Mégis lesz Európai Tanácsi vélemény a magyar helyzetről szóló vitanapon. Bár a soros elnökséget adó lettek eredetileg azt jelezték, hogy mivel nincs uniós álláspont a kérdésben, ezért nem kívánnak semmilyen álláspontot kifejteni, most mégis Zanda Kalanina-Lukasevica felszólalásával kezdődik az EP-vitanap a halálbüntetés napirenden tartásáról, valamint Orbán Viktor menekültügyben tett kijelentéseiről.
Mint megírtuk, Orbán Viktor a strasbourgi plenáris üléshetének első napján jelezte Martin Schulz EP-elnöknek, hogy részt venne az EP kedd délutáni vitájának abban a szakaszában, amikor a magyarországi helyzet szerepel a napirenden. Noha nem szokatlan az, hogy egyes ügyekben a nemzeti kormányok is képviselik magukat ilyen alkalmakkor, azért az nem gyakori, hogy egy nappal a kitűzött időpont előtt jelenti be egy kormányfő, hogy ő is felszólalna.
Mindenesetre Orbán érkezésének hírére mind a Európai Bizottság, mind az EP képviselőcsoportjai vezetőiket, illetve a fő ügygazdákat küldik csatába. Az Európai Tanács képviseletében felszólaló Kalanina-Lukasevica után az EB szociáldemokrata alelnöke, a holland Frans Timmermans szólal fel, aki korábban egy Facebook-bejegyzésében elítélte a halálbüntetés napirenden tartását és a magyar kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációt. Timmermans szerint a halálbüntetés eltörlése mérföldkő volt az alapjogok fejlődésében és erkölcsi tekintélyt adott a kontinensnek, hogy világszerte felemelje hangját a kivégzések ellen. „A halálsor, a haláltól való folyamatos és növekvő félelem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével is” – tette hozzá. A nemzeti konzultációval kapcsolatban pedig azt írta, hogy egy „elfogultságon, sugalmazó, sőt félrevezető kérdéseken és a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló konzultációt aligha lehet objektív alapnak tekinteni a döntéshozatalhoz”.
Az EP legnépesebb képviselőcsoportja, a Fidesznek is helyet adó Európai Néppárt nevében a frakcióvezető, Manfred Weber szólal fel, aki korábban már elmondta, hogy a halálbüntetés nem válasz és nem is megoldás, és hogy Orbán fölfogása elfogadhatatlan, ellentétes a csoport filozófiájával. Az Európai Szocialistákat is a frakcióvezető GIanni Pittella képviseli, aki Kész Zoltán veszprémi győzelme után közleményben üdvözölte „az illiberális államot építő Orbán-kormány” kétharmados „rémálmának” vereségét. A brit torykat (Európai Konzervatívok és Reformisták) Timothy Kirkhope, a liberálisokat Sophia in’t Veld alelnök, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldalt Marie Christine Vergiat, a Zöldeket Rebecca Harms társelnök, a Szabadság és Demokrácia Európáját pedig az olasz Laura Ferrara képviseli a vitában. A függetlenek nevében Balczó Zoltán szólalhat fel.
Utána következik Orbán Viktor, aki a tervek szerint 17:05-től beszél öt percben – akárcsak az előtte felszólalók. További 16 képviselő egy-egy percben még szintén hozzászól az általános vitához (Köztük a DK-s delegált Niedermüller Péter, a fideszes Szájer József és Gál Kinga,,az MSZP-s Ujhelyi István és a PM-es Jávor Benedek), mielőtt a Bizottság, valamint a Tanács vezérszónoka lezárja a vitanapot.
A magyar helyzetről szóló vitára azt követően kerül sor, hogy az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága korábban már tárgyalt a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt "napirenden tartásáról", illetve a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozásokról. Hétfőn az EP-ben megszavazták a Zöldek javaslatát, miszerint a magyarországi kérdésben ne csak vitát tartsanak, hanem állásfoglalást is fogadjanak majd el a júniusi plenáris ülésen.
