szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A pesti külső kerületekbe, a budai erdőkbe, illetve a Népligetbe és az Óbudai-szigetre szorulhatnak vissza a budapesti hajléktalanok, ha a főváros csütörtökön az eredeti formájában fogadja el a hajléktalanmentes zónákról szóló rendeletet. A belső kerületek szinte teljesen tiltott zónává alakulnak, de hajléktalanmentessé nyilváníthatják az összes budapesti buszmegállót, Ferencvárosban pedig a padokat is.

Budapest VI. kerületében, Terézvárosban lényegében teljesen „megoldódhat” a hajléktalankérdés. Nem a szociális ellátórendszer javult meg hirtelen, hanem hatóságilag tilos lesz „életvitelszerűen a közterületen tartózkodni” a kerület teljes területén, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön elfogadja az erről szóló rendeletet. Aki ezt megszegi, szabálysértést követ el, amiért – ha nem tudja kifizetni a bírságot – közérdekű munkára, vagy akár elzárásra is ítélhetik.

Tarlós István főpolgármester három éve, 2010 novemberében kezdte meg hadjáratát azért, hogy eltávolítsa a hajléktalanokat a város frekventált helyeiről. Elsőként az aluljárókban kívánt rendet tenni, de végül sokkal hosszabb és bonyolultabb lett a folyamat, mint bárki gondolta volna: megjárta a parlamentet, az Alkotmánybíróságot, és még az alaptörvényt is módosították, hogy végül a csütörtöki közgyűlés elé kerülhessen a hajléktalanmentes zónákról szóló rendelet (a történtekről lásd keretes írásunkat).

A szabálysértési törvény alapján eleve hajléktalanmentesnek minősül a világörökségi terület, vagyis a budai Vár, a Duna-partok, a pesti Belváros, az Andrássy út és tágabb környéke. Ez lefedi a VI. kerület legnagyobb részét, ami pedig kimarad – a Nyugati tér, Teréz körút, Podmaniczky út, Bajcsy-Zsilinszky út által határolt háromszög, illetve a Ferdinánd híd felhajtójának környéke –, azt a kerületi önkormányzat kezdeményezésére illesztik a rendelet mellékletébe, így válik Terézváros teljes egészében hajléktalanmentes területté.

©

Járda, lépcső, buszmegálló

Az eredeti rendelettervezet alapján tiltott zónának számít minden „burkolt járda”, igaz, Tarlós szerint ezt csütörtökön kiveszik majd a szövegből. Tiltottak maradnak viszont a hidak, felüljárók, és az ezek megközelítésére szolgáló lépcsők, a vasútállomások, busz-, villamos- és hévmegálló és azok 50 méteres körzete. Nem élhetnek hajléktalanok a mellékletben felsorolt aluljárókban és a bejáratuktól számított 50 méteres körzeten belül. Tiltott zóna lesz az összes játszótér és 50 méteres körzetük, az oktatási és gyermekvédelmi intézmények 100 méteres körzete, sőt még a temetők és a határuktól számított 100 méteres zóna is.

Üres lakások
Miközben évtizedek óta megoldatlan a hajléktalanok helyzete, országszerte majdnem félmillió lakásban nem lakik senki – derül ki a HVG hetilap csütörtökön megjelenő számából. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint 478 ezer lakásban nem laktak, igaz, ebből csak 382 ezer valóban üres, a többit időnként lakják, vagy más célra használják. A ténylegesen üres lakások közül több mint 12 ezer van önkormányzati tulajdonban, ezek közül 4831 található a fővárosban, 3592 pedig a megyei jogú városokban.

A mellékletben külön említik a fővárosi parkolási rendeletben meghatározott, úgynevezett védett zónákat. Mivel ezek részben egybeesnek a világörökségi területtel, a tilalom lényegében csak a Margitsziget területére vonatkozik. A parkolási rendelet alapján elvileg védett terület lenne még a Népliget és az Óbudai-sziget is, de ezekre kifejezetten nem vonatkozik a hajléktalanok kitiltása, vagyis ez lehet az a két terület, ahová visszaszorulhatnak a belső kerületekből szinte teljes egészében kitiltott fedél nélküliek.

A szabálysértési törvény értelmében ugyan a fővárosi önkormányzat jogosult kijelölni a hajléktalanmentes zónákat, de nincs mérlegelési joga, ha egy kerület kezdeményezi, hogy vonjanak be egy-egy területet. Így történhet meg, hogy egyes önkormányzatok szinte a kerület teljes területéről kitiltanák a hajléktalanokat. A szocialista vezetésű XIII. kerület például a sportpályák, közparkok, szociális és egészségügyi intézmények, illetve a Lehel Csarnok 200 méteres körzetén túl tilos lesz hajléktalanként élni a „kerületi kezelésben élő utak” 50 méteres körzetében is.

