Nemes versengés helyett inkább a fejlesztési pénzekért való ádáz küzdelem és a főváros-vidék ellentét kiéleződése jellemezte a 2010-es Európa kulturális fővárosa címért eddig folyó versengést. A hét pályázó magyar város közül a kormány várhatóan jövő héten hirdet győztest.

Sokan valamifajta mamutfesztiválként képzelik el, pedig korántsem ezt jelenti, ha egy uniós tagállam jelentős kulturális hagyományokkal rendelkező városa Brüsszeltől egy évre megkapja az Európa kulturális fővárosa megtisztelő címet. Nincs oka azonban szégyenkeznie annak, aki tévhitben élt a rendezvény jellegét illetően: még a címre pályázó 11 város közül is többen félreértették, milyen koncepcióval kell előállniuk ahhoz, hogy 2010-ben - a német Görlitz vagy Essen várossal tandemben - megkaphassák a rendezés jogát. A magyarországi helyszín kiválasztására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által kiírt pályázat első, márciusi rostáján kiesettek (Veszprém, Székesfehérvár, Kecskemét, Kaposvár) pályázatai sok tekintetben maguk is egy kibővített kulturális rendezvénysorozat, fesztivál jellegű bemutatkozás karakterjegyeit hordozták, noha az elvárás az lett volna, hogy a jelentkezők egy kulturális alapú városfejlesztési programot tegyenek az asztalra.

"Egy kulturális főváros nem egyszerűen egy hely, ahol egy évig jelen van a művészet, hanem egy toposz, amely európai kulturális értéktöbbletet állít elő" - fogalmazta meg a húsz éve tartó sorozat lényegét Wolfgang Lorenz, a 2003-as házigazda, Graz intendánsa a város honlapján, egy olyan műalkotáshoz hasonlítva a "projektet", amelynek anyaga a város és a város élete. Ami profánabb megfogalmazásban annyit tesz, hogy olyan programokra, fejlesztő beruházásokra van szükség, amelyek a nemzetközi bemutatkozás lehetőségén túl hosszabb távon is lendületet adnak a régió anyagi, szellemi, vagy ha úgy tetszik, lelki fejlődésének. Épp ezért tartják fontosnak Brüsszelben, hogy már a tervek is valamifajta közös gondolkodás eredményeként szülessenek meg.

A pécsi Zsolnay kulturális negyed
látványterve.

Arculatváltások
© HVG
Távolról sem mondható el azonban, hogy akár csak a versenyben maradt hét város (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron) pályázatát ilyen aktív - a szakmai és a laikus közönség szélesebb köreit egyaránt megmozgató - együttgondolkodás előzte volna meg. Aligha véletlen, hogy az emberek fele - mint az a Medián egy szeptember elején készült reprezentatív felméréséből is kiderül - nem is hallott a címért folyó versengésről. Az igazi szellemi pezsdülés jelei leginkább Pécsett mutatkoztak, ahol különböző civil értelmiségi körökben már jóval a pályázat kiírása előtt, 2002-ben felvetődött, tudatosan kellene készülni a cím elnyerésére. Ehhez képest például Győrben 2004 őszén született meg az önkormányzati elhatározás, és a kezdeményezés hivatalosságának látszatát erősíti, hogy olyan lobbistáktól vett idézetek szerepelnek a pályázatban, mint az APEH megyei vezetőjének vagy a helyi Volán-vállalat vezérigazgatójának nyilatkozata. A riválisok inkább a tudományos és a művészeti élet jeles művelőit kérték fel korteskedésre.

Második oldal (Oldaltörés)

A Margit hídra álmodott buborékok.
A Duna közteresítése
© HVG
Az előkészítést illetően Budapestnek sincs oka büszkélkedni. Amit a városvezetés az érintettek szélesebb köreinek bevonásánál elmulasztott, az utóbbi hetekben kommunikációs kampányokkal igyekszik pótolni. Igaz, azt is meglehetősen sekélyes formában: nemrég például a Pesti Est füzetben ismertették - a városházi MDF bírálata szerint - "Budapest vezérlőfonal nélküli programjának" ötleteit. S bár a Műcsarnok oldalában fölállított információs pultoknál az elmúlt hetekben elvileg bárki megismerkedhetett valamennyi pályázó programjával, a HVG munkatársának ottjártakor például egyik számítógép sem működött. A fővárosban emellett az utóbbi időben már a hidakra kitűzött zászlókon, köztéri plakátokon is reklámozták Budapest kissé félreérthető pályázati logóját: a város és a víz kapcsolatára utaló jelképen szereplő sziluettember és felfröccsenő víz alapján ugyanis akár egy pocsolyába lépő emberre is asszociálhat a gyanútlan szemlélő. (Igaz, Pécs - amúgy igényes kivitelű, egyfajta művészeti albumként, könyv formájában is forgatható - pályázatának sem válik dicsőségére a város nevének felhasználásával készült, enyhén törülközőszárítóra hajazó logója.)

