Alkut kötött a norvég és a magyar kormány november 24-én, és a hírek szerint a magyarok mindenben engedtek a skandinávoknak, például írásbeli garanciát adtak arra, hogy a jövőben nem vegzálják a norvég pénzekből támogatott civileket. A magyar kormány egyébként azt kérte a norvég féltől, ne hozza nyilvánosságra a megállapodás feltételeit – írta a 444 európai diplomáciai körökben terjedő hírekre hivatkozva.

A megállapodással a magyar kormány elismerte, hogy a civilek elleni hatósági eljárásokat politikai utasításokkal lehet befolyásolni Magyarországon.

Az alku további pontjai:

- a nyomozások érintettjeivé vált alapítványok visszakapják adószámaikat

- senki ellen nem indul büntetőeljárás

- a Kehi visszavonja fellebbezését, amely a NAV-os vizsgálat folytatását célozta annak ellenére, hogy a nyomozás eredménytelenül zárult

A norvég kormány december 9-cel oldotta fel a korábban zárolt, mintegy 150 millió eurónyi norvég pénz zárolását. A november 24-i megállapodás jegyzőkönyvét a Politico nyilvánosságra hozta, bár az alku titkos részletei egy nappal korábban tisztázódtak, amikor Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára tárgyalt a norvégokkal. A megállapodás előtt két héttel a magyar kormány még elfogadhatatlannak minősítette a norvégok feltételeit, Csepreghy Nándor államtitkár úgy fogalmazott, "zsarolásra hasonlít" például az az igény, hogy hagyják békén a magyarországi civileket. Még azt is mondta az M1-en, "el kell gondolkodni, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen norvég hozzáállásnak”.

Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyi minisztere az oslói parlamentben nyíltan beszélt arról, hogy a befagyasztást azért oldották fel, mert a magyar kormány vállalta a civilekkel kapcsolatos feltételt. Az alku további pontjaival kapcsolatban azonban diszkrét maradt a norvég fél. Helgesen a Politicónak annyit azért elmondott, hogy Magyarország az összes feltételt elfogadta, amelyet Norvégia állított az elmúlt hónapokban.

Túry Gergely

Norvégia mint az európai közös piac tagja a kohéziós alapokhoz hasonló támogatást nyújt a szegényebb EU-tagállamoknak. A pénz nagy részét a magyar kormánnyal közösen költik el, egy kisebb részét civil szervezetek kapják az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium irányításával. A kormány 2014 elején átalakította a norvég pénzek elosztásának rendszerét, a választás után pedig eljárások és propagandahadjárat indult a civileknek szánt pénzek elosztását koordináló civilek, elsősorban az Ökotárs Alapítvány ellen. Több szervezet adószámát elvették, Móra Veronikát, az Ökotárs vezetőjét az események tetőpontján rendőrök vitték el. A civilek elleni összes vizsgálat eredménytelenül zárult.

A támogatások befagyasztásról szóló vitának hivatalosan az vetett véget, hogy Norvégia elfogadta a nagyobb pénzek új elosztási rendszerét, vagyis a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. általi felügyeletét.