„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke a Világgazdaság keddi számában közölt interjúban arról, hogy az elmúlt négy évben döntően a korábbi kormányzati ciklusokat érintő ügyeken dolgoztak, azt mondta: mivel 2010-ben kormányváltás volt, természetes, hogy az az azóta indított vizsgálatok főként az előző kormány idején zajló ügyeket érintik, sőt, számos ügy előzménye egészen a 90-es évekre nyúlik vissza.
Hozzátette, az elmúlt négy évben egyszer sem kapott utasítást arra, hogy mit írjon le. "Biztos furcsának hangzik ez kívülről, de az, hogy jelentéseink a kormánynak készülnek, és nem nyilvános, döntés-előkészítő anyagok, teszi igazán lehetővé, hogy mindenfajta befolyástól mentesen dolgozzunk, és jelentéseinkben az igazat írjuk le" – mondta.
A Norvég Alap kapcsán kifejtette: a Kehi felállítása óta eltelt húsz évben példa nélküli az a támadás, amit ennek az ügynek a kapcsán ki kell állniuk a munkatársaiknak. "Ez egy hivatalos eljárás, a politikai csatát vívják meg másutt az érintettek" – jelentette ki. Hangsúlyozta, a Kehi jogosult vizsgálni ezeket a szervezeteket, ez egyértelműen levezethető a jogszabályból. Arról, hogy mikorra zárulhat le a Norvég Alap vizsgálata, azt mondta: egy ilyen nagy, sok szervezetet érintő, áttekintő vizsgálat legalább három hónapot vesz igénybe.
A lapnak beszélt arról is, hogy az elmúlt négy évben csaknem száz ellenőrzést folytattak, amelynek során több mint ezer állami tulajdonú, vagy azokkal kapcsolatban lévő, illetve költségvetési pénzt felhasználó céget, szervezetet ellenőriztek. A négy év alatt 118 feljelentést tettek, összesen 95 milliárd forint elkövetési értékre, és mindössze három esetben nem rendeltek el nyomozást.
