szerző:
hvg.hu/MTI

Magyarország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor – mondta Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős alelnöke csütörtökön a népszámlálás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoztatón. Az adatokból kiderül, hogy a magyar férfiakra már több magyar nő jut, egyre több a szingli és kevesebbet szülnek a nők Budapesten.

A népszámlálás most közzétett adatai szerint a lélekszám a 2011-es méréskor 260 687-tel kevesebb volt, mint amennyi 2001. február 1-jén, az azt megelőző összeíráskor volt.

Németh Zsolt, a KSH alelnöke szerint a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez.

A tavaly felvett adatok szerint ezer férfira 1106 nő jutott, míg 2001-ben 1102, az ország minden tizedik lakosa pedig 70 éves vagy idősebb – emelte ki az adatokból a KSH.

Az elmúlt évtizedben a lakó- és tartózkodásihely-változtatások következtében a népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre koncentrálódott. A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre. Budapest után a legsűrűbben lakott terület Pest megye, itt átlagosan 191 fő, a legritkábban lakott pedig Somogy, itt 52 fő él egy négyzetkilométeren.

©

A 15 éves és idősebb nőkre jutó élveszületett gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. Az ország területei között a termékenységben jelentős különbségek vannak: Budapesten mindössze 113, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 175 gyermek jut száz nőre – olvasható ki az adatokból.

Kevesebben kötnek házasságot

A KSH összefoglalója szerint a házasságkötések számának csökkenése következtében a házas családi állapotú népesség aránya 44,4 százalékra esett vissza. Tíz év alatt nagymértékben emelkedett a hajadon nők és nőtlen férfiak aránya, ez 2011-ben 32,6 százalék volt. Az özvegy családi állapotúak aránya alig változott, az elváltaké valamelyest tovább nőtt.

Az adatok szerint 2011-ben 2 millió 713 ezer család élt az országban, ebből a párkapcsolatok részaránya meghaladta a 80 százalékot. Élettársi kapcsolatban 405 ezren éltek. Csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb 15–39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40–59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A 60 évesek és idősebbek száma ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt.

©

A legmagasabb iskolai végzettséget érintő adatok szerint az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent. 2011-re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett.

Nagyok a területi különbségek a diplomások arányában, a fővárosban ez az arány 34, Nógrád megyében 11 százalék. Az összefoglaló szerint 2011-ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékpontos emelkedés 2001-hez képest.

Magasabb lett a gazdaságilag aktívak, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség aránya.

A gazdaságilag aktívak kormegoszlása jelentősen módosult: kisebb a 30 év alatti fiatalok száma, növekedett a 30–44 és az 50–54 éveseké, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a 2001. évinek. Az aktivitási arány Budapesten 50, Komárom-Esztergom megyében 48, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt csak 41 százalék.

A hazai kisebbségeket tekintve a magukat cigány nemzetiségűnek vallók aránya emelkedett a legnagyobb mértékben, habár erre a kérdésre a népszámlálás során 1 398 731 fő nem kívánt válaszolni. Jelentősen csökkent ugyanakkor a szlovák és szlovén nemzetiségűek száma: előbbiek száma 35 208, utóbbiaké 2820.

A 9,9 millió megkérdezettből 7,2 millióan választoltak a vallási hovatartozást firtató kérdésekre. ebből kiderül, a legtöbben római katolikus vallásúak (3, 96 millió), református (1,15 millió), evangélikus (214 965), ortodox (13 710), izraelita (10965). Körülbelül 147 ezren vallották magukat ateistának, míg 1,6 millióan közölték azt, hogy egyházhoz, felekezethez nem tartoznak.

Több és nagyobb lakás

2001-het képest 8 százalékkal többen éltek lakásban, ráadásul az átlagos lakásméret 3 nm-rel nagyobb volt, mint tíz évvel ezelőtt: míg akkor 78 nm-en, addig ma 81 nm-es az átlagos lakásméret. Mindez persze köszönhető annak is, hogy ma minden negyedik lakás 100 nm-nél nagyobb.

A KSH megállapította azt is, hogy a népesség fogyása és a lakásállomány gyarapodása következtében 2001 óta a laksűrűség 21 fővel tovább csökkent. Budapesten a legkisebb a laksűrűség, száz lakásban átlagosan 213, míg Pest megyében 278, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 274 fő élt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Verstappen nyerte a Brazil Nagydíjat, a két Ferrari összeütközött

Verstappen nyerte a Brazil Nagydíjat, a két Ferrari összeütközött

Baloldali sztárújságíró volt, ma már a Brexittel kell megküzdenie

Baloldali sztárújságíró volt, ma már a Brexittel kell megküzdenie

Lilába borul a Lánchíd vasárnap este

Lilába borul a Lánchíd vasárnap este

Podcast: Elon Musk a sci-fiből csinált valóságot

Podcast: Elon Musk a sci-fiből csinált valóságot

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Telefonbeszélgetés terelte a gyanút az oroszokra a  lelőtt maláj gép ügyében

Telefonbeszélgetés terelte a gyanút az oroszokra a lelőtt maláj gép ügyében