Minden fogyatékossága ellenére a kulturális főváros cím elnyerésére az egyik legesélyesebbnek Budapest látszik, noha a főváros számára korántsem olyan létkérdés a siker, mint a vidéki versenytársaknak. Az unió soros elnöke 2011-ben Magyarország lesz, így a főváros a következő évtizedben amúgy is Európa figyelmének középpontjába kerülhet. Ugyanakkor a helyzeti előnyök is közrejátszhattak abban, hogy a fővárosi pályázat készítői megspórolhatták a komolyabb gondolkodást. Az anyag jelentős részben a 2003-ban elfogadott városfejlesztési tervben szereplő beruházások megzenésítése, olyan látványelemekkel kiegészítve, mint például a Margit hídra megálmodott "szappanbuborék", vagy a - grazi megvalósítás után eredetinek nem igazán mondható - Dunára telepített kávézók ötlete.

A vidéki pályázók anyagaiból ugyanakkor egyfajta karakterváltás reménye olvasható ki. Többnyire olyan, ipari, mezőgazdasági múltú, a gazdasági átalakulás okozta krízisből már magukhoz tért városokról van ugyanis szó, amelyek számára a kulturális "ipar", illetve az arra épülő turisztika lehet az a kitörési pont, amelynek révén a fejlődés újabb fázisába léphetnek. Épp ezért a legtöbb helyen nem is látványos vagy a látogatókat meghökkenteni akaró presztízsberuházásokat terveznek - leszámítva például a debreceniek által megálmodott üveghegyet -, hanem olyan alapvető intézményeket, amit előbb-utóbb akkor is létrehoznának, ha nem nyernék el a kulturális főváros címet. (A debreceni példánál maradva: az új konferenciaközpont jövőre már el is készül.)

Az évszázadok során kialakult kulturális centralizáció Budapestet azonban kétségkívül alkalmasabbá teszi a kulturális főváros szerepére, mint vidéki versenytársait. Mivel itt a legnagyobb az intézmények sűrűsége, az ezer főre jutó tudósok, művészek száma, itt lehet a legolcsóbban megrendezni a programokat. Ugyanakkor a budapesti rendezés ellen szól például az, hogy - mint arra az eddigi kulturális fővárosokról készült uniós tanulmány, az úgynevezett Robert Palmer-jelentés is hivatkozik -, a nagyvárosokban sokkal inkább elsikkad egy ilyen eseménysorozat, mint egy vidéki középvárosban. S míg egy metropolis esetében az a fejlesztési pénz, ami egy ilyen eseményhez társul, arányaiban eltörpül a költségvetés egyéb bevételei mellett, egy középváros méreteihez képest igen jelentős összegről van szó, amelynek felhasználásával már látványos változások érhetők el.

A debreceni főtérre tervezett installáció.
Az üveghegyen innen
© Gulyás Gábor
Az eddigi gyakorlatot alapul véve - amikor is az unió a megvalósításhoz szükséges költségekhez maximum 1 millió euróval járult hozzá, amit a mindenkori kormány az összköltségek 30-40 százalékával toldott meg (a többi önkormányzati és vállalkozói pénz) -, mindez azt jelenti, hogy a címet majdan elnyerő magyar város mintegy 25-30 milliárd forintos plusz forrásra számíthat. Ez az összeg - mai árakon számolva - több, mint amivel Sopron és Eger az egész idei évben gazdálkodik, illetve közel annyi, amennyit a 2005-ös győri vagy pécsi költségvetés tervezett a város működtetésére, fejlesztésére. De még a nagyobb büdzsével rendelkező Miskolc és Debrecen számára is nagy pénzről van szó: éves bevételük 65-70 százalékával egyenértékű összegről. Budapest esetében viszont csepp lenne a tengerben a címhez társuló támogatás: egytizedét sem éri el például a főváros idei bevételi előirányzatának.

"Budapesten egyetlen épületet szoktak 25-30 milliárd forintból felépíteni" - utalt a Művészetek Palotájának példájára a HVG-nek Takáts József, a pécsi program koordinátora, aki nemrégiben nagy vihart kavart az Élet és Irodalomban megjelent (amolyan taktikai elővágásként is értelmezhető) cikkével. Írásában amellett érvelt, hogy a kormánynak az október végére tervezett döntése során mindenképpen vidéki várost kellene választania. Ha ugyanis a főváros lenne a pályázat győztese, azzal tovább erősödne az ország egyközpontúsága. Ellenben ha a kulturális főváros vidéken lesz, az jelentősen segítené a kulturális térszerkezet többpólusúvá válását. Takáts szerint ez a megfontolás vezetett oda, hogy ma már nem szokás fővárosoknak adni ezt a címet. Ráadásul bármelyik vidéki város nyerne, az idelátogatók aligha hagynák ki Budapestet.

