A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
HVG Zrt.
A Fidesz-KDNP a házszabály megváltoztatásával 2011-ben teremtette meg magának a lehetőséget arra, hogy kivételes sürgős eljárásban lezavarhassa az előterjesztések vitáját. A parlamenti felszólalásokról készült jegyzőkönyvek adatai alapján készült HVG-számítások szerint, a kormánykoalíciónak kevesebb, mint 10 perctől szűk két és fél óráig tartó időintervallumra volt szüksége ahhoz, hogy egy tervezetet a vezérszónoki expozétól a végszavazásig eljutasson. Az expressz eljárások „műfajában” az egy--másfél órás vesződés szinte átlagosnak mondható.
Az esetek többségében „naptárilag” másfél-két nap telt el a parlamenten gyorsított menetben átfuttatott tervezetek benyújtása és elfogadása között. Az irományok jegyzőkönyveinek megjegyzés rovatból azonban nem egyszer az derül ki, hogy ténylegesen ennél kevesebb idő állt a képviselők rendelkezésére. Jellemző eset volt, hogy az előterjesztő, többnyire az ülésnap előtti hétvégén, csak az iromány címét adta be, nem tett mögé szöveget, vagy, ha igen, azt a tárgyalás kezdetére jelentősen átírta. Pénteki dátummal (2012. november 16.) szerepel a parlamenti nyilvántartásban például a közművezetékek adóztatásáról szóló törvény. Hogy a sebtiben elfogadott törvényekből sokszor csak napok, sőt, olykor hetek múlva lett hatályos szabály, gyakran a parlamentnek fel nem róható okkal magyarázható.
A HVG kutakodásának egyik meglepő felismerése volt, hogy a kivételes sürgősséggel megszavazott törvényekre sokszor több idő alatt került rá Kövér László pecsétje – ami elvben csak formális aktus -, mint amennyi idő alatt Áder János aláírta a parlamenti döntést.
További részleteket és a törvényalkotás gyorsasági toplistáját az e heti HVG-ben olvashatják.