100% hajléktalanmentes

A XIII. kerület esete egyrészt azért furcsa, mert a parlamentben a szocialisták élesen bírálták a kormánypártok törekvéseit. „A hajléktalan ember, tisztelt képviselőtársaim, embertársunk, és nem egy koszos, eltávolítandó köztéri tárgy, önök pedig úgy kezelik az alaptörvényben, ekként definiálják ezeket az embereket” – mondta például a negyedik alaptörvény-módosítás februári vitájában Bárándy Gergely MSZP-s képviselő. (Tóth József polgármester egyébként nem először mutatta ki, hogy nem szívesen látja a hajléktalanokat, egy éve az önkormányzat nem engedélyezte egy őket ellátó központ megnyitását.)

A XIII. (és a VI.) kerület példája azért is érdekes, mert egy olyan problémára világít rá, amit már a parlamentben, a szabálysértési törvény vitájában is felvetettek ellenzéki képviselők: mi történik, ha egy önkormányzat a város vagy kerület teljes területét kijelöli hajléktalanmentes zónának. Kontrát Károly belügyi államtitkár akkor erre úgy reagált: „Amennyiben az önkormányzatok a területek egészét vagy – indokolatlanul – annak többségét tiltott zónaként jelölik ki, úgy visszaélnének a kapott felhatalmazással és jogalkotási jogkörrel.” Mint kiderült, kreatív jogértelmezéssel mégis megoldható a teljes kitiltás.

A világörökségi területen eleve tilos az utcán élni
©

Több, a fővárostól hajléktalanmentes zóna kijelölését kérő kerület is élt ilyen kreatív eszközökkel. A II. kerület például hosszú listát adott azokról a parkokról és terekről, ahol nem kíván otthontalanokat látni. Ferencváros önkormányzata nem tiltja ki az egész kerületből a hajléktalanokat, csak az egészségügyi intézmények és a „közös zöldterületek” 200 méteres körzetéből, a közparkok és az „átjárók” 50 méteres körzetéből, az utcabútorok (padok) közeléből, valamint „a zöldterületet körül fogó támfalak” 50 méteres körzetéből.

Kiszorítás a kunyhókba

Ha mindebből rendelet lesz csütörtökön, akkor a hajléktalanok valószínűleg átmennek majd azokba a kerületekbe, amelyek még nem jelölték ki a maguk zónáit, vagy engedékenyebbek. Óbuda például megelégszik azzal, hogy a játszóterekről kitiltja az otthontalanokat, Erzsébetváros pedig nem jelölt ki ilyen területeket (bár a képviselő-testület támogatta a fővárosi rendelet megalkotását). Ezért lehet, hogy a belvárosból a III. kerületbe, vagy a VII. kerület külső, világörökségi zónának nem minősülő részére áramlanak majd a hajléktalanok.

Ha később innen is kitiltják őket, valószínű, hogy még kijjebb húzódnak majd, esetleg az erdőkbe vagy üres telkekre. Lakatosné Jutka, a Város Mindenkié Mozgalom (AVM) aktivistája a hvg.hu-nak azt mondta, tavaly télen a fővárosban élő több mint tízezer hajléktalanból közel háromezer az utcán éjszakázott a leghidegebb napokon is, nagyrészt erdőkben összerakott kunyhókban. A hajléktalanmentes zónák kijelölése után pedig ez az arány csak romolhat, mivel a hajléktalanok a tilos közterületekről a külterületekre vándorolnának.

Vélhetően ez ellen került a szabálysértési törvénybe a „tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés”. Ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a hatóságok fellépjenek az elhagyatott területeken viskókat építő hajléktalanokkal szemben. Ezt tette már 2011-ben a zuglói önkormányzat, de mint utólag az ombudsmani vizsgálat megállapította, jogszerűtlenül. A törvénymódosítás óta viszont akár elsőre is elzárást lehet kiszabni a kunyhólakókra, hiszen engedély nélkül más tulajdonára építettek.

Üldözéstörténet
Tarlós István három éve látott neki a frekventált aluljárók hajléktalan-mentesítésének, majd 2011-ben a fideszes Kocsis Máté által vezetett VIII. kerületi önkormányzat alkotott először rendeletet a közterületen élés (és a kukázás) betiltásáról, amit az ombudsman az Alkotmánybíróságnál támadott meg. Az Országgyűlés viszont az év végén elfogadta az új szabálysértési törvényt, amelyben külön tényállás lett a „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése”, vagyis általában is megtiltották, hogy a hajléktalanok az utcán éljenek. Ezt a rendelkezést viszont tavaly novemberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A kormánypártok viszont nem adták fel, az alaptörvény negyedik módosításával egyebek mellett lehetővé tették, hogy az önkormányzatok a jövőben hajléktalan-mentes zónákat jelöljenek ki. Miután az alkotmányos felhatalmazást megteremtették maguknak, a kormánypártok még huzakodtak egy kicsit azon, hogy a fővárosnak vagy a kerületeknek álljon-e jogában kitiltani a hajléktalanokat, de végül megegyeztek abban, hogy a kerületek javaslatára a főváros jelöli ki a zónákat.

