Mesterházy majdnem meghalt kiskorában - túláradó érzelmek az MSZP nagygyűlésén
Nacionalizmus vagy európaiság, tolerancia vagy félelemkeltés között kell választani áprilisban, mondta Mesterházy Attila, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje az MSZP Budapest Sportarénában tartott nagygyűlésén. A cél az, hogy megszüntessék a "parlamenti diktatúrát", és hogy megélhetést és nyugalmat teremtsenek a családoknak.
"Viktor takarodj!... Viktor húzz el!... Le akarjuk váltani Orbánt!" - az MSZP Budapest Sportarénában megrendezett politikai nagygyűlésének közönségét nem kellett nagyon tüzelni. Igaz, az időjárás majdnem betett a szervezőknek, az ország több pontjáról késve érkeztek meg a buszok a hívekkel, de végül délre teljesen megtelt az aréna, 13 ezren jöttek el, hogy pajzsra emeljék Mesterházy Attilát, akinek azt is sikerült az elmúlt hetekben elérnie, hogy hivatalosan is kormányfőjelöltté váljon Bajnai Gordonnal, vagy éppen Gyurcsány Ferenccel szemben.
A meghívott szövetséges vezetők közül egyébként Gyurcsány Ferenc láthatóan elemében volt, Fodor Gábor visszafogottan viselkedett, Bajnai Gordon és Szabó Tímea pedig, amennyire látszott, nem tűnt túl lelkesnek
„Ez egy utolsó tánc, és aztán mindennek vége” – énekelte Delhusa Djon az inkább idősekből, álló közönségnek (persze ma már szinte minden politikai gyűlésen alapvetően a nyugdíjas korosztály képviselteti magát), majd következett Tolvai Renáta következett, végül Somló Tamás. „Egy utolsó tánc, egy ’tolvai’, és a sportarénában függő MOL reklámok, valamint Hernádi Zsolt nevére szóló parkoló a horvát kormányfő fogadására, szimbolikában mindig erősek voltunk” – ironizált egy szervező. A megjelentek azonban erre láthatóan kevésbé voltak fogékonyak, és arról sincs információnk, hogy a gyűlés díszvendége, Zoran Milanovics rossz néven vette volna.
Lukács Zoltán hangulatfelelősként arról kezdett el beszélni, a Fidesz már fél tőle, hogy akár el is veszítheti a választásokat („amúgy el is fogja” – mondta), és semmilyen pénz nem számít nekik, hogy gyűlöletkampányt indítanak ellenük, több száz millió forintot fizetve a plakátokra, amit fordíthattak volna az éhező gyerekek megsegítésére. Lukács a Fidesz udvari bolondjainak nevezte azokat a jobboldali értelmiségieket, akik nyílt levélben kérték fel Mesterházy Attilát, hogy vegye le Gyurcsányt a közös listáról.
Harangozó Tamás arról beszélt, egyre több ember szemében „látja a rem,ényt”, amikor találkozik velük az utcán, hogy a kormány igenis leváltható, és azt kérte a résztvevőktől, olyan hangosan kiáltsák, hogy Felcsúton is meghallják, „Nem hagyjuk!” – kiabálták. Arról is beszélt a fiatal szekszárdi képviselő, hogy az országo néhány maffiaszerűen szerveződő család kezébe került, akik mindenre ráteszik a kezüket, miközben renngeteg gyerek éhezik, rossz helyzetben van az egészségügy, az oktatást "Rózsikák és Arankák verik szét", és eközben hazugsággyárakkal írja át, és hamisítja meg a Fidesz a történelmet.
Horváth Csaba „Budapest következő főpolgármestere”, jogsi-fan, arról beszélt, a Fidesz már most elvesztette Budapesten a választásokat, mert rosszul bánt Budapesttel., lenézi annak lakóit, szétverte az oktatást és az egészségügyi intézményrendszert, ráadásul Tarlós István belerúg a hajléktalanokba. „Államosítás, szétverés: ez a Fidesz receptje” – mondta, majd hozzátette, ő szereti a városligetet. (Néhány éve be is akarta fedni.) „Beszéljünk egy kicsit a közbiztonságról” – folytatta, majd elmondta, a legnagyobb fia már eljár szórakozni, és ő addig nem tud elaludni, amíg éjszakánként meg nem zörren a kulcs a zárban. Majd egy gyors váltással már a nőknél tartott, akiket a Fidesz a konyhába száműzne szerinte, és különben is bármikor áteshetnek egy vak komondoron, pedig ugyanannyit kéne keresniük, mint a férfiaknak. Taps.
