szerző:
hvg.hu

Amit az ellenzék rendszerszintű korrupciónak lát, az valójában az állami tulajdon és a hatalomhoz kötődő vállalkozások helyzetbe hozása, ez pedig egybevág Orbán azon politikájával, hogy minden szinten az államot akarja erősíteni - írta Tölgyessy Péter volt politikus elemzésében. Szerinte Orbán szembemegy a nyugatos hagyománnyal és a joguralom rendjével, ideológiájában keveredik a két világháború közti időszak, illetve a marxista szemináriumok világa is.

Nemcsak a jövedelmeket, hanem az üzleti és a médialehetőségeket, a művészeti erőforrásokat is a kedvezményezettjeinek csoportosítja át a Fidesz - állapította meg Tölgyessy Péter volt SZDSZ-es, majd 1998 és 2006 között fideszes politikus, elemző a Tárki A magyar polgár című kiadványában megjelent Zsákutcából zsákutcába. Az ismétlődően megrekedő magyar polgárosodás ellentmondásai című elemzésében.

Tölgyessy azt írta, a Fidesz növeli az állami tulajdon szerepét a versenyszférában is, emellett pedig a hatalomhoz ezer szálon kötődő magánvállalkozásokat preferál, ebben pedig "mindenki más jó eséllyel rendszerszintű korrupciónak lát". Tölgyessy hozzáteszi, a hatalmi eszközökkel helyzetbe hozott személyeknek önmagában még nem biztosított a sikere, ezért folyamatos állami gyámolításra szorulnak.

"A miniszterelnök, ahol csak lehet, egyébként is az államot erősíti, és az erő pozíciójából kíván mindenhová elérő befolyást gyakorolni" - írja Tölgyessy, aki szerint Orbán nem hisz a piaci automatizmusokban vagy az uralomgyakorlás indirektebb formáiban, a hatalom maga alá gyűrte a gazdaság régi erős embereit és a kormányfő ahol csak teheti, centralizál, egyetlen felülről irányított gépezetbe fogta össze a helyi közigazgatás, az egészségügy és a közoktatás csaknem valamennyi intézményét.

Eközben "módszeresen indoktrinálni törekszik az egész társadalom világlátását", a művészeket, véleményformálókat pedig az "udvari értelmiségi szerep" felé tereli.

Tölgyessy szerint Orbán a nemzet történelmi ösztöneihez, mítoszaihoz és illúzióihoz igazított, a bajokra végre „az emberek” vágyainak megfelelő megoldást ígér, és bár ez egy "eredeti alkotás", nyelvében és kategóriáiban is ott vannak a két világháború közötti időszak állításai, illetve az ötvenes–hetvenes évek
marxista szemináriumai, valamint a Kádár-korszak népi piacellenessége is.

A volt politikus hozzáteszi, az új berendezkedés a törvényalkotást többnyire a politikai akaratátvitel puszta eszközeként használja, a törvények egyénre, vállalatra és intézményre szólóan próbálják megvalósítani a központi szándékot. Ehhez hozzátartozik, hogy akár egy éven belül is változnak a jogszablyok. A jelen rendszer ezért ellentétes a törvény- és a joguralom rendjével, ami egyébként a nyugati civilizáció egyik alapelve.

Tölgyessy szerint ennek ellenére az Orbán-rendszer "betölti elsődleges feladatát: válság idején ad cselekvőképes kormányzati stabilitást", "hatalmi erejével, módszeres félelemkeltésével, valamint hallatlan bűnbakképző képességével valahogyan mégiscsak egyben tartja a kudarcaitól sérült, végletekig megosztott nemzeti közösséget", de 1989 "nyugatos közjátéka" után most a miniszterelnök visszatért a magyar társadalom korábbi előtörténetéhez.

Emellett az elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy Orbán útkeresése egyre vonzóbb a térség más országaiban is, ráadásul a Fidesz-szavazók szerint minden rendben van, ennek ellenére Tölgyessy szerint nehéz elképzelni azt, hogy "a Nyugat évszázados tapasztalatai, a polgárosodás civilizációs vívmányai ellenében tartósan előrejuthat az ország. Félő, hogy minden diadalmasnak tűnő előrehaladás egy történelmileg újra veszélyes zsákutcának bizonyuló rendszerben történik, ami a XX. században ismétlődő lemaradást hozott az országnak".

A Tárki A magyar polgár című kiadványában Tölgyessy Péter mellett Stumpf IStván volt kancelláriaminiszter, jelenlegi alkotmánybíró is megjelentetett egy tanulmányt, ebben ő is a "csúcsra járatott hatalomkoncentrációról" írt, illetve arról, hogy a Fideszbe számos új generációs tag a hatalmi pozíciók ígérete miatt lépett be. A kötetben egyébként többek között Szelényi Iván, Tóth István György és Felcsuti Péter is jelentetett meg egy-egy tanulmányt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!