A Miniszterelnökség az érintett időszakban még államtitkárságként működött Lázár János vezetése alatt, és ott dolgozott államtitkárként Szijjártó Péter is, aki azóta a külgazdasági és külügyi tárca élére került.
Szijjártó a Miniszterelnökségen Orbán Viktor külügyi és külgazdasági stratégiájának kialakításáért, végrehajtásáért valamint az ebből adódó feladatok előkészítéséért, koordinálásáért felelt, és kapcsolatban állt Tarsoly Csabával. A moszkvai magyar kereskedőházat éppen 2013 áprilisában avatták fel közösen – jegyzik meg a cikkben.
A külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház jelentős összegeket tartott a Quaestornál, méghozzá állampapírban, de ezt még a cég bedőlése előtt kivette, készpénzben, március 9-én – éppen aznap, amikor a jegybank már vizsgálódott a cégnél, és amikor este a Quaestor bejelentette a fizetésképtelenséget.
A külügyi tárcától erre kedden úgy reagáltak: a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről.
A miniszterelnöktől szerdán egy soproni sajtótájékoztatón kérdezték meg, nem tartja-e furcsának, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztrériumhoz tartozó cég a Queastor csődje előtt vette ki a pénzét. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy nem tartja ezt furcsának, mivel ő rendelte ezt el. A minisztériumok azt az utasítást kapták, hogy ha van pénzük a Quaestornál, intézkedjenek, mert félő volt, hogy elindul egy dominóhatás, és a tárcák is úgy járnak, mint az a 67 önkormányzat, amely a Buda-Cash-botrányon bukott el jelentős összegeket – mondta.
Tarsoly Csaba házában csütörtök éjjel házkutatást tartottak, majd gyanúsítottként hallgatták ki, amellyel ellen panasszal élt. A Quaestor-csoport vezetőjét és az ügyben előállított két másik embert később őrizetbe vették.
A szombati Blikk azt írta, hogy az üzletember a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik kétszemélyes fogdájában várja, előzetesbe helyezi-e ma a bíróság.
