"Győzött a kétharmad, megindultak a gépek" - mondta a hvg.hu-t szombat reggel Ács Sándorné, a 452 hektáron 21 éve vegyszermentesen gazdálkodó Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője azt követően, hogy hajnalban arról értesítették barátai, hogy a Kishantos Vidékfejlesztési Központ által kezelt 21 földrészleten megindultak a munkagépek, elkezdték beszántani a növényeket, a földekhez vezető utakat pedig lezárták.

Mint ahogy azt a hvg.hu nyomon követte, a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. Csakhogy a nemzetközi hírű ökológiai mintagazdaság olyan földterületekn fekszik, melyek a biogazdálkodás miatt jelentős értéknövekedéssel bíró ingatlanok. A döntéssel végveszélybe került a földek biominősítése, a kapcsolódó uniós támogatás, és teljesíthetetlenné az ezzel járó kötelezettségek: Kishantos alól pedig föld híján megszűnik.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ védelmében számtalan civilszervezet, az LMP, az általános jogok biztosa felszólalt, a Greenpeace Magyarország pedig büntető-feljelentést is tett a rendőrségen febuárban hűtlen kezelés miatt.

140 milliót ér a kiszántott termény

Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai, alkalmazottai mellett a Greenpeace Magyarország, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége és a Magyar Természetvédők Szövetsége aktivistáit, ellenzéki politikusokat, valamint a földbérleti pályázaton nyertes gazdákat, illetve a feltehetően általuk felbérelt őrző-védő cég mintegy harminc alkalmazottját látta a földek közelében.

Bolye Ferenc a kishantosi központ társügyvezetője elmondta: szombat reggel értesítették arról, hogy traktorokkal elkezdték kitárcsázni az őszi búzát, borsót, napraforgót. Közölte: értesítették a rendőrséget és feljelentést tettek.

Jelezte, hogy a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban”, és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük. Elmondta, hogy április 25-től kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, „ki van birtokon belül”. "Legalább azt megvárhatták volna, mert utána jogszerűen az övék lehetett volna a termés is" – fogalmazott.

Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. másik ügyvezetője hangsúlyozta: több mint 140 millió forint értékű az a bionövényállomány, amelyet beszántanak. „A bírósági eljárás lezárását követően a nyertes learathatta volna a terményeket, vagyis az új gazdák saját maguknak is kárt okoznak” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy novemberben nem történt meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a régi bérlők közötti átadás-átvétel, ezért „a jó gazda gondosságával művelték a földeket” és ezzel biztosították a folytonosságot és a gyommentességet a földeken. Az NFA máig nem számolt el velük, ezért követelte, hogy a tulajdonos vagy az új bérlő fizesse ki őket.

Közölte: hétfőn életveszélyesen megfenyegették ügyvezető társát az új bérlők, amikor egyik traktorukkal a földet művelte.

A név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők elmondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.

Az államtitkár szerint Kishantos megkárosította az államot

Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de hozzátette: a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.

Az államtitkár kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.

Bitay Márton tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit. Közölte: mélységesen elutasítja, és nem ért vele egyet, mert a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet.