázta az egyik multinál dolgozó Tünde, hogy a részben a baba utáni vágy, részben „biológiai óra” ketyegése miatt miképpen válik a karriert is felülíró céllá a gyerek. Tünde cégénél azt tapasztalta, hogy a szülési szabadságra menő nők pozícióját rendszerint betöltik, így a gyerek születése után már más, rendszerint rangon aluli feladatokkal bízzák meg őket – volt olyan anyuka, aki ezért fel is mondott.

Bármennyire rossz is a termékenységi mutató, nemcsak az önző érdekek miatt van, hogy a 20-as éveik végén, 30-as éveik elején járó nők meggondolják a karrierjük feladását. Adrienn azt mondta, amikor vissza akart térni, jelezték, hogy 8 órában lenne szükség rá, sőt arra is figyelmeztették, hogy ezt rendszerint ki nem fizetett túlórákkal kellene megfejelnie. Így egyáltalán nem bánta, hogy vállalták a harmadik babát, ezzel az első két gyerekre is több ideje maradt.

A tavaly életbe lépett új munka törvénykönyve gyengítette az anyák jogait. Amennyiben korábban egy gyedről visszatérő kismamát nem akarták továbbfoglalkoztatni, akkor ki kellett fizetniük az alapbérét a gyerek három éves koráig. 2012 júliusától viszont a visszatérő anyukát e nélkül is ki lehet rúgni. Pedig ez a védelem pontosan azt a célt szolgálta, hogy a gyereket vállaló nők karrierje ne törjön meg, a gyerek miatt ne kerüljenek hátrányba. Több anyuka is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy nem volt hová visszatérniük, a gazdasági válságra hivatkozva kitették őket – a cégeknek ugyanis indokolniuk kell a döntést, és rendszerint a romló helyzetükre hivatkoznak. Ezt részben az idén indított Munkahelyvédelmi akciótervvel akarta ellensúlyozni a kormány: ennek része, hogy a gyedről visszatérő anyukák után a munkatói járulék 0 százalékos lett, tehát megéri visszafoglalkoztatni őket.

Légy gazdag és szülj hármat!

A gyerekvállalási álmok teljesülését, a második vagy esetleg a harmadik gyerek születését támogatja a második Orbán-kormány által bevezetett családi adókedvezmény, illetve az a KDNP által szorgalmazott terv is, hogy a kedvezményt terjesszék ki a járulékokra is.

EU-s összehasonlításban nagyon rosszul állunk

2012-es Demográfiai Portré (NKI)

A 2011-ben megvalósított koncepció kifejezetten a középosztályt – tehát a zömében diplomájuk révén jobban keresőket – támogatta. Hiszen az alacsony keresetűeknek nincs akkora bérük, hogy a teljes kedvezményt igénybe vehessék, a jól keresők viszont kimeríthetik a teljes lehetőséget. Ám ebben is a legnagyobb kedvezmény – akár 99 ezer – a három gyerekeseknek jár. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter az M1-nek szerdán azt mondta, a családok tavaly 112 milliárdnyi adókedvezményt nem tudnak igénybe venni.

Viszont ahhoz, hogy három vagy két gyerek lehessen, a szülést egyre inkább halogató diplomás nőknek előbb be kéne vállalniuk az elsőt. Ráadásul hamarabb kellene vállalniuk a gyereket, hogy a kor előrehaladtával még komplikációk nélkül megfoganjon a második és a harmadik baba. Kapitány és Spéder kutatásaiból az is kiderül, hogy főleg a gyerektelenek halasztgatják a gyerekvállalást. Ez meg is látszik a tavalyi adatokon: az első és a második gyereket vállaló nők száma alig emelkedett.

Bár a háromgyerekeseknél 7 százalékos a növekedés, a 2011-es adatokat feldolgozó Demográfiai portré szerint korábban is volt az tapasztalható, hogy a gazdagok és a felső-középosztálybeli családok szívesen vállalnak akár háromnál is több gyereket. Nekik ez nem jelent különösebb anyagi megterhelést, a férj milliós fizetése ellensúlyozza az anya kimaradását a munkából.

„Büntetik” a többgyerekeseket?

Éppen ezért a Népesedési Kerekasztal (NKA) – mely már tavaly leadta a javaslatait a kormánynak – számos célzott intézkedést javasolt. A jelenlegi szabályok szerint ha az anyuka a szülés előtt nem dolgozott, mert mondjuk egyetemre járt, vagy doktori képzésben vett részt, akkor csak a 25 ezer forintos gyest kaphatja, pedig a terhességi és gyermekágyi segély (tgyás), illetve az utána járó gyed összege jóval magasabb. Ezért az NKA azt javasolta, hogy ők is legyen jogosultak tgyásra és gyedre, az utóbbi alsó határa pedig legyen a minimálbér másfélszerese (147 ezer forint). Ez lehetővé tenné az NKA szerint, hogy a fiatalok a karrierépítés elé tervezzék a gyerekvállalást.

A támogatásokra költött pénz a GDP-hez viszonyítva

2012-es Demográfiai Portré (NKI)

A Népesedési Kerekasztal arra is kereste a megoldást, hogy a gyereket vállaló nők merjenek legalább egy, de hosszabb törést vállalni a karrierjükben. Az NKA felhívta arra a figyelmet, hogy ha egy anya nem dolgozik legalább fél évet a két gyerek között, akkor a tgyás és a gyed alapja a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ha viszont dolgozik, akkor segély, a díj és a táppénz a tényleges jövedelemhez igazodik. „Ez százezres nagyságrendű különbséget is jelenhet a magasabb végzettségű nők esetében” – fogalmaz a javaslat, mely szerint legalább a közalkalmazottak, közszolgák esetében ezen a helyzeten változtatni kéne. Révész szerint is „bünteti” a rendszer azokat a párokat, akinél túl gyorsan jönnek egymás után a gyerekek, hiszen a második baba után is csak egy gyerek után kap gyedet a mama, miközben két gyerekkel van otthon.

