Június 18-ig 85 nemzeti konzultációs plakátot rongáltak meg az országban – közölte a hvg.hu-val az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata. A fővároson kívül Baranya, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Vas, valamint Zala megyében. Az ügyekben 15 embert állítottak elő.
A kormány részéről június elején jelentették be, hogy a bevándorlással foglalkozó nemzeti konzultációra bruttó 381 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre, bár azt nem biztos, hogy kimerítik. A tájékoztatás legfontosabb eszközei pedig a közterületi reklámok lesznek, valamint hirdetések a nyomtatott sajtóban, a televízióban, a rádióban és az interneten.
A bejelentést követően néhány nap múlva meg is jelentek az első hirdetmények, amelyeket szinte azonnal megrongáltak, mint például a Dagálynál kitett plakátot. Erre válaszul a rendőrség a tetten ért rongálókkal szemben eljárásokat indított. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság a plakátrongálások elleni fellépéseket azzal indokolta, hogy a plakátok lefestésének, letépésének szerintük semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz, a rendőrség pedig "minden tudomására jutott jogsértés esetén" eljárást indít.
Elmulasztott intézkedés?
Épp a bűnügyesek jártak arra
Miután akadt olyan eljárás, amelyben a plakát tönkretétele bűncselekmény lett, mivel a rendőrség a graffitikkel kapcsolatos jogszabályt alkalmazta a történtekre, a hvg.hu kíváncsi volt rá, hogy mennyi ügyben gondolták azt, hogy hasonlóan kell eljárni. Azt közölték az ORFK részéről, hogy 25 szabálysértési, továbbá 34 büntetőeljárás indult ezekben az ügyekben. Hozzátették: egyes ügyekben több plakát megrongálását vizsgálják egy eljárásban. Kérdésre válaszul közölték azt is, hogy a testület munkatársai egy nyomozásban sem gondolták úgy, hogy az eljárást meg kell szüntetni.
Azt nem tudták megadni, hogy mekkora kár keletkezett a rongálásokkal, mondván, hogy ez minden egyes ügyben eltér. Amennyiben a szabálysértésekre veszünk egy 20 ezer forintos összeget, akkor azokban összesen félmillió forintos kár lehet, míg a bűncselekményeknél az alsó határt, az ötvenezer forintot tekintjük alapnak, akkor mintegy 1,7 millió forintos a rongálási kár. Persze ehhez még hozzájön az a 26 kormányzati hirdetmény, amelyek tönkretételét más esetekkel összevonva egy eljárásban nyomozzák.
„A megrongált plakáthoz igazságügyi szakértőt, vagy eseti szaktanácsadót nem rendelt ki a rendőrség. Az egyes eljárásokban a nyomozás, az előkészítő eljárás során kerülhet sor szakértő vagy eseti szaktanácsadó kirendelésére” – közölték a tájékoztatásban. A hvg.hu rákérdezett arra is, hogy az egyik esetben miért a bűnügyesek jártak el és nem a közrendvédelmi területen dolgozó rendőrök. Azt felelték, hogy „a jogsértést polgári ruhában szolgálatot teljesítő rendőrök észlelték szolgálati feladataik ellátása során, így ők intézkedtek”.
Stiller Ákos
A bűncselekmény, ami nem is az
Az első eset, amikor bűncselekmény gyanúja miatt indítottak eljárást Szegeden történt. Ennek indoka pedig az volt, hogy a tettesek a rongálással ugyanazt követték el, mint a falakat befestő graffitisek, és így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetőek.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet arra, hogy egy idén január 10-én jogerőssé vált bírósági döntés szerint a Szabadság téri emlékműre kihelyezett molinót átfestő karikaturista azért nem büntethető graffiti-bűntett miatt, mert az a dolog, amire rajz felkerült, ideiglenes céllal volt elhelyezve, a molinót levétel után nem hasznosítják újra eredeti állapotában. „A felirat-eltávolítás egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.”
