szerző:
hvg.hu

Hónapokig késlekedett a Lázár János vezette Miniszterelnökség az EGT/Norvég Alap állami kezelésű projektjei végrehajtásáért felelős kormányszervnek a kijelölésével, miközben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget tavaly év végével megszüntették. Lázár a norvégok által finanszírozott civil támogatási alap kezelését is a hazai intézményrendszer felügyelete alá helyezte volna. Csakhogy arra 2008 óta a norvégok két alkalommal is egy civil konzorciummal szerződtek közvetlenül, ami annyira bevált, hogy a jó gyakorlatot másik 10 országban is alkalmazzák. A felmérések szintén azt mutatják, hogy a pénzeket a civilek jobban osztják, mint az állam.

Múlt csütörtökön a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, mely tisztázta, hogy az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus (röviden: Norvég Alap) támogatásából megvalósuló, a nemzeti költségvetésen keresztül finanszírozott projektek esetében a hazai bürokrácia részéről melyik költségvetési szerv felel. Azaz: magyar részről ki szerződik le (ki a kötelezettségvállaló?) és ki ellenőrzi a projektek teljesülését (ki állítja ki a teljesítésigazolást?).

Látszólag technikai jellegű pontosításról van szó, de információink szerint áttételesen nagyon is köze van ahhoz, hogy Lázár János a múlt héten a norvég külügyminisztériumnak írt hivatalos levelében nagy rössel nekiment a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) hazai pénzosztási gyakorlatának. Az államtitkár azt kifogásolta, hogy egy olyan magánszervezet (az Ökotárs Alapítvány) osztja Magyarországon a civil szférának az NCTA-támogatásokat, amely többszörös személyi összefonódáson keresztül az LMP-vel áll kapcsolatban.

Az, hogy az LMP-s szál mennyire gyenge, hamar kiderült, amint a sajtó megkapargatta a Heti Válasz által egyébként már egy évvel korábban feltárt ún. összefonódásokat. A Lázár-levelet közlő Magyar Nemzet Online ugyanakkor megszólaltatta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárt is, aki nyíltan előállt a farbával: szerinte közpénzeket nem oszthatnának magánszervezetek, ami persze nonszensz, mert kis összegű, állami támogatásokat nagyon sok helyen osztanak a szektorhoz értő és adománygyűjtésben jártas civilek. Megszólalása pedig idehaza – kizárólagosan – csak az NCTA-pénzeket osztó szervezetekre vonatkozhatott.

"Zöldmutyi"

Az LMP-s névsor legismertebb neve maga a társelnöké: Schiffer András a TASZ jogászaként vett részt az Ökotárs Alapítvány egyik projektjében, 2007-ben, amikor az LMP még nem is létezett. Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs egyik alapítója 2010-ig volt tagja az LMP-nek, a 2009-es EP-listán egy messze nem befutó (20.) helyet ajánlott neki a párt. Móra Veronika ügyvezető az LMP civil delegáltja volt még a Nemzeti Civil Alapprogramba, ami azóta már megszűnt, illetve átalakult. Kaufer Virág pedig dolgozott ugyan pályázati értékelőként, de már csak azután, hogy kilépett az LMP-ből (nemcsak a frakcióból, hanem a pártból is). Az, hogy a szereplők között ismeretség van, sőt, sok kérdésben elvi-szakmai egyetértés lehet, aligha csodálható, hiszen valamennyien a zöld mozgalmak környékén szocializálódtak – az Ökotárs Alapítvány a környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projekteket kezeli az NCTA pályázati programok közül.

Miért most szólnak?

Noha a Lázár-levél keltett nagyobb hullámokat, az ügyben leginkább Csepreghy megszólalása értelmezhető ultimátumként. A Norvég Alap 15 országból 11-ben adománygyűjtésben és szektorfejlesztésben tapasztalatot gyűjtött civil szervezeteken keresztül áldoz demokrácia-, illetve civilszféra-fejlesztésre. Ez korábban egyébként egyáltalán nem volt Lázárék ellenére.

