Az elmúlt héten adott Palkovics László-interjú után megint elkezdett körözni a korábbról ismert téma, vagyis az, hogy nem kellene-e reggel 8 óra helyett 9 órakor kezdeni a tanítást a közoktatásban.

A változtatás mellett egy sor tudományos érv felsorakoztatható, amelyeket már korábban megírtunk, itt el is olvashatja őket. De egy átlagos szülőnek semmi szüksége arra, hogy ezekben elmélyedjen, untig elég felidéznie, milyen kínszenvedéssel indul a nap, amikor egy álmos kisgyereket ki kell könyörögni az ágyból, és azt is pontosan érzi mindenki, hogy annyira jót azért nem tesz ilyenkor a saját gyerekével, és legszívesebben hagyná őt addig pihenni, amíg szükséges.

Az órakezdési vita így nem is arról szól igazán, hogy jobb lenne-e így (jobb, persze), hanem arról, kivitelezhető-e a dolog. A szülők ugyanis jellemzően nem 9 óra után járnak be dolgozni, hanem az előtt, nekik tehát ha nem is kellemes, de szükségszerű, hogy ennél korábban megszabaduljanak iskolás gyereküktől. Amikor Lázár János a múlt heti kormányinfón arról beszélt: egy 7 órára járó dolgozónak nem biztos, hogy jó lenne, ha a gyerek sulija csak 9-től kezdődne, nem a levegőbe beszélt. A Miniszterelnökségen például előírta, hogy az alkalmazottak 7:30-tól 17:30-ig a munkahelyükön legyenek, majd elmondta, hogy nem családbarát munkahely az övék. És a minisztériumi dolgozókon kívül még rengeteg olyan család van az országban, ahol a dolgozó szülők nem nagyon válogathatnak, akkor kell beérni a munkahelyre, amikorra megmondták.

Későbbi iskolakezdés: sikeresebb lenne az oktatás, mégis elvetik

Akár az oktatás színvonalát emelő „csodaszer" is lehetne, ha nem nyolckor, hanem 9-10-kor kezdődne a tanítás: a gyerekek egészségesebbek lennének, és jobb teljesítményt nyújtanának. Az alváskutatók megállapításait ugyanakkor az oktatási rendszer nem veszi figyelembe. Van olyan köztes megoldás is, amiben ugyan 8-ra mennek a gyerekek, de csak 9-kor kezdenek el tanulni.

Aztán amikor a szülők a szeptember 1-i iskolakezdés napján meglátták a gyerekük órarendjét, rögtön kiderült, hogy nem egyszerűen a 9 órás iskolakezdés van láthatatlan messzeségben, de az iskolák egy része egyszerűen úgy érzi: a gyerekeket agyon kell terhelnie. Van, ahol már a tízéveseknek többszöri nulladik órájuk van. Az egyik iskolában a mindennapos kötelező tornaórák közül heti hármat beraktak nulladik helyre, ebből kettőt elengednek azoknak, akik igazolt sportolók. (Miért nem mind a hármat?)

Úgyhogy megkérdeztük olvasóinkat, szülőket és diákokat is arról, hogy hogyan állnak a nulladik órákkal, és mit gondolnak a 9 órás munkakezdés ötletéről. Többen e-mailben, sokan kommentben válaszoltak, és bár a téma eleve felhívás volt a panaszra, az elég szépen kirajzolódott, hogy az iskolák sokszor olyan munkahelynek tűnnek, ahol egyikünk sem szeretne dolgozni.

Happy tesi – így nevezik az egyik iskolában a heti háromszori tornaórát, van, ahol már negyedikben beraknak a úszást reggel hétre.

Egy Szolnokon tanuló diák apukája azt meséli, amikor gyerekét beíratták, az iskola még haladó szellemiségűnek is tűnt a 8:15-os reggeli órakezdésével, aztán felső tagozatban jött a feketeleves, a nagyobbik fiúnak szinte minden nap 7:20-ra kell járnia. Amit a kicsik is jól megszívnak, mivel a család csak együtt tud elindulni otthonról. Az iskola sporttagozatos, tehát akik nem a környékről járnak be, még korábban kell kelniük. És a sporttagozat azt jelenti, hogy ugyanezeknek a gyerekeknek délután még edzésük is van.

MTI / Bruzák Noémi

Nulladik órája nincs, viszont csütörtökönként tizedik órában megy gyógytestnevelésre egy negyedikes kisgyerek, úgy, hogy előtte két tornaórája van – mesélte kisgyerekéről egy anyuka, aki egyébként azt mondja, gondban lenne a 9 órai iskolakezdéssel, mert nem volna, aki bevigye a gyereket abban az időpontban. A dologhoz hozzátartozik persze, hogy ahogyan most, úgy a 9 órás kezdés előtt is rendelkezésre áll ügyelet az iskolában, de ezzel a kisgyerek aligha van kisegítve, hiszen a később kezdett órák később is fejeződnek be. 

Egy győri művészeti iskolában a hetedikes diákoknak minden napra beraktak egy nulladik órát, amihez szintén jó érzék kell, és amikor a gyerek apja azt írja nekünk, hogy ez "szörnyű", akkor nem igazán lehet vele vitatkozni.

Egy pusztaszabolcsi anyuka azt tartja igazán rossz ötletnek, hogy hétfőn nulladik órában más tornaórával indítanak a gyerekek, amit a diákok és a tanár is utál. Ebből pedig nem lesz értelmes elfoglaltság. A későbbi iskolakezdéstől pedig azért tart, mert a gyerek később ér haza, és kevesebb időt tölt a családjával. Máshol egy 12 éves diáknak heti 36 órája van hetente, ami átlagban több mint napi 7 órára jön ki.

A diákok azonban időnként éppen maguk választják a korai kezdést, legalábbis egyik olvasónk szerint ahol a 8. óra és a 0. óra között kell dönteni, akkor inkább a (félig) szabad délutánt választják. És persze előkerül az a vélemény is, amit a rövidített nyári szünet elképzelésével kapcsolatban is többen hangoztattak, vagyis hogy ami ennyi ideig jól működött, ez esetben a nyolc órai iskolakezdés, azt minek megváltoztatni.

De a kérdés a nulladik és kilencedik órák, illetve az iskolakezdéssel kapcsolatban nagyjából továbbra is az, amit egyik olvasónk a Facebookon foglalt össze: "Szerintem ideje lenne már eldönteni hogy az oktatási rendszerünk a kormánynak feleljen meg vagy a tanulóknak. (...) az első a gyerek, a második, aki foglalkozik vele, és valahol a sor vége felé van az állami ideológia és politikai irányítás!"

Túl korai a kamaszoknak a 8 órai iskolakezdés - olvasta ma 8-kor 90 ezer kamasz

Kis pikáns részletre bukkantunk a szövegértési feladatok között.