A pécsi városvezetés nem, a magyarországi atomhulladék tárolásáért felelős Radioaktív Hulladékkezelő Kft (RHK Kft.). viszont képviseltette magát a Lehet Más a Politika és a Pécsi-Patacsi Civil Egyesület fórumán, ahol 50-60 érdeklődő jelent meg. A bő kétórás esemény végére kiderült, hogy a távoli jövőbe vessző atomtemető ellen komoly mozgalom kezd kialakulni, illetve a szakma nehezen tud mit kezdeni a politikai társadalmi szempontokkal.

Az LMP mellett a Demokratikus Koalíció képviselője jelent meg a politikai szervezetek közül a fórumon – a párhuzamosan zajló közgyűlés miatt sok képviselő igazoltan hiányzott. Páva Zsolt polgármester pedig azzal az indokkal mentette ki magát, hogy miután még nincs döntés az atomtemetőről, nincs miről beszélni, amint viszont ez a döntés megszületik, a városvezetés tájékoztatja a helyieket. Azokat a jelenlévőket, akik a döntésbe kívánnának beleszólni, nem pedig tájékozódni arról, mindez kevésbé vigasztalta.

Az emberiség találkozása az örökkévalósággal

A generációkon átívelő beruházás aktuális állásáról és szükségességéről Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezetője tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta: világszerte számos számos elgondolás született már a nagy sugárzású atomhulladék végleges elhelyezéséről, ezek jó részéről, mint például az űrbe lövés, tengerbe temetés, jégréteg alá tevés a nyilvánvaló kockázatok miatt letettek már. A mélységi elhelyezés az egyetlen, amely teoretikusan működhet, ám még ilyen sem áll készen. Ennek oka a tervezők és megvalósítók előtt álló szinte felmérhetetlen kihívás: a sugárzás természete miatt nagyjából negyedmillió évig kell biztosítani a sugárzó anyag elzárását a külvilágtól.

Erre a célra a jó vízzáró képességgel bíró, geológiailag stabil anyagok és területek lehetnek alkalmasak, ahol jelenlegi tudásunk szerint legalább százezer évig nem következik be markáns változás, így az elzárás biztosított lehet.

Ahogy már arról mi is írtunk, ilyen létesítmény először Finnországban jöhet létre, ahol megindult az építkezés, és 2022-ben, 39 évvel a kutatások megindulása után fogadhatják az első szállítmányokat. Ahogy Kereki megjegyezte, ezen a területen igen nagy lemaradásban vagyunk, ám ennek megvan az az előnye, hogy építeni tudunk a már megszerzett tapasztalatokra.

A magyar kutatások 1995-ben indultak el, 2004-re lett leszűkítve a kutatási terület a Nyugat-Mecsek 87 négyzetkilométeres körzetébe. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: még egyáltalán nem biztos, hogy a tároló végül a Pécs szomszédságában található Bodán épül meg, bár a végső helyszín ettől függetlenül mindenképpen a 150 ezres nagyváros közelében lenne. Ettől azonban még jó néhány évtized választ el minket: jelen pillanatban a felszíni kutatások második fázisa zajlik, ezek után 2030-ban épülhet fel az a mélységi kutatólabor, vagy laborok, ahol a tárolóban várható körülményeket szimulálják. Kereki szerint az is lehetséges, hogy végül nem találnak alkalmas helyszínt, bár felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben hol és hogyan kezdik újra a több évtizedes folyamatot.

Paks 2 végső áráról még fogalmunk sincsen

Az atomtemető mai áron 745 milliárd forintba kerül, ám mint egy kérdésre adott válaszból kiderült, ez csak a jelenlegi Paksi blokkok hulladékának és leszerelt sugárzó alkatrészeinek a tárolására elegendő összeg, arról még nem tudni, hogy Paks 2 mennyiben dobja az atomtemető költségeit és mennyivel lesz drágább. Mindez azért is fontos kérdés Perger András, a Greenpeace képviselője szerint, mert ezeket a költségeket az a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap hivatott kiegyenlíteni, amelyben jelen állás szerint 246 milliárd forint van, és újabb 740 milliárd várható 2030-ig a Pakson termelt áramba beépített járulékból. Az atomhulladék kezelésének összes költsége viszont a többi tárolóval együtt 1650 milliárd forint, azaz újabb 800 milliárdot kell majd előteremteni a következő évtizedek során, feltehetően a Paks 2 által termelt áram révén.

A szintén jelen lévő Széll Bernadett, az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője szerint a politikában teljes zavar tapasztalható az atomhulladék elhelyezése kapcsán, és ez látszik is a döntéshozatalon. Egy dolog biztos csupán, ahogy fogalmazott, az atomszemetünket senki más nem fogja átvenni. Az LMP mindenesetre törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a tervezett tároló 50 kilométeres körzetében található települések tarthassanak népszavazást a kérdésben, és rendelkezzenek vétójoggal. Keresztes László Lóránt, a párt önkormányzati képviselője ehhez azt tette hozzá, hogy a szűk szakmai szempontokon felül a társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni a végső döntés meghozásakor, hiszen fontos azt tudni, a tároló milyen hatást gyakorol a közelében élők életére.

A végső megoldás Felcsút?

Mindez azért is fontos, mert mint kiderült, vannak egyéb olyan potenciális helyszínek is az országban, amelyek szintén alkalmasak lehetnek – ilyen például Kiscell és Görcsöny térsége – , ám a kutatás az elmúlt évtizedben a Nyugat-Mecsekre korlátozódott, mint a legjobb adottságokkal bíró területre. Kereki Ferenc ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az alternatív helyszínek kutatásához politikai döntés szükséges, no meg pénz – nem kevés.

Az alternatív helyszínek keresése azért is megfontolandó lehet, mert mint a fórum végén kiderült, a megjelentek egyáltalán nem voltak elragadtatva az atomtemetőtől. Egy hozzászóló egyenesen Felcsútra tette volna, ám elhangzottak komolyabban vehető megszólalások is. Valaki az iránt érdeklődött, hogy milyen módon kerül a nagy aktivitású anyag a tárolóba, hiszen az utaztatás is rengeteg kockázattal járhat; Kereki Ferenc szerint miután még nincs kiválasztva a helyszín, erre nem lehet válaszolni.

„Kövér mozgalmat fogunk kiépíteni abból, ha maguk csak itt kutatnak” – mondta a Pécs mellé tervezett NATO-lokátort megfúró Civilek a Mecsekért Mozgalom egyik volt aktivistája az RHK ügyvezetőjének a fórum vége felé, aki erre nem sok mindent tudott válaszolni, igaz, ez nem is az ő dolga, hanem az itt nem megjelent politikai döntéshozóké lenne.