Lázár János
©

Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői a második Orbán-kormány idején, 2011. októberében írták alá Magyarországgal azokat a megállapodásokat, melyek 150 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) elköltését teszik lehetővé az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül 2013-2014-ben. A 15 támogatásra jogosult tagállamból Magyarország a harmadik legtöbb forrást kapta.

A 12 támogatásban részesülő programot a finanszírozók határozták meg, akik a 150 millió eurónak valamivel több, mint tizedét (16,5 millió euró) szánták 2013–2015-ben a magyarországi civil társadalom fejlesztésére. Akkor Lázáréknak azzal sem volt semmi bajuk, hogy a civilség és a demokrácia fejlesztésére dedikált pénzek szétosztására az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus brüsszeli irodája közvetlenül – a hazai fejlesztési infrastruktúra kihagyásával – szerződött le a pályázati úton kiválasztott civil konzorciummal.

Ennek a vezetője az Ökotárs Alapítvány, amely fel tudta mutatni azt a mértékű bankgaranciát, ami a pályázaton való részvételhez kellett. Ugyanakkor a pályázati kiírásokra érkező projekteket a támogatási területeken illetékes civil szervezetek (az Ökotárs mellett a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány) bírálják el, és ők is ellenőrzik a projektek teljesülését.

Elmaradt tájékoztatás

Mint a hvg.hu megtudta, a Lázár-levélnek alapvetően két indítéka lehetett. Az egyik kommunikációs jellegű. A kormány hivatalosan ugyanis elmulasztotta levélben tájékoztatni a norvégokat arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a múlt év végével megszűnik, így kiesik a rendszerből a nemzeti költségvetésen keresztül finanszírozott projektek esetében – erre utaltunk a kurzív betűkkel az első bekezdésben – az eddig ismert, szerződésekben is lefektetett kapcsolattartó. Ez pedig információink szerint „felidegesítette a norvégokat”.

Persze ők sem élnek becsukott szemmel: szakértői szinten és a nagykövetségen keresztül folyamatosan figyelemmel kísérték a hazai fejlesztési források elosztását felügyelő intézményrendszer rapid átszabását, tehát pontosan tudhatak róla, hogy mi történik. De egy egyeztetés vagy egy hivatalos levél ezzel kapcsolatban kijárt volna, ahogy az is, az NFÜ jogutódját időben megadják. (Az erről szóló tájékoztató levél információink szerint, ha meg is született, nem jutott el hozzájuk.)

Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus kapcsán a jogutód kijelölése – a már említett hiányzó kormányrendelet pótlása – már csak a Lázár-megszólalás utánra sikerült, ami aligha dicséri a miniszterelnökségi államtitkár munkáját. Lázár levele ebben az értelmezésben egyfajta kommunikációs válaszcsapásnak is értékelhető. Nagyjából úgy, hogy „mit kritizálnak, hogy nem lett minden részlet időben jogszabályilag lefektetve, amikor egy olyan magánszervezeten keresztül osztanak közben pénzeket, amely az egyik ellenzéki párttal (LMP) ápol kapcsolatot”.

Mint a hétfői Magyar Közlönyből kiderül, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. nemcsak a Norvég Alap hazai intézményrendszeren keresztül finanszírozott programjaiért lett felelős, hanem a kormány ezt a szervezetet nevezte ki a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-ben az állami tulajdonú részesedések fölött az államot megillető tulajdoni jogok és kötelezettségek gyakorlójának is. Lázár feltehetően a Széchenyi Programirodát látta volna szívesen az NCTA-pénzek elosztójaként, de folyó pályázati körben ezt megváltoztatni nyilván nem lehetett.

Sok a kritikus

Egy másik forrás szerint nem a norvégok rosszallása a levél magyarázata, hanem sokkal inkább a kedvezményezetti oldalon kell keresni a megoldást. Csak nem épp az LMP-ben (a felhozott összefonódásokat ez a forrás is súlytalannak nevezte), hanem azoknak a szervezeteknek a listáját végigböngészve, melyek korábban nyertek az NCTA- pályázatokon.