Harmadik oldal (Oldaltörés)

Az ellentábor érvelése szerint azonban az utóbbi években csupán azért esett a választás vidéki városokra, mert Nyugat-Európában már "elfogytak" a fővárosok. A mostani pályázatnak pedig nem dolga orvosolni az évszázados sérelmeket - mondják például a budapestiek, akik azt ígérik, győzelem esetén bevonnák programjukba a veszteseket is. Ami azonban korántsem akkora "kegy", ha figyelembe vesszük, hogy ezt a kiírás is erőteljesen ajánlotta valamennyi jelentkezőnek. A "győztes mindenkit visz" elvét pedig egy szeptember közepén született közös nyilatkozatban valamennyi pályázó magára nézve kötelezőnek ismerte el.

Az egyre inkább elvi síkra terelődő vita ma már maga is inkább gátjává kezd válni annak, hogy a programok valóban saját értékükön méressenek meg. Pedig lenne miről beszélni. Ami közös a pályázatokban: mindegyikben vannak olyan, egyenként is megvalósításra érdemes ötletek, amelyek egy normálisan működő kultúra- és településfejlesztési finanszírozás mellett "alanyi jogon" is megérdemelnék a támogatást. Ugyanakkor a szakmai szempontból mégoly gondosan kimunkált pályázatokon is sokszor érződik az izzadságszag. Miskolc például olyan érveket is használ kommunikációs kampányában, hogy azért a legalkalmasabb város az övék, mert "itt rezeg legjobban a kocsonya", s itt a legszebbek a lányok.

Egy egri látványterv
© HVG
Hogy az emocionáis érvek mellett mennyiben játszik majd szerepet a konkrét kormányzati döntésben a politika, nehéz megjósolni. Az esélylatolgatók mindenesetre Budapest mellett szóló politikai érvként említik például, hogy országgyűlési választásokat a fővárosi szavazók ellenében még soha egyetlen párt sem tudott nyerni. Kérdés azonban, hogy a cím odaítélésével mennyiben lehetne a budapestiek kegyeibe férkőzni, akik a Medián-felmérés szerint maguk sem preferálják annyira saját városuk győzelmét, mint mondjuk a pécsiek. Pécs politikai előnyei közé sorolják ugyanakkor, hogy Toller László polgármester szoros kapcsolatban áll a városhoz amúgy is több szálon kötődő Gyurcsány Ferenc kormányfővel, aki kabinetje több tagját is a baranyai megyeszékhelyről verbuválta. Közben az első körben kiesett, politikailag rivális, fideszes vezetésű Kaposvár is bejelentkezett a pécsieknél, nem titkolva, hogy a támogatásért cserébe azt remélik, a város győzelme esetén őket is bevonják majd a pécsi programba. Sokat elárul ugyanakkor a pártszimpátiák beszivárgásáról, hogy a Budapest frekventált pontjait az elmúlt évtizedekben végigépítő Finta József - akit Orbán Viktor az év elején meghívott a nemzeti konzultációs testületébe -, ezúttal nem a fővárosnak, hanem a fideszes vezetésű Debrecennek ajánlotta fel a segítségét. A két nagy párt, az MSZP és a Fidesz-MPSZ cívisvárosi vezetői ugyanakkor még tavasszal bejelentették: a siker érdekében, a pályázattal kapcsolatos valamennyi kérdésben kölcsönös megnemtámadási szerződést kötöttek.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

Páros mérkőzés

Az újjáépített óvárosi híd Görlitz és Zgorzelec között. Megbékélés és összenövés.

Fókuszban

A zsűri

A Bozóki András kulturális miniszter által felkért szakmai és laikus zsűri tagjai:Liz Barrett újságíró...

Fókuszban

Mi fán terem?

Az uniós országok kulturális minisztereinek tanácsa 1985 júniusában indította el az Európa kulturális fővárosa...

Alföldvíz: akkor válna fizetésképtelenné a cég, ha a beígért béremelést megadnák

Alföldvíz: akkor válna fizetésképtelenné a cég, ha a beígért béremelést megadnák

Döntött a kormány: két szombati munkanap lesz 2020-ban

Döntött a kormány: két szombati munkanap lesz 2020-ban

Rajmund kölyökkutyákat lopott, majd eladta

Rajmund kölyökkutyákat lopott, majd eladta

„Dühömben elkapott a sírógörcs, amikor mondták, hogy érvénytelen a személyim”

„Dühömben elkapott a sírógörcs, amikor mondták, hogy érvénytelen a személyim”

Terence Hill ismét üzent a magyaroknak

Terence Hill ismét üzent a magyaroknak

Felfüggesztették Nagyoroszi polgármesterét, mert nem vette ki a szabadságát

Felfüggesztették Nagyoroszi polgármesterét, mert nem vette ki a szabadságát