szerző:
hvg.hu

Az Orbán-kormánynak öt hónapjába telt, hogy Lázár János kirohanását igazolva rendőrségi ügyet kreáljon néhány civil szervezet működéséből, melyek egyetlen „bűne”, hogy az általuk osztott támogatásokat nem a kormány ellenőrzi, és ezekből kormánykritikus szervezetek is részesülnek.

A történet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly év végi megszüntetésével kezdődött. A Norvég Alapokat finanszírozó országok (Norvégia, Izland, Lichtenstein) sérelmezték, hogy a kormány nem egyeztetett velük arról, hogy az NFÜ-t követően kit képzelnek el ún. nemzeti kapcsolattartónak, amely magyar oldalról a szerződések megkötése, teljesülése és ellenőrzése ügyében illetékes. Azt pedig, hogy a szerepét ki akarják vinni a központi kormányzati körből (mint ahogy az a Magyar Közlönyből kiderült, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. lett erre a szerepre kiszemelve), a megkötött szerződések megsértésének tekintették.

A kormány a Norvég Alapok legnagyobb finanszírozójának, a norvég államnak az elszántságát látva viharos ellentámadásba ment át. Áprilisban a norvég külügyminisztériumnak írt hivatalos levelében Lázár János nagy rössel nekiment a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA, a Norvég Alapok egyik támogatási programja a 12-ből) hazai pénzosztási gyakorlatának. Az államtitkár azt kifogásolta, hogy egy olyan magánszervezet (az Ökotárs Alapítvány) osztja Magyarországon a civil szférának az NCTA-támogatásokat, amely többszörös személyi összefonódáson keresztül az LMP-vel áll kapcsolatban. Lázár egyúttal azzal vádolta meg a norvégokat, hogy beavatkoznak a magyar belügyekbe.

©

Az Ökotárs és a norvégok is higgadtan reagáltak: elmondták, hogy a támogatásokat nem politikai alapon, hanem előre meghatározott célokra, pályázati úton osztják, az Ökotárs vezette konzorciumot is pályázaton keresztül választották ki, és hogy mindez a magyar és a norvég kormány egyetértésével történt – az Orbán-kormány részéről sem érkezett akkoriban semmilyen ellenvetés. Az Ökotárs elmagyarázta az állítólagos összefonódásokat, a norvégok pedig kifejezték, továbbra is megbíznak bennük. A nyomás azonban nem szűnt meg: Lázár helyettese, Csepreghy Nándor röviddel később szánalmas gittegyletnek nevezte az alapkezelőket, és azt követelte, hogy a civil pénzeket is az állam oszthassa.

Tényleg ez egy zöldmutyi?

Az LMP-s névsor legismertebb neve maga a társelnöké: Schiffer András a TASZ jogászaként vett részt az Ökotárs Alapítvány egyik projektjében, 2007-ben, amikor az LMP még nem is létezett. Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs egyik alapítója 2010-ig volt tagja az LMP-nek, a 2009-es EP-listán egy messze nem befutó (20.) helyet ajánlott neki a párt. Móra Veronika ügyvezető az LMP civil delegáltja volt még a Nemzeti Civil Alapprogramba, ami azóta már megszűnt, illetve átalakult. Kaufer Virág pedig dolgozott ugyan pályázati értékelőként, de már csak azután, hogy kilépett az LMP-ből (nemcsak a frakcióból, hanem a pártból is). Az, hogy a szereplők között ismeretség van, sőt sok kérdésben elvi-szakmai egyetértés lehet, aligha csodálható, hiszen valamennyien a zöld mozgalmak környékén szocializálódtak – az Ökotárs Alapítvány a környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projekteket kezeli az NCTA pályázati programok közül.

Felfüggesztéstől fenyegetésig

A norvégok nem engedtek, és látva, hogy a magyarok fütyülnek a nemzeti kapcsolattartóval kapcsolatos kifogásaikra, május 9-én felfüggesztették az alapok folyósítását. Lázár megkeresésére, hogy akkor függesszék fel a civil alapokét is, pedig azt válaszolták, hogy ott nem történt szerződésszegés, ezért nincs is rá szükség.

Május 21-én tovább nőtt a nyomás: Csepreghy ekkor jelentette be, hogy a kormány ráküldi a Kehit a pénzosztó civil szervezetekre (Ökotárs, Autonómia, Demnet, Kárpátok Alapítvány), mellyel kapcsolatban már az is kétségbe vonható, hogy a Kehinek egyáltalán van-e jogosultsága velük szemben eljárni, hiszen nem magyar költségvetési pénzt kezelnek. A Transparency International Magyarország kérésére vizsgálódó Székely László alapjogi biztos július végén azt állapította meg, hogy a Kehi nincs megnevezve ellenőrző hatóságként a norvég alapokkal kapcsolatos aktuális szerződésben, és a legkevesebb, hogy erről meg kellene kérdezni a norvég felet.

