Hétfőn este már csak a „v” betű fog hiányozni a parlamenti képviselőknek a nyári vakációjukból, hiszen 21-én, pénteken tartja a nyári szünet előtti utolsó ülést, de egy rendkívüli javaslat boríthatja a menetrendet. Lehet, hogy kedden is össze kell jönniük a képviselőknek egy-két órára, ha időben el akarnak menni nyaralni.
Kovács Zoltán és Bóka István Fidesz-képviselők 14-én, pénteken benyújtott törvényjavaslata a jelek szerint olyan sürgős, hogy már hétfőn megtartják az általános vitáját, pénteken pedig szavazni akarnak róla. Ezért ha lesz hozzá módosító indítvány, annak megtárgyalására egy keddi ülést is be kell iktatni.
Gombhoz a kabátot
A nyúlfarknyi tervezet egyébként arról szól, hogy a jegyzői és aljegyzői tisztségre pályázó jelöltek előírt kétéves szakmai gyakorlatába számítsák bele „a jogi szakvizsga megtételéhez szükséges joggyakorlati időt is”, mert az így szerzett „szakmai tapasztalat alkalmazható a jegyző és az aljegyző feladatok ellátása során”. Nem kizárt, hogy valahol feltétlenül és azonnal ki kell nevezni valakit, akinek e törvényi változtatás nélkül nem lenne elég a szakmai gyakorlata.
ORFK / H. Szabó Sándor
Hétfőn döntenek arról az egészségügyi törvénycsomagról is, amely egyebek közt az orvosok és szakdolgozók szeptember elsejei – de január 1-től visszamenőleg érvényes – béremelését tartalmazza. Lehetővé teszik továbbá, hogy táppénzt kapjon, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke mellett van a kórházban, tehát nem kell majd a szülőnek szabadságot kivennie, vagy kitalált ürüggyel önmagát kiíratnia. Zárószavazást tartanak arról a törvényről is, amely számos állami ingatlant ingyenesen önkormányzatok és egyházi intézmények tulajdonába ad.
Múltidézés és terrorlicit
Egyszerre három határozatot is hozhatnak hétfőn a képviselők arról, hogyan ismertessék meg a fiatalokkal a múlt tragédiáit. Áprilisban három szocialista képviselő tett javaslatot arra, hogy a kormány tegye lehetővé: minden magyar iskolás jusson el egyszer az auschwitz-birkenau-i haláltábor emlékhelyére, hogy „demokratikus, toleráns és befogadó legyen a jövő Magyarországa, hogy fiataljaink erkölcsi megvetéssel utasítsák el antiszemitizmust, a rasszizmust és a kirekesztés valamennyi formáját”.
Ezt a többség némi vonakodás után hajlandó volt megtárgyalni, sőt kibővítették a budapesti Holokauszt központ meglátogatásával. Ezután három kereszténydemokrata honatya javasolta, hogy a tanterv írja elő minden iskolás számára a Terror Háza meglátogatását. Indok: „a Parlament falain belül is vannak olyan képviselők, akik az objektivitást félresöpörve különbséget szándékoznak láttatni diktatúra és diktatúra között, ezért kiemelten fontos szempont, hogy a felnövekvő nemzedék tisztán látását elősegítse a köznevelés”. Az ötletek során a Jobbik zárta, amely az egykori recski kényszermunkatábor emlékparkjának megtekintésére kötelezne minden diákok, mert „a magyarság számára nem létezik reális jövőkép a kommunizmus mint a magyar nemzet történelmének legnagyobb és közvetlen közelmúltbéli tragédiájának hiteles bemutatása nélkül”. A három javaslatot néhány hete közösen tárgyalták meg.
A kormányoldal főleg a kötelező jelleget és a költségvetési finanszírozást vitatta, így – bár a zárószavazás előtt még alakulhatnak a szövegek – valószínűleg csak ajánlás lesz az említett helyek meglátogatása, és pályázni kell az ehhez szükséges pénzért. Ugyanis a szokásos iskolai kirándulások fedezetét is nehezen előteremtő iskolák és szülők még pályázati pénzből sem biztos, hogy el tudják vinni a gyerekeket külföldre vagy az emlékhelyen kívül más látnivalót nem nyújtó hevesi kistelepülésre. Sőt az se biztos, hogy ha egy osztály egy távoli országrészből eljut a fővárosba, a rövid és zsúfolt program a Vár, a Hősök tere, a belváros mellett kibír-e két súlyos mondanivalójú történelmi bemutatót.
