szerző:
Stemler Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2023-ban újra Európa egyik kulturális fővárosát adja Magyarország, miután első alkalommal Pécs viselhette hat évvel ezelőtt ezt a címet. Milyen tanulságai vannak a nehezen összeálló pécsi kulturális évnek? A nyertes pályázat megálmodóit és megvalósítóit kérdeztük.

A 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécs városának legnagyobb akkori beruházása helyszínén, a Zsolnay Kulturális Negyedben jelentette Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy 13 év után, 2023-ban újra Magyarország adja majd Európa egyik kulturális fővárosát, amelyet a következő évek során választanak ki.

A pécsi helyszín nem csak az emlékek miatt volt fontos, hiszen a város mentorként segíti majd a pályázás folyamatát és a győztes felkészülését. A pécsiek valóban rengeteg tapasztalatot szereztek a kulturális fővárosi év, illetve az azt megelőző fél évtized alatt, ám ezek egy jó része leginkább abból a szempontból hasznos, hogy mi mindent kellene elkerülni.

Mertek nagyot álmodni

Az első magyar kulturális főváros kiválasztása teljesen más klímában zajlott, mint a most induló második kör. A pályáztatás röviddel Magyarország uniós csatlakozása után indult el, amikor az egész közvélemény „EUfóriában” égett, és a pályázó városok mindegyike sorsfordító lehetőségként élte meg a címet – még az a Budapest is, amely mérete és főváros mivolta miatt felfelé erősen kilógott a 2000-es években nyertes európai nagyvárosok sorából.

Tűzijáték és lézershow a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat megnyitó ünnepségén a Széchenyi téren 2010. január 10-én.
©

Ez a csodavárás a pályázati kiírásra is jellemző volt, emlékszik vissza Tarrósy István, a Pécs2010 pályázat egyik írója, illetve az annak megvalósítását lebonyolító szervezet első vezetője. A kulturális és mentális léptékváltást, Pécs arculatának teljes átalakítását és a város nemzetközi kulturális központtá tételét ígérő pályázat ennek megfelelően nem is lógott ki a többi grandiózus elképzelés közül, és a nemzetközi zsűri megítélése szerint ez a civil értelmiségiek által írt pályamunka volt a legrealistább és leginnovatívabb. Az akkori rendszer szerint azonban a végső döntés – mármint a magyar nyertes jelölése Brüsszel felé – a kormány kezében volt, és Pécs győzelme után még évekig tartott a szóbeszéd arról, hogy milyen politikai alkuk állhattak a város kiválasztása hátterében.

Ilyen megalázó politikai színjátékra most nem kell számítani, hiszen ahogy azt Hoppál Péter államtitkár is hangsúlyozta, a mostani pályázati körben a kormányzat szigorúan adminisztratív szerepkörben jár el, a döntés teljes egészében az unió által delegált zsűri kezében lesz.

...aztán felébredtek

„Az álmok és az érzelmi elkötelezettség fontos dolgok egy pályázat sikeréhez, de a győzelem után eljön az az idő, amikor a realitásokhoz kell igazítani a terveket. Mi szerintem ott hibáztunk, hogy nem láttuk pontosan, a magyar politika realitása milyen mozgásteret biztosít számunkra”, fogalmaz Tarrósy István. A valósággal való találkozás pedig sokkoló volt a győztes csapat számára: Takáts József irodalmár, a pályázat szellemi atyja bő félévvel a cím elnyerése után mondott le, belefáradva a pécsi városvezetéssel vívott terméketlen harcba. Tarrósy a Pécs2010 első igazgatójaként tovább állta a sarat: ő 2007 elején jelezte, nem kívánja meghosszabbítani szerződését.

Két frontvonal végig meghatározta a Pécs2010 felkészítő éveit. Először a pályázat megírását a civileknek átengedő pécsi városvezetés tenyerelt rá az akkor már konkrét anyagi és politikai hasznot ígérő történetre, majd a nagy befolyású pécsi polgármester, Toller László tragikus balesete után a kulturális kormányzat próbálta magához vonni a döntési jogköröket és persze a pénz elköltésének jogát. Tarrósy Istvánnak akkor lett elege, amikor egyrészt a Hiller István által vezetett kulturális minisztérium a nemzetközi pályázat eredményét negligálva oktrojált a projektre egy művészeti igazgatót, majd a kulturális programok szervezőjeként behozta a képbe az állami rendezvényszervező Hungarofest Kht-t Tarrósy szerint egy olyan szerződéssel, ami Pécs számára előnytelen volt.

A kompetenciaharcok és a folyamatos személycserék miatt a kezdeti optimista hangulat is gyorsan megfordult. „A csodavárás után nagyon hamar védekezni kényszerültünk”, mondja Szalay Tamás, aki az eredeti pályázatírók közül egyedül „élte túl” a felkészítő éveket a projekt tagjaként. A jelen pillanatban a Stuttgarti Magyar Intézet igazgatójaként dolgozó Szalay ezzel együtt nem kudarcként tekint a Pécs2010-re, bár azt nem tagadja, hogy rengeteg problémával kellett szembenézniük.

Végső soron siker?

Ennek egyik oka a „nyugatos” szellemiségű, a magyar viszonyokra nehezen adaptálható pályázat mellett az volt, hogy a magyar szervezők teljesen ismeretlen területen mozogtak. „Ez végig tanulási folyamat volt, rengeteg körmössel”, fogalmaz Szalay Tamás, és ebből a szempontból a pécsi tapasztalatok valóban nagyon fontosak lehetnek a 2023-as magyar kulturális fővárosnak. Másrészt abban mind Tarrósy, mind Szalay egyetért, hogy végső soron a pécsi történet nem tekinthető kudarcnak.