Zoran Milanovics „elsősorban szociáldemokrataként” volt jelen saját bevallása szerint, de azért persze horvátként is, ebben a minőségében mondta el, hogy mindkét nép sokat szenvedett a két világháború után. Mesterházyról azt mondta, megbízható, intelligens, felkészült, alkalmas miniszterelnöke lenne Magyarországnak. Volt azonban egy tanács is: ő ugyanis elveszített már egy választást, amit nagyon rosszul viselt, így azt mondta Mesterházynak, ne becsüljék alá az ellenfelet. (Na ez biztosan nem áll fent a jelenlegi ellenzék részéről.)
Botka László, Szeged polgármestere arról beszélt, nagy szó, hogy az összefogás (vagy ma már: Összefogás) révén mindenhol egy jelöltje lesz a demokratikus baloldalnak, és ez fontos, mert „a sokféle szálból font kötél mindig erősebb”. Mint mondta, Szegeden még értik Juhász Gyula szavát, a valódi hős mindig a háború ellen harcol. Így olyan kormányt akarnak, amely nem keres és talál mindig újabb és újabb ellenséget. „Sokan vagyunk, sokkal többen, mint amit azt néhányan tudni szeretnék” – mondta, hozzátéve, ma még sok százezren rettegnek a politikától, és nem mernek kiállni mellettük, pedig „a Fidesz nem erős, csak erőszakos”, ,miközben csak egy gyenge politikus építi a hatalmát ellenségképre. Mint mondta, ők nem harcba szólítják a híveiket, hanem azt kérik, harci kürt helyett egy tollal menjen el április 6-án szavazni, és úgy zavarja el a kormányt.
Ezután ismét Harangozó Tamás és Lukács Zoltán következett, akik arról beszéltek, három éve újjá kellett építeni az MSZP-t (kíváncsi lennék, Gyurcsány Ferenc mit gondolt ezt hallva), sokan nem hittek benne, mint ahogy sokan próbálták megtörni is a párt gerincét, de ez soha nem fog sikerülni”. Ráadásul, hogy a szövetségesek is csatlakoztak,még többen vannak. „Köszönjük meg nekik” – mondta Lukács Zoltán. Harangozó Tamás arról beszélt, az ország keleti részei szinte háborús övezetnek hatnak, akkora a nyomor és a pusztulás, másfél millió gyerek éhezik, félmillió fiatal hagyta el az országot. Majd Lukács a „midiának, a szabadgondolkodóknak, az értelmiségnek” is üzent, „újra nagy a baj, újra szükség van rátok, letérítették az országot arról a pályáról, ahová a rendszerváltáskor került, a szabadság pályájáról”.
Mesterházy Attila beszéde előtt egy felvezetésben a szülei beszéltek arról, hogy az orvosok a születése után két hétig ötven százalék esélyt adtak csak annak, hogy életben marad. Majd a szülei arról beszéltek, a pártelnök anyukája félig az egyik, félig a másik apósnál lakott az egyetem miatt, majd Veszprémben kaptak állást az első generációs szülők. A nagyszülők munkások voltak, az apai nagyapa például kőbányász volt, ezért volt nagyon durva a keze. Mindezt érzelmes zenei aláfestéssel, néhány helyről szipogás hallatszott a nézőtérről. Majd azt is megtudhattuk, a kis Attilát azért fedték meg a tanárai az iskolában, mert túl nagy az empátiákja és az igazságérzete. Ő azonban már kiskorában is diplomata szeretett volna lenni.
Paksról szólva azt mondta az MSZP elnöke, ez állatorvosi lova az Orbán-rezsimnek, antidemokratikusan, titkosan hozták meg a döntést a bővítésről, az ország gazdaságának, és biztonságának is káros az egész, társadalmilag is, mert a 3000-4000 milliárdos hitelt harminc évig fizetjük kamataival, plusz a magas áramárban. Ráadásul gátlástalan is a Fidesz az MSZP elnöke szerint, mert Lázár János (akit Orbán bukása utáni következő Fidesz elnökként jellemzett), azt merte mondani, hogy ez az évszázad üzlete.
Mesterházy ehhez Illés Zoltán korábbi beszédét idézte, aki azt mondta, a nagy állami beruházások azért jók, mert sokat lehet lopni belőlük. "Így már érthető, miért Paks az évszázad üzlete nekik” – mondta. Ezután „Bolse Viktort” idézte, aki korábban arról beszélt, egy évszázadra az országot energetikai szempontból Oroszországhoz kötni puccsot jelent. Az MSZP elnöke arról beszélt, a Fidesz a történelmet is meg akarja hamisítani, eltűri, hogy egy kormányközeli történész idegenrendészeti intézkedésnek nevezze zsidó honfitársaink kiirtását, lerohanták a köztévét, és közpénzen folytatnak kormánypropagandát, megszállták a kultúrát.
