Több mint kétszer annyian kértek menedéket az év első hat hónapjában, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ami azt jelenti, hogy az év végére akár tízezerre is nőhet az országban hivatalosan menekültként tartózkodók száma - írta hétvégi számában a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.
Idén eddig mintegy 3 és félezer, főleg szíriai, afganisztáni, szomáliai, pakisztáni, mali és más nemzetiségű ember érkezett menekültként a nyugat-balkáni országba. 2013-ben összesen ötezren kértek menedéket. A 2014-es menedékkérők között 462 gyerek is van, közülük 286-an egyedül indultak útnak, hogy Európában próbáljanak szerencsét. Szüleik a háborús övezetekben maradtak.
Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint aggodalomra ad okot a háború sújtotta térségből érkezők magas száma. A nyári időszakban pedig várhatóan még többen indulnak majd útnak, így további gondokkal kell majd szembe néznie mind Szerbiának, mint a határait védő EU-nak. Szerbiának 2008 óta van hivatalosan menekültekkel foglalkozó rendszere. A hatályos törvényei előírják, hogy szállást és dokumentumokat kell biztosítani minden menedékkérőnek mindaddig, amíg a kérelmét elbírálják, és noha a szerb hatóságok ritkán adnak pozitív választ, az elbírálás akár egy évig is eltarthat.
A korábban közzétett hivatalos adatok szerint a szerb hatóságokhoz hat éve csupán 52 menedékkérelem érkezett, mára ez a szám megszázszorozódott. Az ország két menekülttáborában viszont összesen csupán 250 férőhely van. A menedékkérők közül azonban nagyon kevesek végcélja Szerbia, főleg azok maradnak a balkáni államban, akik valamiért nem tudtak átjutni a szerb-magyar határon, elfogyott a pénzük vagy nem merik megkockáztatni az illegális határátlépést és kitoloncolást, így inkább itt igyekeznek békés életet teremteni - magyarázta Djurovic a Vecernje Novostinak.
A legtöbben mégis megpróbálnak bejutni az Európai Unióba, az egyre szigorodó határellenőrzések miatt azonban a legtöbben lebuknak. Csak ebben az évben 194 illegális határátlépőt fogtak el a szerb hatóságok, több mint kétezret pedig illegális határátlépés kísérlete közben lepleztek le. Korábbi beszámolók szerint a menekültek a legtöbbször embercsempészek segítségét veszik igénybe, akik sokszor nem viszik át a menekülteket a határon, csak azt mutatják meg, hol lehet a legkönnyebben átjutni. A másik oldalon pedig egy gépjármű várja őket, amelyen továbbszállítják őket. Az út Dél-Szerbiából a magyar határig átlagosan 350 euróba (körülbelül 100 ezer forint) kerül fejenként.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