Szócsata a döntés előtt

A Város Mindenkié Mozgalom szerdán nyílt levélben fordult az összes fővárosi képviselőhöz és a főpolgármesterhez, hogy ne szavazzák meg a szerintük kirekesztő rendeletet. A nyílt levélben Pintér Sándor belügyminiszterre hivatkozva azt írják: jelenlegi formájában a hajléktalanellátó-rendszer nem tud mindenkinek helyet biztosítani, pedig a téli időszakban a fekhely nem feltétlenül jelent még ágyat sem, hanem esetleg csak egy földre terített matracot vagy szivacsot az éjjeli menedékhelyeken.

Tarlós István szintén nyílt levélben reagált, amelyben azt írta: hazugság, hogy kitiltanák a városból a hajléktalanokat, csak a „legelfogadhatatlanabb életvitelt” próbálják orvosolni, illetve „széles tömegek alapvető igényeit” igyekeznek biztosítani. A főpolgármesternek az a „személyes érzése”, hogy az aktivisták neki, illetve politikai közösségének (a Fidesznek - a szerk.) igyekeznek károkat okozni, „egyáltalán nem kizárható politikai hátsó szándékkal”. Utóbbit Tarlós azzal is próbálta nyomatékosítani, hogy levelében Horváth Csaba fővárosi szocialista frakcióvezetőt „az önök Horváth barátja” néven említette.

"Tarlós arról beszél, hogy az önkormányzat mind a tízezer hajléktalant el tudja látni télen. Pedig arra nem kéne büszkének lenni, hogy 10 000 hajléktalannak épp hogy csak a túlélést biztosítják: arra lehetne büszke, ha ezeket az embereket integrálni is tudná, amire egyelőre semmi jelet nem látni" - mondta Lakatosné. Az AVM szerint a (télen akár 120 százalékig túlterhelt) hajléktalanszállók önmagukban nem jelentenek megoldást. "A szállók nagy része túlzsúfolt, az ott megszállóknak nincs személyes szférájuk, sok helyen borzalmasak a higiéniai állapotok, bogárfertőzés is előfordul. Az ilyen intézmények nem alkalmasak arra, hogy segítsenek kitörni a hajléktalanságból."

Lakatosné ezzel szemben pozitív példaként említi a X. kerületi szociális bérlakás-rendszert: az AMV és a kőbányai önkormányzat közti megállapodás értelmében két hajléktalan család kapott olcsó bérlakást, akik azóta sikeresen visszailleszkedtek a társadalomba. Amozgalom szerint az egész fővárosban hasonló intézkedések tudnák csak felszámolni a hajléktalanságot.

A 2000-es évek elején a türelmi zónák kijelölése jelentett problémát az önkormányzatoknak. Az első Orbán-kormány megpróbálta területi határok közé szorítani a közterületeken folyó prostitúciót. Az Országgyűlés a szervezett bűnözéshez kapcsolódó jelenségek elleni törvény részeként alkotta meg a vonatkozó szabályozást, amely az önkormányzatok feladatául szabta, hogy határozza meg azokat a településrészeket, ahol tolerálja a prostitúciót. Az önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve elszabotálták a zónák kijelölését – a prostitúció nagyrészt azóta a lakásokba szorult vissza. A hajléktalan-szabályozás fordított alapállású: itt a főváros – a kerületek javaslatára – azt határozza meg, hol nem tolerálja a hajléktalanok jelenlétét. Mint látjuk, a végeredmény hasonló lesz: sehol.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Harmadával esett vissza az OTP nyeresége 2020-ban, de Csányi Sándor elégedett

Harmadával esett vissza az OTP nyeresége 2020-ban, de Csányi Sándor elégedett

Felhős és esős lesz a péntek, a hegyekben még hó is eshet

Felhős és esős lesz a péntek, a hegyekben még hó is eshet

A gyerekek védelmére hivatkozva indított eljárást a Médiatanács az RTL ellen, mert leadták a szivárványcsaládokról szóló hirdetést

A gyerekek védelmére hivatkozva indított eljárást a Médiatanács az RTL ellen, mert leadták a szivárványcsaládokról szóló hirdetést