Több anyuka is jelezte, hogy a két éves gyedidőszak alatt szívesen vállalt volna munkát, de részmunkaidőben, esetleg távmunkában, egyszerűen azért, mert hasznosnak akarták érezni magukat. Ám erre a törvények szerint nincs lehetőség, legfeljebb visszamegy az anyuka dolgozni, és elveszíti a gyedet. Az NKA szerint lehetőséget kéne adni például 4 órás munkaidőre, úgy, hogy a gyed felét továbbra is kaphassák a nők, sőt a folyósítási idő is hosszabbodjon meg. A Balog által bejelentett stratégia kidolgozásába bevont Népesedési Kerekasztal külön kiemelte, hogy a cégeket ösztönözni kéne a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő, illetve a távmunka támogatására. Adrienn azt mesélte a hvg.hu-nak, szeretett volna a harmadik gyerek után otthonról dolgozni, de csak 20-25 ezer forintot akartak fizetni neki, így inkább maradt gyesen.

A háromgyerekes anyuka arra is panaszkodott, hogy a bölcsődékbe szinte lehetetlen bekerülni, mivel az intézmények a helyhiány miatt megválogatják, hogy kit vesznek fel. Amikor Adrienn első gyereke elérte a bölcsődés kort, megkísérelték legalább délelőttre gyerekek közé adni, de miután a bölcsőde látta, hogy az anyuka állapotos és feltételezték, hogy továbbra is otthon marad, elutasították. A kerekasztal szakemberei, demográfusai szerint teljesen újra kéne gondolni a napközbeni gyerekellátás finanszírozási rendszerét, illetve újabb bölcsiket, óvodákat kellene építeni. A Demográfiai Portré szerint 2010-ben mindössze 668 bölcsőde volt az országban, és egy év alatt csak 43 újat létesítettek. Egy 2011 végén született jogszabály-módosításnak köszönhetően a bölcsik már a napközbeni ellátásért és gondozásért is kérhetnek térítési díjat.

„A párkapcsolatoknak is jót tesz, ha az apa nagyobb szerepet vállal a gyereknevelésben” – mondta Spéder, aki az elmúlt években több kutatásával igazolta, hogy az instabil kapcsolatok is kihatnak a termékenységre (márpedig egyre kevesebb Magyarországon a házasság, és egyre több a válás). A demográfus szerint éppen ezért hasznos lenne, ha az apa kaphatna legalább 30 nap szabadságot, amikor a nő visszamegy dolgozni. „Amíg otthon van a gyerekkel, a házimunka a nőre marad, és azt látjuk, hogy ezek a feladatok azután is rá hárulnak, amikor visszatér dolgozni. Spéder szerint ebben az időszakban az apa lenne „felelős” otthon, az nem csak abban segítene a házastársának, partnerének, hogy visszatérés a munkahelyre sikerüljön, de az apa számára is egy életre szóló „gyakorlati apasági” élményt adna.

Megint csak a háromgyerekesek

Míg a családi adókedvezmény főleg a középosztályt, de azon belül főleg a háromgyerekes családokat támogatja, a KDNP által szorgalmazott koncepció – melyet a kormányfő ígérete szerint a 2014-es költségvetésben érvényesíteni fognak – inkább az alsóközéposztályt, illetve a szegényebbeket támogatná. A kisebbik kormánypárt arra hivatkozik, hogy ezek a rétegek maradtak ki a családi adókedvezményből, ráadásul körükben a termékenység is nagyobb – ezt a statisztikák alá is támasztják. A Heti Válasz februárban megjelent cikke szerint, amennyiben megvalósulnak a kereszténydemokraták elképzelései, a háromgyerekes nagycsaládosok bruttója azonos lenne a nettó fizetéssel.

Előnyben a nagycsalád

Túry Gergely

A kereszténydemokraták koncepciója a Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint 40-50 milliárd forintos kiesés okozna a költségvetésen – ismerte el hetekkel ezelőtt újságíróknak Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. A Heti Válasz számításai szerint akár 150 milliárdot is kitehet ez a tétel, ha minden jogosult teljesen kimeríti a keretét. Révész Máriusz a diplomás nők gyerekvállalási kedvét javító stratégiáról – melyről elismerte, hogy az NKA javaslatait fejlesztette tovább – azt mondta, „nem könnyű a helyzet, mert kemény költségvetési korlátok vannak”.

Szerettük volna megtudni, hogy az NKA tavaly leadott javaslatainak költségvetési hatását kiszámította-e már az NGM, de a tárcától cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig azt közölte a hvg.hu-val, hogy a kormánydöntésig nem nyilatkozhatnak. Révész elzárkózott attól, hogy a készülő stratégiáról beszéljen - arra hivatkozva, hogy még folynak az egyeztetések a szakértők, minisztériumok között -, viszont kormányzati forrásból úgy értesültünk, hogy mindkét koncepcióra nem lesz pénz, és politikai okok miatt – a választás közeledtével – vélhetően a szélesebb réteget elérő KDNP-s elképzelés fog előnyt élvezni.