Az ombudsman szerint mivel a magyar és a norvég állam mostani időszakra vonatkozó, a norvég alapokkal kapcsolatos szerződésében nem említik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) mint ellenőrző szervet, a két kormánynak egyeztetnie kell a szerződés értelmezéséről.

Székely László alapjogi biztos július 23-án küldte meg állásfoglalását Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A norvég finanszírozási mechanizmus nemzetközi szerződéseken alapul. Míg a 2004-2009-re vonatkozó megállapodásban a Kehit nevezték meg a mechanizmusból támogatott projektek folyamatos, valamint helyszíni ellenőrzésére, addig az új támogatási időszakra vonatkozó megállapodásban az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot jelölték ki ellenőrző hatóságnak - írta az ombudsman.

Székely László

MTI / Soós Lajos

Annak megállapításához, hogy a Kehi rendelkezik-e ellenőrzési jogkörrel az Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA)-támogatások tekintetében, nemcsak a magyar jogszabályokat kell figyelembe venni, hanem ehhez a magyar és a norvég kormány közötti megállapodás értelmezése is szükséges - közölte Székely László.

A magyar államnak tekintettel kell lennie a norvég állam értelmezésére is. Ennek értelmében az alapjogi biztos arra kérte Lázár Jánost, hogy egyeztessen a norvég kormánnyal a szerződés értelmezéséről.

Az ombudsman hozzátette: mivel nemzetközi szerződések alkalmazásáról és értelmezéséről van szó, ő maga további eljárást nem végezhet az ügyben.

A Transparency fordult Székelyhez

A Tranparency International Magyarország június végén fordult az alapvető jogok biztosához a Kehinek a NCTA-val kapcsolatos hatáskörének és tevékenységének vizsgálatát kérve. A korrupcióellenes civil szervezet azt is kérte az ombudsmantól, forduljon az Alkotmánybírósághoz annak megállapításáért, hogy a Kehi tevékenysége összhangban van-e az alaptörvénnyel. Beadványuk szerint a hivatal nem igazolta egyértelműen, hogy jogosult vizsgálni az NCTA-ból civil szervezeteknek juttatott támogatások felhasználását, emellett a Kehi eljárásában nincsenek meg az őket megillető eljárási garanciák.

Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. 

A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, miután a kormány közölte: az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.