Balog Zoltán kijelentése miatt a holokauszt relativizálásának bűntettével gyanúsítható, amiért azt mondta az interjúban, hogy "...Magyarországról semmifajta roma, cigány deportálás nem történt, Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték, és ezért valóban Magyarország is érintett..." – közölte Nagy-Huszein Tibor elnökségi tag véleményét a DK.

A párt politikusa idézte a büntető törvénykönyvet, amely szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádió Vasárnapi Újság augusztus 3-ai, a roma holokausztra emlékező adásában telefonon azt mondta, "a holokauszt kapcsán akár a zsidókról beszélünk, akár más kisebbségekről, akár a romákról vagy cigányokról, mindig egy nagyon csúnya számháborúba keveredünk, és aztán folyamatosan nyomni kell fölfelé a számokat. Akkor ugye mi meg hozzuk, hogy a Gulag, ott hányan és hol többen, ami valóban nagyon-nagyon rosszízű megközelítés, azzal együtt természetesen, hogy ezeket a dolgokat dokumentálni kell".

"De azt fontos tudni, hogy Magyarországról semmifajta roma, cigány deportálás nem történt, Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték el, és ezért valóban Magyarország is érintett. A számok azok nagyon változóak, van, aki hetvenezret mond, van, aki félmilliót mond, de azért fontos az, hogy legyen egy olyan tisztességes dokumentációkutatás, ahol szembenézünk ezekkel a tényekkel" – tette hozzá.

A miniszter az interjúban azt is mondta, "az áldozatokat nem felejtjük, az emlékezés kötelességünk, a bűnösök néven nevezése kötelességünk, ugyanakkor mindez a megbékélés érdekében, a megbékélés jegyében történik. Azért emlékezünk együtt, hogy az, ami bennünket szétválaszthatna, egymással szembe fordíthatna, mert mégiscsak ez történt – ezt nem kéne tagadni – 1944-ben, az többé ne legyen köztünk olyan szakadék, amin nem tudunk átlépni, hanem a múlt terheitől megszabadulva tudjuk ezt az országot, nemzetet együtt építeni".

Balog Zoltán szavai ellen az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és több civil szervezet is tiltakozott. Kiállt viszont a miniszter mellett a Fidesz, az Országos Roma Önkormányzat, Kathy Horváth Lajos, a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ főigazgatója és a Civil Összefogás Fórum, az MTI szerint valamennyien kiemelték Balog Zoltánnak a cigányok érdekében tett erőfeszítéseit.

Balog Zoltán a tiltakozások nyomán elismerte, pontosabban is fogalmazhatott volna. "Arra gondoltam, hogy az a fajta szervezett deportálás – direkt módon koncentrációs táborokba –, ami a magyarországi zsidósággal történt nagyon nagy szégyen", és a magyar állam a roma holokausztban más szerepet játszott.

"Az interjú teljes szövegét elolvasva világosan kiderül, hogy egy romaholokauszt-megemlékezésre siettem, és az áldozatok iránti alázatot és bocsánatkérését próbáltam meg hirdetni, és továbbra is ezt fogom tenni, bármilyen támadás ér is ebben az ügyben" – mondta kedden Balog Zoltán.