A fő hangsúlyt a vasfüggöny megnyitására helyezve, nekrológban emlékezett meg Horn Gyula volt miniszterelnökről és külügyminiszterről pénteken a The New York Times.
Horn "1989-ben szó szerint lyukat vágott a vasfüggönyön, elősegítve annak a több hónapos viharos változásnak az elindulását, amelyben Kelet-Európában a kommunista kormányok egymás után buktak meg" - írta Douglas Martin.
A szerző emlékeztetett rá, hogy a vasfüggöny elbontása már két hónappal korábban megkezdődött, de az 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszter részvételével, több tucat fotós jelenlétében megrendezett "mutatvánnyal" az volt Horn célja, hogy "visszafordíthatatlan helyzetet" teremtsen.
Két hónappal később áttörték a berlini falat, a kommunista diktatúrák megbuktak és Horn 1990-ben "az európai egység egyik alapkövének lerakásáért megkapta" a nemzetközi Károly-díjat.
A nekrológ kitért rá, hogy Horn, akinek apját a nácik, bátyját pedig az 1956-os felkelők ölték meg, keményvonalas kommunistaként tagja volt a kormányellenes felkelők kézre kerítését végrehajtó milíciának. Ezt sohasem tagadta, de mint mondta, "senkit sem bántott". Emiatt két magyar elnök is megvétózta, hogy kitüntessék.
A 70-es években Horn Gyula azon dolgozott, hogy óvatosan liberalizálják a kormányzati kontrollt egy olyan kísérlet keretében, amely "gulyáskommunizmus" néven vált ismertté.
Külügyminiszterként, amikor Moszkva szorítása lecsúszott Kelet-Európáról, Martin szerint Horn találékonynak bizonyult és újkeletű, ideológiamentes reformerként segédkezett abban, hogy Magyarországot elvezessék a kommunizmustól. A szerző kitért rá, hogy miután 1994-ben szocialista miniszterelnök lett, magára haragította a magyarokat, amiért az "a dühöngő infláció" megfékezése érdekében csökkentette a szociális programokat.
"A kormányalakításkor bevette a liberálisokat, hogy megnyugtassa azokat a magyarokat és külföldieket, akik attól féltek, hogy az egykori kommunista párt visszatérhet a hatalomba" - szólt a nekrológ.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
