Kiürítették a 2010-es vörösiszap-katasztrófa károsultjainak támogatására létrehozott Magyar Kármentő Alap (MKA) számláját – közölte a hvg.hu érdeklődésére Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott. Míg tavaly októberben még 1,13 milliárd forint volt az alapban, idén június végére minden pénzt – összesen 2 269 474 000, azaz kétmilliárd-kétszázhatvankilencmillió-négyszázhetvennégyezer forintot – odaítéltek már a kasszából.
Három évvel ezelőtt, 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja átszakadt, és több mint egymillió köbméternyi vörösiszapos zagy ömlött ki, elárasztva Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet. A szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata volt, és Devecserben 225, Kolontáron 34, Somlóvásárhelyen pedig két ingatlan lakhatatlanná vált. A pusztítás okozta veszteség több tízmilliárd forintra rúgott, a lebontott házak és az ingóságokban keletkezett károk miatt mintegy négyszáz igényt nyújtottak be a helyiek.
A károsultak megsegítésére létrehozott Magyar Kármentő Alapba mintegy kétmilliárd forint érkezett, ami kamatozott is a bankban. A helyreállítás költségeit – mintegy 38 milliárd forintot – végül jórészt az állam fizette, az MKA forrásai pedig a kormány rendelete szerint közösségi célokra, így a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára fordíthatóak, illetve a települések kérelmei alapján fizethetnek ki belőle összegeket közvetlenül a károsultaknak.
Stiller Ákos
Iskolafelújítás, csatorna, ipari park
Az NKA-t kezelő Kármentő Bizottság összesítése szerint 2010 októbere óta 2 269 474 000 forint segélyt és támogatást ítéltek meg, ezzel gyakorlatilag kiürült a kassza. A Veszprém megyei kormánymegbízott tájékoztatása szerint kétmilliárd-kétszázötvenmillió forintot már ki is fizettek, 255,9 millió forintot közvetlenül a károsultaknak, 1,99 milliárdot pedig „közösségi célokra”. A karmentobizottasag.hu oldalon közzétett összesítés szerint a 2,26 milliárd forintból 1,6 milliárd forint jutott Devecsernek, 411 millió Kolontárnak és 213 millió Somlóvásárhelynek.
Az oldalon elérhető utolsó, június 28-i keltezésű határozat értelmében a bizottság 11,1 millió forintot adott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Devecseri Szakiskola fejlesztésére és működési feladatainak támogatására. A határozat utal is rá, hogy a már korábban megítélt támogatásokon túl már csak ennyi pénz maradt az alapban. Az önkormányzatnak szeptember 30-ig kell elszámolni a támogatással, vagyis a katasztrófa harmadik évfordulójára elvileg teljesen lezárul a segélyalap története.
A korábbi határozatok is arra utalnak, hogy a helyi intézmények kisebb-nagyobb fejlesztési, felújítási költségeire ment el a közösségi célokra szánt pénz nagyobb része. 15,8 millió forint jutott például a somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskola javítására, karbantartására. Kolontáron 25,6 millió forint jutott a csatornahálózat teljes kiépítésére. Háromszor is módosították a devecseri városközpont közterületeinek és ingatlanainak megújítása pályázat önerejéhez adott támogatás összegét, ami végül 40,9 millió forintnál állt meg.
Stiller Ákos
A legmagasabb összeget, 205 millió forintot a leendő ipari park közművesítésének előkészítésére fordíthatja a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Ugyanez a cég 110 millió forintot költhet egy új városgazdálkodási telephely, raktár és irodaépület megvalósítására, az önkormányzat pedig 126 milliót kapott saját ingatlanjainak külső-belső felújítására. Az egyik legkisebb támogatási összeg 30 ezer forint, amit Somlóvásárhely kapott önerőként, hogy elindulhasson egy, az árvízveszély elhárítását támogató pályázaton.
Tízmiliárdok röpködnek
A korábbi fejlesztések között volt rendőrőrs, az újonnan épített lakóparkban kialakított rendelő és orvosi lakás építése, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, de Devecserben kialakítottak egy műfüves iskolai kézilabdapályát is. Kolontáron megújult a kultúrház, erre negyvenmilliót költöttek, új öltözője lett a sportpályának és tanösvényt hoztak létre ötvenöt millió forintból a katasztrófa bemutatására.
A károsultak nemcsak pénzbeli segítséghez jutottak, vagy új lakásokba költözhettek be, hanem bútoraikat is pótolhatták. Ám az új lakásberendezési tárgyakat csak egy helyről választhattak másikat otthonuk berendezésére. Az árak itt magasabbak voltak egy átlagos üzlethez képest. Senki nem indokolta meg, miért a Magyar Bútor és Faipari Szövetség által ajánlott néhány cég nem túl olcsó és nem is igazán tetszetős gyártmányai nyertek a katasztrófavédelem közbeszerzésén.
Az ingatlanokban és az ingóságokban esett kár mellett a környezetben is hatalmas károk keletkeztek: a Torna-patak és a Marcal folyó élővilága több ezer hektárnyi földterülettel együtt szinte teljesen elpusztult. A rekultivációban az állami tulajdonban lévő Mecsekérc Zrt. révén – mint arról az atlatszo.hu beszámolt – a kormánypártokhoz közel álló Közgép Zrt.-hez köthető cégek tízmilliárd forintot meghaladó nagyságrendű megrendeléshez jutottak.
