„Létező jelenség ma a budapesti lakosok, így a XIII. kerületiek körében is a hajléktalanellenesség, amiért viszont nagyban felelős a Fidesz, mert a lakosság ellenérzése megelőzhető lett volna, ha nincs az elmúlt két év kriminalizálási politikája” – magyarázta a hvg.hu-nak Lendvai Anna MSZP-s képviselő, hogy a XIII. kerületi önkormányzat miért döntött úgy, nem engedélyezi egy új hajléktalanszálló megnyitását.

A kerület polgármestere, Tóth József arról beszélt, a hajléktalanszálló „elzüllesztené” a környéket, egy másik helyi képviselő szerint pedig a lakosság érdekei védelmében kellett megakadályozni a hajléktalanszálló megnyitását, mert a kerület már így is „nagyban kiveszi a részét a hajléktalan-ellátásból”. A hajléktalanok érdekében többször felszólaló Lendvai Anna szerint „az eset sajnálatos” de a kerület jogszerű döntést hozott, és nem ezek a kijelentések erősítik a hajléktalanellenességet, hanem a Fidesz hajléktalanpolitikája.

A budapesti MSZP korábban vehemensen védte a hajléktalanok jogait és követelte számukra a színvonalasabb ellátást. A párt számos képviselője tiltakozott például a VIII. kerületi rendelet és népszavazás ellen, amely kriminalizálta az utcán élést, majd üdvözölték az ezt hatályon kívül helyező alkotmánybírósági döntést.  Komássy Ákos, az MSZP józsefvárosi elnöke nemrég úgy nyilatkozott: „Ideje, hogy Magyarország mentesüljön a szegényüldöző hangulattól és az azt gerjesztő politikusoktól,” majd felszólították az önkormányzatokat, hogy " semmisítsék meg a hajléktalanokat sértő rendeleteiket ." Steiner Pál pedig arról beszélt, a fideszes politikusok, akik „utálják” a hajléktalanokat, „el akarják őket tüntetni a közterületekről, a szemünk elől.”

„A fővárosi önkormányzat hibázott”

A képviselőnőtől, aki az elmúlt időszakban többször nyilatkozott a párt nevében a hajléktalanokkal kapcsolatban, megtudtuk: jelenleg is készülőben van az MSZP budapesti programja, amelyben kiemelt helyet kap a hajléktalan-ellátás. „Bár vannak árnyalatbeli különbségek, mindenki egyetért abban, hogy a hajléktalanság kriminalizálása nem megoldás, legfeljebb az ellátás mikéntjéről vannak viták” – mondta. A XIII. kerületi esettel kapcsolatban azt mondta: „sajnálatos az eset, de a jegyző jogszerűen járt el.” Szerinte valójában a fővárosi önkormányzat követett el hibát azzal, hogy mást épített meg, mint amire engedélyt kért, majd a hibát „rá akarta tolni a szocialista önkormányzatra.” Hozzátette: szerinte nem megoldás, „hogy nagy létszámú emberraktárakat hozunk létre”, ehelyett a hajléktalanok személyre szabott segítésére, kisebb létszámú otthonokra és több szociális munkás alkalmazására kéne koncentrálni, illetve a hajléktalanság megelőzéséré például a díjhátralékosok segítésével.

Tarlós István a Szabolcs utcai hajléktalanokat ellátó egészségügyi központ átadóján.

Túry Gergely

A vitatott önkormányzati döntés ellen a főváros azóta fellebbezett. Jelenleg gyorsított eljárásban folyik a bírósági ügymenet, a kerület és az önkormányzat között a  BMSZKI próbál közvetíteni. A korábbi döntés felülvizsgálatára új építési bizottságot jelöltek ki, céljuk, hogy az ügyben még december – és a fagy beállta – előtt döntés szülessen.

Többet nyújt, ezért nem engedélyezik

„A területet fejleszteni, nem pedig lezülleszteni kívánják” – indokolta Tóth József, a XIII. kerület polgármestere az önkormányzat azon döntését, hogy nem engedélyezik a Szabolcs utcai hajléktalanszálló létesítését. A kerület jegyzője által vezetett építési bizottság jogi hibára hivatkozva megtagadta az intézmény engedélyezését, Tóth József pedig a fővárostól kérte, vizsgálják felül a hajléktalanprogramban a tervezett intézmény helyének kijelölését.

Az önkormányzat jegyzője november hatodikán utasította el a fővárosi önkormányzat által üzemeltetett intézmény engedélyezését, többek között arra hivatkozva, hogy az mást épített meg, mint amire az építési engedélyt megkérte. A közel 4000 négyzetméteres, az addig elhagyottan álló Szabolcs utcai kórház egyik épületében helyet kapott intézményben 50 ágyas krónikus belgyógyászati osztályt, 23 ágyas ápolási osztályt, 20 ágyas lábadozót, és éjjel-nappal működő orvosi centrumot is létrehoztak. Az önkormányzat szerint ez volt a gond: az építési engedélyt hajléktalanszállóra adták ki, amibe az orvosi centrum „nem fér bele”, ezért nem nyílhat meg a már elkészült, üzemkész intézmény.