"A pártpolitika betört a hálószobába, a Fidesz meg akarja mondani, ki, hogy éljen." A gazdaságról szólva azt mondta, „Magyarország romokban van, gazdasága lecsúszott” („Ezt mind nektek köszönhetjük b…tok meg” – súgta oda közben az egy biztonsági őr a kollégájának), a forint árfolyama ismét nagyon gyenge, és még tovább gyengülhet, zuhan a versenyképesség, nem csökkent az államadósság. "A ciklus két legnagyobb beruházását Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc hozta ide, ehhez képest még az átadóra sem hívták meg őket." - folytatta Mesterházy a munkahelyteremtéssel.
Új munkahely csak Londonban jött létre, vagy a közmunka, amely valójában kényszermunka. Ehhez képest csak a korrupció és a szegénység növekedett az elmúlt négy évben, csak a Fidesz nem veszi észre, hogy szociális válság van, a gazdagok és a szegények közötti jövedelmi különbség újra nő, miközben a Gyurcsány-kormány idején csökkent. Ehhez képest egyre több gyerek éhezik. Ő viszont kormányfőként azt vállalja, hogy egy év alatt nullára csökkenti az éhező gyerekek számát.
Miközben Mesterházy szerint mindent elönt a sikerpropaganda, az emberek tudják, hogy négy ilyen évet nem lehet még egyszer kibírni. "Például akkor a fiatalok végképp feladják a reményt", mert „ha Orbán marad, a tandíj is marad”. Majd elmesélte egy szegény fiatal, orvosnak tanulni vágyó fiú esetét, aki a tandíj miatt nem tud orvosi egyetemre menni, így inkább elmegy dolgozni, vagy mást tanulni.
Aztán a kományfő-jelölt a vidék kilátástalanságával folytatta. Majd sorolni kezdte, hogy szerinte miket szeretnének az emberek egy új kormánytól: tisztes munka, megélhetés, egészségügy, béke, nyugalom. „Amelyik kormány nem ezekre törekszik, az bűnt követ el” – mondta. Ezért akartunk rendszerváltást is, hogy legyen szabadság, demokrácia, piacgazdaság, hogy ezek elhozzák nekünk a jólétet – mondta. Hogy 24 évvel a rendszerváltás után sem kapták meg ezt az emberek, tragédia – fogalmazott, hozzátéve, olyan kormány kell, amelyik beteljesíti a rendszerváltás álmát. Ehhez „nagyon egyszerű” az út: felelős gazdaságpolitikára, igazságos társadalompolitikára, szabadságra van szükség.
Kormányfőjelölti expozéját végül azzal zárta, hogy az „új, baloldali kormány alatt” majd a jobboldali szavazók is békében, nyugalomban élhetnek majd, de ez nem jelent felejtést, hanem jogállami elszámoltatást („ezt hallottuk a Fidesztől is, aztán nem csináltak semmit” – szólt a biztonsági őr újabb kommentje) is jelent. „A következő választáson nem csak arról kell dönteni, hogy Orbán, vagy Mesterházy, két világlátásról, két világképről is dönteni kell, amik között ráadásul mély szakadék van” – mondta. Nacionalizmus, vagy európaiság, tolerancia, félelemkeltés, vagy befogadás – sorolta a különbségeket, szerinte ma már fekete vagy fehér a helyzet.
A választópolgárnak azt is el kell döntenie, jobban, vagy rosszabbul él-e, és, hogy milyen jövőt akar a családjának. Szerinte, ha valaki változást akar Magyarországon, és meg akarja szüntetni a „parlamenti diktatúrát”, akkor csak egyet tehet: az Összefogás listájára szavazni. Modern, európai Magyar Köztársaság vagy a Horthy-korszak restaurációja – ez lesz a választás tétje. Majd megköszönte a szövetségeseknek, hogy összeálltak végül, bár mint mondta, nem volt ez konfliktus nélküli, de akkor is elérhető közelségbe került a kormányváltás. Majd megkérte a szövetségeseket és az MSZP vezetését, hogy álljanak fel egy színpadra.
Ez volt az MSZP kampánynyitója. Női felszólaló nélkül. Ja, nem bocsánat, Gurmai Zitának jutott négy szó („Hajrá kormányváltás, hajrá MSZP!”). Nem élőben, az óriáskivetítőről.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
