Kiricsi Gábor
Kiricsi Gábor

Orbán Viktor közszereplőként talán legnagyobb vereségét szenvedte el tíz éve, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel vállalt tévévitát. Utólag visszanézve mindez inkább a félrement szerepválasztásnak köszönhető, amelyben Orbán olyan vitastílust próbált ki, amely kicsit sem passzolt hozzá. Viszont Budapest-minisztériumot, 14. havi nyugdíjat és autóvásárlási támogatást ígért. Most azt is megvizsgáltuk, mit váltott valóra azóta abból, amit akkor mondott.

“Remek vita lesz” - búgta sejtelmesen Gyurcsány Ferenc Orbán Viktornak a 2006. április 5-i választási tévévitát megelőzően, miközben kezet fogtak. A stúdióban moderátorként Süveges Gergely és Rábai Balázs volt jelen, akiket az MSZP és a Fidesz közösen választott ki, és már egyikük sem dolgozik annál a köztelevíziónál, amelynek a stúdiójában bonyolították a tévévitát.

Az összecsapás arról vált híressé, hogy az akkori kormányfő Gyurcsány valósággal lesöpörte Orbán Viktort, simán meg is nyerte a választásokat, hogy aztán pár hónappal később az őszödi beszéd kiszivárgásával lényegében meg is bukjon. Orbán Viktor pártja viszont nem sokkal a vita és a választás elbukása után szárnyalni kezdett, és folyamatosan vezeti népszerűségi listákat.

A tévévitát akkor több elemző is értékelte, most visszanézve eléggé érthetőnek tűnik, miért nem volt Orbán Viktor meggyőző: mintha az egy évvel korábbi Gyurcsány-Orbán tévévitából azt a tapasztalatot vonta volna le, hogy joggal számíthat a túlmozgásos Gyurcsány ripacskodására, és mindenképpen jobb benyomást tesz majd, ha ő egy minden szempontból tisztelettudó és visszafogott vitapartner képét mutatja. Emiatt egy Orbán Viktortól teljesen idegen Orbán Viktort láttunk a stúdióban, aki kicsit fáradtan és idegesen gyűrögette a papírját, kereste a szemkontaktust a nézőkkel, miközben Gyurcsány kíméletlenül szembesítette őt kormányzása eredményeivel.

Orbán Viktor ezt követően elbukta a választást, így nyilvánvalóan nem hajthatók be rajta a vita során tett ígéretek, mégis fontos újranézni, hogy mivel próbálta megnyerni a választókat, ugyanis későbbi, 2010-től induló kormányzásának alaptézisei visszaköszöntek már itt is. Gyurcsány Ferenc pedig olyan intézkedéseket-tervezeteket is letagadott, amelyeket később bevezetett. Megnéztük, miket ígért akkor Orbán és összevetjük azzal, ahogyan most élünk.

A miniszterelnök-jelöltek nyolc témában nyilvánultak meg, ilyen bontásban vesszük végig az ígéreteket.

1. Mezőgazdaság, falvak helyzete

Az agrárvitában Orbán egyből azzal nyitott, hogy piacokat kell szereznünk az agrártermékeknek, és meg kell védenünk a saját piacunkat. Erre az a különös helyzet állt elő, hogy Gyurcsány válaszképpen a most oroszbarátsággal vádolt Orbánt lehordta amiatt, hogy első négy éve alatt hátat fordított az oroszoknak, és az orosz felvevőpiacnak.

Orbán arról is beszélt, hogy meg kell védeni a magyar termőföldet, és ehhez, amennyire lehet, azóta is tartja magát, a külföldiek termőföldvásárlását jelenleg is korlátozzák idehaza. A mezőgazdaság 2006-os állapotának szemléltetésére felhozta, hogy mindössze 720 ezer szarvasmarhánk van, ami kevesebb, mint amennyi a második világháborút követően volt. És ez a szám amúgy 2015 decemberére valóban 821 ezerre ugrott.

Azzal vágott vissza neki Gyurcsány, hogy a mostani kevesebb marha több tejet ad, és a szemére hányta, hogy 1998-ban Torgyán József pártjának játszotta át a vidékfejlesztést. Orbán erre nem tudott mit mondani, viszont megígérte, hogy újranyitják a vidéki postahivatalokat és befogadóképessé teszik a helyi óvodákat. Ami az elsőt illeti, ott csak pár teljesen jelképesnek tekinthető újranyitás volt, az óvodákba azonban a 3 év fölötti kötelező óvodáztatás miatt valóban több gyerek jár, bár sok helyen, különösen a nagyvárosokban nincsen elég férőhely.