A jogtechnikai indokon kívül az önkormányzat nyilvánvalóvá tette azt is: elvből ellenzik az újabb hajléktalanszálló megnyitását, amely szerintük több hajléktalant vonzana a kerületbe. „A kerület nagyban kiveszi a részét a hajléktalan-ellátásból. A kerületben 1150 hely van a különböző ellátó intézményekben (amelyek közül Budapesten az egyik legnagyobb a tervezett intézményhez viszonylag közel,a Dózsa György úton van), míg 6-7 kerületben egyáltalán nincs ilyen intézmény, sok kerületben pedig csak 50-100 hely van részükre. Jogos a kérdés, hogy miért nem ezekben a kerületekben építenek újabb szállókat?” – indokolta a döntést a hvg.hu-nak Puchner Gábor önkormányzati képviselő, a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság elnöke. Szerinte megállja a helyét a jegyző döntése is, mivel a fővárosi önkormányzat nem azt építette, amire engedélyt kért. „A szakmai indok az, hogy a fővárosi önkormányzat egész egyszerűen mást épített meg, mint amire az építési engedélyt megkérte. Kizárólag hajléktalanszálló kialakítására kért engedélyt, de részben egészségügyi intézményt, részben hajléktalanszállót épített ki. Ha az építési engedély és a megvalósított épület nem egyezik, akkor az építési hatóság köteles elutasítani a használatbavételi engedély kérelmet.”

Nem jelentene több hajléktalant

Csakhogy a Szabolcs utcában nem teljesen új intézmény nyílik. Győri Pétertől, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, a felújított épületbe egy már működő intézmény költözne be. „A Dózsa György úti hajléktalanszálló részlegeként évek óta működik egy ugyanilyen, kettős funkcióval bíró központ, mint ami most nyílna a Szabolcs utcában. Ugyanez a hatóság akkor jóváhagyta ennek működését, a különbség csak annyi lenne, hogy a Dózsa úti elmaradott körülmények helyett egy 21. századi színvonalú épületbe költözött volna át az intézmény” – mondta. Szerinte ferdítés az is, hogy az új szálló megnyitásával sokkal több hajléktalan költözne a kerületbe. „Az intézmény nem az eddigiek mellett működik majd, hanem a Dózsa úti központ helyett. A régi helyen tényleg felszabadulna valamennyi hely, ezeken viszont krízismenhelyet létesítenénk, vagyis csak vészhelyzet esetén nyitnánk meg, például nagy hidegben vagy a többi szálló megtelésekor.”

A Szabolcs utcai központ.

Túry Gergely

Mint mondta, meglepte az önkormányzat döntése, mert eddig rendkívül harmonikusan együtt tudtak működni a XIII. kerülettel, „csak most akadt meg a tolluk”. Nem érti, hogy a kiérkező bizottság „egy ennyire jól felszerelt, akadálymentesített épületet miért nem engedélyezett, hacsak azért nem, mert még nem láttak ehhez hasonlót.” Győri szerint a bizottság nem végezett megfelelő vizsgálatot az épület ellenőrzésekor, nem ellenőrizték azt, hogy az épület alkalmas-e 150 hajléktalan befogadására, amire az engedélyt kapta, ehelyett a kerület túlterheltségéről beszéltek és kifogásolták, hogy van egészségügyi ellátás is. Szerinte az önkormányzat jogi indoklása sem állja meg a helyét, hiszen a Dózsa György úton korábban „pusztán” hajléktalanszállóként kaphatott engedélyt a kettős funkciójú intézmény, és nem egészségügyi intézményként. Az önkormányzattól nem kaptunk érdemi tájékoztatást arról, milyen funkcióra kapott engedélyt a Dózsa úti ellátó központ, arra hivatkozva, hogy „régen volt”, amikor az engedélyt kiadták, és azóta „változhattak” a jogszabályok.

Kórházat szeretnének a hajléktalanszálló helyére

Aknai Zoltán, a Menhely alapítvány igazgatója szerint hibás az önkormányzat „ellátási indoklása” is. „A hajléktalanszállók létesítését a főváros határozza meg. Az új XIII. kerületi szálló ráadásul a lakosokat kevéssé érintené, mivel lakásoktól viszonylag távol épült. Anyagilag pedig egyáltalán nem terhelné a kerületet, mivel a fenntartó a fővárosi önkormányzat. Az egyetlen indok az engedély megtagadására az lehet, hogy a lakosok, vagy a városvezetés nem szeretne hajléktalanokkal találkozni.” A másik indok szerinte az, hogy az egykori Szabolcs utcai kórház épületeit ismét hasznosítanák, valószínűleg ismét kórházként. „Az egészségügy szegregálódott az elmúlt években, igyekeznek nem vegyíteni a hajléktalan-ellátást a többség ellátásával, hanem néhány, speciálisan hajléktalanoknak szánt egészségügyi intézményt tartanak fenn, amelyek az államtól is kapnak finanszírozást.” Hasonlóra utalt Puchner Gábor, aki azt írta, az eredetileg kórháznak épült komplexumban „más funkciót nem nagyon tudna elképzelni”.