„Amikor az egyes kulturális fővárosokról beszélünk, többször van olyan, hogy egy-egy város neve hallatán legyintünk, ám Pécs nem tartozik ezek közé”, mondja Szalay, aki az Európai Bizottság által létrehozott EKF monitoring-bizottság tagja is. A pécsi célkitűzések legalább részben megvalósultak, hiszen a város kulturális intézményrendszere és egyben közterületei óriási megújuláson estek át, a 2010-es kulturális fővárosi év programsorozata pedig jó visszhangot kapott mind országosan, mind nemzetközi szinten. Ez még akkor is így van, ha a 2010-es EKF évre a nagyberuházások csak részben készültek el, és a nagyobb programokat is csak az év második felére tervezték be – 2010 felét nagyjából elcsalva. Utólag a valódi kérdés mégis az, hogy az EKF-ből mennyire volt képes profitálni maga a város.

Az Szalay Tamás szerint tény, hogy az Európa egyik legjobb koncerttermeként számon tartott Kodály-központ vagy a Zsolnay Kulturális Negyed révén Pécs a balkáni térség lakói számára is vonzó kulturális célpont lett, amit beárnyékol, hogy például az Eszék-Pécs közúti kapcsolat finoman szólva sem optimális, ám ez már nem a kulturális fővárosi év hiányossága. Az is tény, hogy az új intézmények olyan rendezvények lebonyolítását teszik lehetővé a városban, mint például Európa legjelentősebb kórusfesztiválja, a tízezres tömeget megmozgató Europa Cantat.

Résztvevők ülnek a pécsi Kodály Központ avatásán 2010. december 16-án
©

Az intézményrendszer fenntartása és megtöltése tartalommal azonban komoly kihívás. A jelenleg ismét a Pécsi Tudományegyetem külügyi igazgatójaként dolgozó Tarrósy István szerint (aki főállásban a bölcsészkar politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok tanszékének docense), a külföldi hallgatók számának közelgő megduplázása – Balog Zoltán épp az EKF2023 apropóján jelentette be Pécsett, hogy a kormányzat 20 milliárd körüli összeget szán a PTE idegen nyelvű képzéseinek fejlesztésére – nagy lehetőséget jelent. TAz általuk elérhető külföldiek bevonása lendületet adhat a stagnáló pécsi kulturális iparnak. A pályázat „puha” része, azaz a civil kurázsira és az együttműködésre épülő szemléletváltás már jóval kevésbé érződik, bár Tarrósy szerint a város kulturális életében is egyre aktívabb külföldi hallgatók ezen a téren is hozhatnak változást.

Csalódottságmenedzsment

A kezdeti nagy tervek, majd az azokban való csalódás a helyiek részéről szerves része az EKF élménynek, olyannyira, hogy az ezt kezelő „csalódottságmenedzsment” külön jelenségként ismert a kulturális fővárosokkal foglalkozók körében. Mindez nem meglepő, hiszen a cím egyik fontos célja, hogy szebb napokat is megélt városok számára adjon lehetőséget önmaguk újrafogalmazására és sikeressé tételére.

„Ezzel a címmel nem lehet újraalapítani egy várost” - mondja ezzel kapcsolatban Szalay, ám maga a brand megmarad, még akkor is, ha a fővárosi év nem tartozik a legsikeresebbek közé. A brüsszeli EKF-monitoring-bizottságban helyet foglaló kulturális szakember amondó, hogy fontos a kezdeti várakozások mérséklése; mindezt a pécsiek jól megtanulták.

A kultúra ára

A Pécs2010-re végül mintegy 44,5 milliárd forint jutott uniós és kormányzati forrásokból. Ennek túlnyomó része, mintegy 35 milliárd építkezésekre ment el: ebből készült el a Zsolnay Kulturális Negyed a Zsolnay-gyár elhagyott területén, a Kodály Zoltán Koncertközpont és a Regionális Tudásközpont, illetve a pécsi közterületek felújítása. 9,5 milliárd forint érkezett a kulturális programokra, azok kommunikációjára, illetve a projekt lebonyolítására.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ingyenes Sting & Shaggy-koncertet hirdetnek jövő hétre a Hősök terére

Ingyenes Sting & Shaggy-koncertet hirdetnek jövő hétre a Hősök terére

Ötször annyi szakma közül választhat egy magyar fiatal, mint egy német, de melyikük jár jobban?

Ötször annyi szakma közül választhat egy magyar fiatal, mint egy német, de melyikük jár jobban?

Rémes klausztrofób helyzetből csinál meghitt hangulatot az IKEA

Rémes klausztrofób helyzetből csinál meghitt hangulatot az IKEA

2019 végére kész lehet az egységes busz- és vonatmenetrend

2019 végére kész lehet az egységes busz- és vonatmenetrend

Eltűnt pénzek után nyomoz a rendőrség két közlekedési szakszervezetnél

Eltűnt pénzek után nyomoz a rendőrség két közlekedési szakszervezetnél

 Így érvelnek ők – 131 oldalon értetlenkedik a kormány a Sargentini-jelentésre válaszolva

Így érvelnek ők – 131 oldalon értetlenkedik a kormány a Sargentini-jelentésre válaszolva