2. Adók, költségvetés, államadósság

Orbán Viktor itt számolt be először arról a trükkről, amelyet a Gyurcsány-kormány elsütött a választások előtt: a voksolás előtt négy nappal, április 5-én egyszerűen nem tette közzé az államháztartási adatokat, amelyből kiderült volna, hogy az egész évre tervezett deficitnek már a 60 százalékát eltapsolták. A Fidesz-elnök a vitán megdöbbenéséről számolt be, amiért a pénzügyminisztérium azért halasztotta el az adatközlést, mert az befolyásolná a választásokat. "Mi másnak kellene befolyásolni a választásokat, mint a valóságnak?" - tette fel a kérdést, de a csendes, megfáradt ember imázsába nem fért bele, hogy komolyabban odaszóljon a trükközés miatt Gyurcsánynak.

Fotó a korábbi, 2005-ös tévévitáról. Abból Orbán jobban jött ki
©

Azt az álláspontot sem tudta igazán erőteljesen képviselni Orbán, hogy Gyurcsányéknál óriási a költségvetési hiány (a szocialista kormányok alatt végig túlléptük az unió által engedélyezett éve 3 százalékot), de tény, hogy az Orbán-kormányok már nagy hangsúlyt fektettek a hiány lefaragására, mármint azután, hogy kiderült, eredeti 2010-es tervüket, a hiány elengedését az EU nem hagyja jóvá.

3. Lakástámogatás, otthonteremtés, családtámogatás

Gyurcsány azzal kezdte ekézni Orbánt, hogy a leginkább rászoruló fiatal családok helyett azokat támogatta a lakáspolitikája, akik egyébként is többet engedhetnek meg maguknak, de Orbán ebbe az utcába nem volt hajlandó belemenni, csak azt mondta el, hogy visszaállítják az adókedvezményt, és nem engedik, hogy a családok csak azért lemondjanak gyerekvállalási terveikről, mert kilátástalannak látják a helyzetüket. Emellett a gyerekes anyukák részmunkaidős foglalkoztatását is ösztönözni fogják.

Nem állíthatjuk, hogy ezekkel az ígéreteivel szembemenne a második és harmadik Orbán-kormány, a lakástámogatások és az immár mindenkinek járó családi adókedvezmény jól jön a keresővel rendelkező családoknak, ám ezek közül a leginkább kedvezményezettek a gazdagabbak. A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzését is megígérte Orbán, mégsem jött még el a részmunkaidős kánaán az országban.

A legfurcsább Orbán-ígéret ezután hangzott el, családi gépkocsiprogramot ígért. A nem teljesen világos terv szerint az 1,6 literes benzines és 2,0 literes dízeles kocsiknál a regisztrációs díjat eltörölték, az éves autópályamatricák árát pedig megfelezték volna. Mindkettő eleve blöffnek hangzott, és utóbb annak is bizonyult, mivel nem került újra elő: az autók nem lettek olcsóbbak, és az autópályamatricák árának növelése miatt még többet kaszál belőlük a kormány.

4. Egészségügy

Az egészségügyi vitában Gyurcsány Ferenc kikérte magának, hogy Orbán a vizitdíj tervezett bevezetésével vádolja, és felszólította a Fidesz-elnököt, hogy vonja vissza a vádat. "Nem akarhat igaztalanul nyerni" - próbált hatni Orbánra Gyurcsány, aztán mi lett belőle: a következő Gyurcsány-kormány bevezette a vizitdíjat, a Fidesz népszavazást indított a témában, megnyerte, Gyurcsány erre leváltotta az SZDSZ-es egészségügyi minisztert, az SZDSZ kilépett a kormányból, majd a népszavazás után egy évvel Gyurcsány is távozott.

A vitának azok az orbáni mondatai persze különösen csengnek, amelyekkel az egészségügyi dolgozók méltatlan helyzetét taglalja, az orvoshiányra panaszkodik, hiszen ezekben mintha semmilyen változás nem történt volna az elmúlt hat évben. De kijelenti azt is, hogy a gyógyszerárakat csökkenteni kell, az egészségügy nem üzlet, és a kórházakat nem engedik privatizálni. Bár utóbbira könnyen lőtt vissza Gyurcsány, felemlegetve, hogy Orbán miniszterelnök-helyettes jelöltje, Mikola István is megpróbálta privatizálni a szobi kórházat. A szocialista miniszterelnök más magas labdát is lecsapott: emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány sem tartotta be az egészségügyi dolgozók béremelésének ígéretét, és azt sem, hogy a GDP 8 százalékát fordítja majd egészségügyre.

5. Oktatás

Az már ebből a vitából kiderül, hogy a szakképzési rendszert meg akarja reformálni a Fidesz, mégpedig kereskedelmi kamara által készített, a német szakképzési modelltől mintázott képlet alapján. Valami hasonló zajlik most, de nem lehet állítani, hogy teljes megelégedésre, azzal ugyanis, hogy a szakképzésben résztvevők lényegében nem tanulnak közismereti tantárgyakat, fontos képességekben maradnak el nyugat-európai társaiktól.