„Itt két dolgot nem szabad elfelejtenünk: az NCTA szerepe a civil szférában felértékelődött. A civil pénzek megfeleződése miatt nagyon sok szervezet teljesen ki volt már száradva, és sokuk esetében létkérdés volt az NCTA elnyerése. A másik pedig, hogy a kedvezményezettek körében nagyon sok a kormánnyal szemben kritikus szervezet. De ez nem azért van, mert az Ökotárs direkt ezeket támogatná. A támogatási célok olyanok (demokrácia fejlesztése, átláthatóság, fenntartható fejlődés, roma integráció), melyek esetében szükségszerűen nyernek a mindenkori kormánnyal szemben kritikával élő szereplők: ez volt a helyzet a Transparency International, az Energiaklub vagy például a TASZ esetében akkor is, amikor még az előző kormány volt a hatalmon” – mondta egyik forrásunk, aki szerint más kérdés, hogy ez a kormány eleve nem szereti azokat a forrásokat, amiket nem ő oszt el, és azokat a szervezeteket, melyek pénzügyileg nem függnek tőlük. "De hát, kormányzati működést is ellenőrző watchdogokat hogyan pénzelhetne a kormány?"

Jobb, mint az állam

Az NCTA hazai működését Brüsszel – más közösségi fejlesztési programokhoz hasonlóan – folyamatosan ellenőrzi. Az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium először 2008-ban nyerte el a lebonyolítást 2008–2010-es időszakra. A projektzárást követő, a támogatottak körében végzett ex ante felmérés kimutatta, hogy az NCTA-pályázatok bonyolításával a kedvezményezettek jóval elégedettebbek, mint azokkal a pályázatoknak a kezelésével, melyeket az állami intézményrendszer bonyolít. Az értékelés szerint jóval rugalmasabb egy NCTA-pályázat, nem kérnek annyi papírt, és az elszámoláskor sem csak azt nézik, hogy az utolsó számla is stimmel-e, hanem hogy a projekt tényleg szolgálta a célkitűzést, és hogy milyen színvonalon valósultak meg a tervek.

„Biztosan kínos a kormány számára, hogy a civilek ezt jobban csinálják, mint a rendkívül lassú és bürokratikus állami szervezet” – mondta a forrásunk, de ebbe a norvégok nem engednek beleszólást. Azt viszont igencsak furcsának találhatják, hogy a Finanszírozási Mechamizmus brüsszeli irodája közvetlenül először épp Magyarországon szerződött civil szervezetekkel a civil szektornak szánt források szétosztására. (Az első körben még Bulgária és Románia volt benne – a szerk)  A tapasztalatok annyira kedvezőek voltak, hogy ma már 11 országban ezt a jó gyakorlatot alkalmazzák. „Ez a mostani kormányzati kritika teljesen szembemegy Brüsszel helyzetértékelésével. Abban akar visszalépést, amiben Magyarország úttörő volt, és a többi ország számára is példaadó” – fűzte hozzá forrásunk, aki szerint Lázár valójában pótcselekszik. Ez ellen nincs igazán mit tenni, hacsak inkább nem kérünk a pénzből.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
28 milliót fizetett Mészáros Lőrinc szállodájának a Fidesz

28 milliót fizetett Mészáros Lőrinc szállodájának a Fidesz

A kormány 79 millióból tervezi megvizsgálni, miért süllyed egy szabadkai székesegyház

A kormány 79 millióból tervezi megvizsgálni, miért süllyed egy szabadkai székesegyház

Mintha lángokban állna az EU központja – akciózik a Greenpeace

Mintha lángokban állna az EU központja – akciózik a Greenpeace

Az IKEA zseniális marketinggel reagált a 120 ezer dolláros banánra

Az IKEA zseniális marketinggel reagált a 120 ezer dolláros banánra

Változnak a magyarországi rendszámok, több újdonság is jön

Változnak a magyarországi rendszámok, több újdonság is jön

Igazságügyi biztos: További negatív fejleményeket tapasztaltunk Magyarországon

Igazságügyi biztos: További negatív fejleményeket tapasztaltunk Magyarországon