A Kehi vizsgálata mindenesetre május végén elkezdődött és nemcsak a pénzosztókat, hanem a kedvezményezett civil szervezeteket is érintette: a kormány azzal fenyített be, hogy akik nem együttműködőek, azoknak az adószámát is bevonhatják – lényegében megszüntethetik őket. Voltak, akik nem akarták beengedni a Kehi embereit, de azok is a honlapjukon nyilvánosságra hozták a működésükkel kapcsolatos adatokat, ugyanakkor a Kehi több esetben olyan információkat is kért, melyek harmadik személyre vonatkozó szenzitív adatok voltak.

Feljelentéstől feljelentésig

Június elején a Miniszterelnökség 9 nevet nyilvánosságra hozott abból az 50-60 fős gárdából, akik az alapkezelőknél pályázati értékeléssel foglalkoztak, és valaha volt közük az MSZP-hez vagy az LMP-hez. Mint ahogy az Index rámutatott, ugyanannyi erővel a Fideszhez köthető értékelőket is megnevezhettek volna, ám az ő nevüket elhallgatták. A döntnökök nevének nyilvánosságra hozatala miatt az Ökotárs feljelentette a Miniszterelnökséget.

Az alapkezelő ügyében egyébként már júliusban ügyészségi vizsgálat indult, mely feljelentés-kiegészítéssel folytatódott – erről először a Magyar Hírlap számolt be augusztus végén, miután hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el. Az értesülést szeptember elején a Magyar Nemzet megerősítette.

Kiderült, egy kölcsönnyújtási gyakorlatot vizsgálnak, melynek során az egyik szervezet – nem nevezték meg, de az Ökotársról van szó – „csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye”. A Kehi emiatt tett feljelentést jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint kezdeményezett piacfelügyeleti eljárást a Magyar Nemzeti Banknál.

Mélységes aggodalomtól a nyílt felhívásig

A norvégok már júliusban jelezték, hogy "mélységes aggodalommal" töltik el őket a magyar hatóságok intézkedései a civil társadalom ellen, és hogy ezeket ellentétesnek tekintik a megkötött szerződésekkel. Emiatt Jeszenszky Géza oslói nagykövetet is berendelték, majd a magyarországi nagykövetük is tiltakozott Budapesten.

Miután a magyar hatóságok nyomása nem enyhült, a norvég kormány augusztus végén a nemzetközi nyilvánosság és az EU-országok előtt is feltárta a kormány civilekkel szembeni fellépését. Ehhez kapóra jött Orbán tusványosi beszéde, amely erőteljesen kritizálta a Nyugatot és felfestette egy illiberális Magyarország építésének lehetőségét.

Vidar Helgesen európai ügyekkel foglalkozó miniszter egy Financial Timesnak írt olvasói levelében írta, hogy Magyarországon ez az illiberális állam egy ideje épül – felsorolta, hogy 2010-es hatalomra kerülése óta a kormány lecserélte az igazságszolgáltatás vezetőit, múzeumok és színházak igazgatóit, szigorúbban ellenőrzi a sajtót, valamint megváltoztatta a választási rendszert – továbbá „támadást indított a civil szervezetek ellen”. Helgesen azt is kifogásolta, hogy egy olyan ország kormánya kérdőjelezi meg az EU értékeit, amely jelentős közösségi támogatásban részesül. Egy nappal később a miniszter azt is bejelentette, hogy a héten az összes tagállamot megkeresték, és arra biztatták az EU-t, fontoljon meg egy esetleges szankciót Magyarország ellen.

Azzal párhuzamosan, hogy az NCTA-t koordináló szervezeteket a kormány hatóságilag is elkezdte vegzálni, erős propagandát folytatott annak érdekében, hogy a nyilvánosság előtt bűnös, csaló szervezeteknek tűnjenek, melyek működése politikailag motivált, és amelyeket Nyugatról pénzelnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egészségügyi béremelés: „Csupán számtani vita”

Egészségügyi béremelés: „Csupán számtani vita”

Nagykőrösön is összefogott az ellenzék

Nagykőrösön is összefogott az ellenzék

Buffon az angol másodosztályban köthet ki

Buffon az angol másodosztályban köthet ki

Soron kívüli beszámolót kér az MTA vezetése a szív alakú ágy miatt

Soron kívüli beszámolót kér az MTA vezetése a szív alakú ágy miatt

A Toy Story 4 az észak-amerikai mozis toplista élén

A Toy Story 4 az észak-amerikai mozis toplista élén

Rendőri felvezetéssel jutott át a városon egy rosszul lett esztergomi kisfiú

Rendőri felvezetéssel jutott át a városon egy rosszul lett esztergomi kisfiú