Orbán az általa sokat hivatkozott Nemzeti Konzultáción
©

Az az ígéret megvalósult, hogy visszaveszik állami kézbe a Nemzeti Tankönyvkiadót. Az pedig különösen érdekes most olvasni, ahogyan Magyar Bálintot hibáztatva arról beszél Orbán, hogy kaotikussá vált a magyar oktatás, hiszen lényegében ugyanerről a tapasztalatról szól 2016 tavasza.

Az ingyenes tankönyveket és az ingyenes iskolai étkeztetést csak részben vette komolyan a Fideszt, és azt az ígéretet sem érezheti megvalósulva senki, hogy az oktatásra fordított összeget növelték volna, hiszen éppen az ellenkezője történik.

6. Gazdaságpolitika, gazdaságfejlesztés, vállalkozások támogatása

Orbán Viktor adó- és tb-járulék-csökkenést ígért, új Széchenyi-tervet a vállalkozások támogatására. És kimondta azt is, hogy olyan új közbeszerzési törvényt akar, amely ugyanúgy a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogyan a más államok a sajátjaiknak kedveznek. "A gazdasági lehetőségeink közül mindent, amit lehet, a magyarok érdekkörében kell tartani, mert most a külföldiek viszik el ezeket a lehetőségeket" - fogalmazott Orbán, hozzátéve: nem szabad Európa balekjává válnunk. Ez a vezérgondolat, a "magyarok érdekkörében tartani" teljes egészében végigkíséri az Orbán-kormányok tevékenységét.

A Fidesz-kormány amúgy tényleg jelentősen csökkentette az szja-t, a társasági adót, de a 27 százalékos áfánk mégis csúcstartó, a tb-járulékot pedig a 2006-os 29-ről csak 27 százalékosra enyhítette, bár a neve annak már szociális hozzájárulási adó.

7. Munka, munkahelyteremtés, munkanélküliség

Mit is mondott Orbán Viktor erről tíz éve? A teljes foglalkoztatottságot tűzi ki célul a Fidesz - jelentette ki akkor, meg azóta is többször a mostani kormányfő. Azt mondta, a kormány a foglalkoztatási statisztikával csapja be a választókat, mivel már az is foglalkoztatottnak számít, aki akár egy órát dolgozik egy vizsgált időszakban.

Mit szóljunk most ehhez? A munkanélküliség a 2006-os 450 ezerről valóban jelentősen csökkent, 275 ezerre, de az utóbbi években állást betöltők nagyjából fele mindig közfoglalkoztatott volt. A segély fontos, de csak fájdalomcsillapító - mondta akkor Orbán, azt még nem tudatta, hogy a segélyt mint olyat megszüntetik.

8. Nyugdíjak, bérek, árak, megélhetés

Ne csak vidékfejlesztési minisztériuma legyen Magyarországnak, hanem Budapest-fejlesztési minisztériuma is, ezzel a fővárosban olyan fejlesztések indulhatnak meg, amelyek a keresetek emelkedéséhez vezethetnek majd - dobott be egy elsőre is blöffnek tűnő ötletet Orbán Viktor a vitában, ebből a minisztériumból nem is lett persze semmi. Ígért drasztikus, 100 ezer forint fölé emelkedő minimálbér-emelést, ez végül az újabb kormányzása idején megvalósult, de nem egyből: 2013-ról 2014-re emelték 101 500 forintta a minimálbért.

Az a típusú rezsicsökkentés, amelyet végül megvalósított a kormány, még nem sejlett fel Orbán ígéreteiből. Tíz százalékos áramár-emelést ígért ugyan, és a gyógyszer, a gáz, és a közlekedés árának a csökkenését is megígérte, de ugyanígy tett a 14. havi nyugdíjjal is, azt is megígérte, de most már szóba sem kerül ilyesmi.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem tudják, hogy lesz-e belőle baj, de a véráramba is beszivárognak a napvédő krémek aktív anyagai

Nem tudják, hogy lesz-e belőle baj, de a véráramba is beszivárognak a napvédő krémek aktív anyagai

Spiegel: Rosszul állnak Orbán ügyei

Spiegel: Rosszul állnak Orbán ügyei

A legjobbakat ne a legnagyobb problémákra, hanem a legnagyobb lehetőségekre állítsuk

A legjobbakat ne a legnagyobb problémákra, hanem a legnagyobb lehetőségekre állítsuk

Megölte apját egy tizenöt éves fiú Orgoványban

Megölte apját egy tizenöt éves fiú Orgoványban

Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyújt Szaúd-Arábiának

Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyújt Szaúd-Arábiának

Úszó Európa-kupa: Hosszú Katinka bronzérmet nyert a második napon

Úszó Európa-kupa: Hosszú Katinka bronzérmet nyert a második napon